BÉRKOMPENZÁCIÓ
Bonyolult és drága
Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A negatív hatások tompítása érdekében a kormány béremelést vár el a munkáltatóktól. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni - nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
Szakemberek szerint azok a cégek, ahol jelentős az alacsony béren foglalkoztatottak, illetve az élőmunka aránya, nem lesznek képesek végrehajtani az elvárt béremelést. Félő az is, hogy emiatt elbocsátások lesznek, vagy megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Különösen a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol a humánerő jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, okozhat nehézséget a kormány elvárása - mutatott rá Rolek Ferenc.
Az emelés elvileg a cégvezetés döntése, ám ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként, és támogatásban sem részesülhet a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból.
Az állam viszont nem kétharmad, hanem 100 százalék esetében kompenzálja a bérterhek növekedését, vagyis csak akkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül az elvárás, de az igénybe vehető adókedvezmény mértéke ebben az esetben sem fedezi a teljes kiadásnövekedést. Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók nettó bérének megőrzését tükrözi, az adókedvezmény összegét viszont úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek - írja az RSM DTM blogbejegyzésében. Az elvárt béremelésbe a béren kívüli juttatások idei növekménye is beleszámít, de csak az elvárt béremelés 25 százalékáig - mutat rá Hegedüs Sándor, a cég adópartnere.
A kötelező és elvárt béremelések igencsak megviselik a cégek költségvetését, még akkor is, ha igénybe tudják venni a kompenzációt, ami viszont komoly adminisztratív pluszmunkát jelent. „Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot" - mondta Rolek Ferenc. Az MGYOSZ év eleji felmérése azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz.
EVA
Drasztikusan csökkenő jövedelem
Lényegesen többet kell idén befizetniük, és lényegesen csökken a vállalkozói jövedelmük az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak. Egy evás társas vállalkozásnak nettó 100 ezer forintos bevétel esetén a 27 százalékos áfával növelve 127 ezer forint lesz az adóalapja, amelynek 37 százaléka 46 ezer 990 forint. Ezenfelül csak az iparűzési adót kell levonnia, amelynek szabályai 2012-ben nem változtak: továbbra is a bruttó bevétel 50 százaléka után kell a székhely szerinti iparűzési adót megfizetni, ami 2 százalékkal számolva 1270 forint. Összesen tehát a vállalkozás adófizetési kötelezettsége 48 ezer 260 forint, vagyis a tényleges jövedelem 78 ezer 740 forint lesz. 2011-ben 25 százalékos áfa- és 30 százalékos eva-kulcs mellett viszont az adófizetési kötelezettség 38 ezer 750 forint (szemben a 48 ezer 260 forinttal), a tényleges jövedelem pedig 86 ezer 250 volt. Vagyis míg tavaly a nettó számlaérték 86,25 százaléka maradt a vállalkozásnál, 2012-ben már csak 78,74 százaléka. Vagyis tavaly a nettó bevétel 13,75 százalékát kellett adóként befizetni, idén pedig 20,7 százalékot.
Az evás egyéni vállalkozók a megemelt eva mellett a minimálbér (garantált bérminimum) emelkedése miatt is többet fognak idén fizetni. A minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után 8,5 százalékos munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Vagyis a járulékuk 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolva 57 ezer 375 forint, ami számukra fix költséget jelent. Az iparűzési adót ők is a bruttó összeg 50 százaléka után fizetik. Mindezt egybevéve 100 ezer forint nettó bevétel terhe - 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolva - több, mint a nettó bevétel: összesen 105 635 forint! Természetesen a bevétel növekedésével javul a helyzet a fix költség miatt.
A heti 36 órás munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó terhei szintén nőnek. Ők az eva és az iparűzési adó mellett 7 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizessenek. A számított adó alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Ennek megfelelően 100 ezer forintos nettó (127 ezer forint bruttó) bevételből 46 ezer 990 forint evát, 1270 forint iparűzési adót, 355,6 forint egészségbiztosítási járulékot, valamint 508 forint nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ez összesen 49 ezer 123,6 forint.
Az összeállítás további részei a magazinban olvashatók! (Többek között a kamarai regisztrációról, az adminisztrációs terhekről is.)
