Már a jövő évi büdzsé első verziójának ismertté válásakor többen - és nemcsak közgazdászok vagy ellenzéki pártok, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács (KT) is - vitatták a költségvetésbe befolyó pénzek prognosztizált összegét. Különösen, hogy a már akkor túltervezettnek tartott tranzakciósadó-bevételt a kormány irreális mértékűre emelte a parlamentnek benyújtott változatban.
Sürgős irányváltás kell
A költségvetésben és különösen az új banki adóban rejlő kockázatokról is beszélt még a parlamenti vita megkezdése előtti héten Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Menedzserek Országos Szövetsége Boksz Utca elnevezésű rendezvénysorozatának „Magyarország, hogyan tovább című" vitadélutánján. Nemcsak a büdzsével kapcsolatos problémákban értett egyet a két neves közgazdász, hanem abban is, hogy sürgős gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.
Az Orbán-kormány reménye, miszerint a gazdaságpolitikájának gerincét adó elképzelésektől - hogy nem alkalmaz megszorításokat, hanem adóreformot és foglalkoztatásbővítést hajt végre, s növeli az állam szerepét - beindul a gazdaság, nem vált valóra. Az aktív állam által támogatni kívánt hazai kis- és középvállalatok megerősödése sem következett be - fejtette ki Bod Péter Ákos, aki szerint növekedés idén sem lesz, a 2013-as költségvetésben előre jelzett 1,6 százalékos GDP-bővülés pedig erősen kétséges.
Vértes András az ország állapotának illusztrálására adatokat sorolt: az unióhoz velünk egy időben csatlