A berögzült szokásokat is meg lehet változtatni, még ha elsőre nehezen megy, és kényelmetlennek tűnik is. E tétel illusztrálására Dennis Meadows - a Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent A növekedés határai című tanulmány, közkeletű nevén a Meadows-jelentés társszerzője - a Piac & Profit és a SOL Magyarország által létrehozott Mesterek és Műhelyek rendezvénysorozat első előadójaként rögtön egy játékkal indított: a hallgatóság tagjai fonják keresztbe a karjukat, majd miután megfigyelték, melyik kerül automatikusan felülre, tudatosan változtassák meg azt. Meadows párhuzama szerint az energiafelhasználással is éppen így áll a dolog: lehet változtatni.
Túl a határon
Kutatók már 1972-ben arról beszéltek, hogy lassítani kellene ahhoz, hogy világunk fenntartható maradjon - hívta fel a figyelmet a professzor. Annak ellenére, hogy a szén-dioxid-kibocsátás okozta, valamint az olajtartalékok kimerülése miatt kialakuló problémákra évtizedekkel ezelőtt is felhívták már a figyelmet, egyelőre nem történt drasztikus változás. A károsanyag-kibocsátás folyamatosan nő, az olajtól való függőség megszüntetésére sincs megfelelően hatékony válasz. Jelenleg mintegy 40-50 százalékkal több erőforrást használunk, mint amennyit reprodukálunk, ami olyan, mint folyamatosan hozzányúlni a bankban lekötött pénzhez, majd csodálkozni azon, hogy az nem kamatozik.
A fenntarthatóság határait már átléptük, és fel kell készülni arra, hogy előbb-utóbb drasztikus változások következnek- egy számítógépes projekció szerint körülbelül 2030-2040 körül. A cél olyan eljárások bevezetése, amelyeknek a segítségével a legkisebb károkkal lehet átvezetni az országot az átalakulási szakaszon. Ehhez természetesen szükség van a folyamatosan fejlődő új technológiákra, de mellettük a személyes etika és a társadalmi kultúra megváltozására is.
Rugalmas erő
A professzor szerint a megoldást - szemben a mostani, hatékonyság központú fejlődéssel - az úgynevezett rugalmas erő fejlesztése jelenti. Ez az a képesség, amelynek segítségével egy rendszer egy drasztikus behatást követően képes visszatérni normális működési állapotába. Egy hatékony rendszer ugyanannyi inputtal több kibocsátásra képes, és így profitot termel, a rugalmas rendszer viszont egy nagyobb sokkhatást követően is jelentős outputot állít elő, így kisebb veszteségekkel éli túl az esetleges katasztrófákat.
Érzékletes példája szerint a néhány éve New Orleans városát sújtó Katrina hurrikán után a város soha nem lesz olyan, mint azelőtt volt. Elhagyatott házak, romok maradnak utána örökre. A New Yorkra nemrég lecsapó Irene elvonulása után viszont azonnal megkezdődött a helyreállítás, és a professzor prognózisa szerint néhány év alatt teljesen eltűnik majd a pusztítás minden nyoma. Vagyis New York már képes volt rugalmasan reagálni az elkerülhetetlen körülmények hatásaira. Az ellenpélda Japán, amely a hatékonyság jegyében néhány éve szinte teljesen átállt az azonnali gyártás rendszerére, a raktározási költségek csökkentése érdekében a gyárak szinte teljes mértékben csupán a megrendeléseknek megfelelően állították elő termékeiket. A fukusimai atomerőmű leállása után azonban jelentős részük nem tudott termelni, így az országban szinte azonnal hiány lépett fel számos termékből. Ahogyan ott, Meadows szerint Magyarországon is a rugalmas erő növelésére van szükség, annak ellenére, hogy ez ellentmond a hatékonyság és az azonnali nyereség mai vezényszavainak.
Ahhoz viszont, hogy az emberek belássák, életmódjuk megváltoztatására van szükség, hogy megelőzhessék vagy megoldhassák a felmerülő problémákat, az információ minőségét és hozzáférhetőségét kellene jelentősen javítani - hangsúlyozta a professzor. Mint mondta, a kormányoknak ez nem érdeke, hajlamosabbak inkább szép képekkel elfedni a valós problémákat, holott szükség van azok megismerésére ahhoz, hogy a társadalom tanulhasson belőlük. Véleménye szerint új információkkal szinte mindenki rávehető a változtatásra. Senki nem akarja a világ összeomlását - mondta. Így, ha elég tág perspektívából nézzük, mind egyetértünk. Azt kell megtalálni, hogyan tudunk közösen továbblépni. Ha ez megtörténik, akkor a fenntartható fejlődés elérése nem utópia, hanem valós lehetőség.
Nem vagyunk függetlenek
Magyarország problémái a világ többi részéhez kötöttek, azokat önmagukban nem lehet megoldani - hangsúlyozta Kiss Tibor, a SOL Magyarország Alapítvány elnöke, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának tanára. A probléma alapját véleménye szerint a hatékonyság érdekében lecsökkentett diverzitás jelenti, amely lavinát indított el. Megoldásként pedig nem arra lenne szükség, hogy a Föld megváltoztatásának még megengedhető határát próbáljuk megtalálni, hanem arra, hogy azt egészként kezelve, az eredeti állapotba visszajutva képzeljük el a jövőt. Elméleti keretként a Günter Pauli által leírt kék gazdaság modelljét javasolja, amely az ökoszisztémák működési mechanizmusát alkalmazná az élet más területein is. Ezek a rendszerek körforgásként, veszteség nélkül működnek. Magyarországon elsősorban az ökológiai rendszer erősítésére lenne szükség akkor is, ha valaki gazdasági szempontból közelít egy problémához. Rendszereket megváltoztatni a leghatékonyabban a paradigma megváltoztatásával lehet ahelyett, hogy büntetésekkel és ajánlásokkal csak a felszínt kapargatjuk.
Olcsón, minél többet fogyasztani vágyik mindenki Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem rektorhelyettese szerint. Ugyanakkor a többség azzal is tisztában van, hogy a cél a fenntartható fejlődés elérése lenne. Csak arra nincs még válasz, hogy a két végpont között hol vezet az út. Mint mondta, a most fejlődőnek nevezett országokkal kellene megértetni, hogy a mostani fejlettek nem követendő példát jelentenek, hanem az utat a katasztrófához. Szerencse, hogy Magyarország kevésbé „hízott bele" a fogyasztói társadalom kereteibe, mint például az Egyesült Államok, így könnyebben ugorja majd át a változást jelentő szakadékot - vélekedett a rektorhelyettes.
Elveszett értékek
Magyarországon naponta 130 hektár zöldterület vész el - az Európában példának tekintett Németországban is 90 hektár - abban a reményben, hogy az eladott területek munkahelyeket, bevételt termelnek majd, hívta fel a figyelmet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki nem hallgatta el azt sem, hogy a területek ilyen mértékű eladásában a korrupció is ludas. Ez hatalmas probléma, ahogy - a hivatalhoz érkezett panaszok száma alapján - a városi életterek pusztulása is az. A zajártalom és légszennyezettség elleni védelemre vonatkozó szabályokat tekintve felelőtlenül és cinikusan bánunk az érintett emberekkel és környezettel - mondta a biztos, aki harmadik legfontosabb problémaként a Duna kezelését emelte ki. Folyónkról fontos lenne belátni, hogy több mint tiszta és gazdaságos energiaforrás. Szimbolikus jelentősége mellett összesen tizenhétféle ökológiai szolgáltatást nyújt, amelyeket egyformán fontosként kellene kezelni. A környezetvédelmi hivatalok manapság a beruházások hatékony megvalósulásának elősegítését tekintik legfontosabb feladatuknak, ami a biztos szerint olyan, mintha maga a védőügyvéd kérné a legsúlyosabb ítéletet védence ellen.
Ehhez kapcsolódóan a hallgatóság soraiból Bonyhádi Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében hozzászólásában azt hangsúlyozta: nem azt kellene nézni, hogy valaminek mi a haszna, hanem azt, hogy elérése mennyi egyéb haszon elvesztését jelenti. Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója pedig arra emlékeztetett, hogy a magyar mondavilág szerint egy csodaszarvast követtek őseink úgy, hogy nem tudtuk, hová visz. Most, a fenntarthatóságban valami ehhez hasonló képet kellene találni. Egy olyan víziót, amely akkor is vezet, ha nem minden lépés látszik is tisztán minden pillanatban.
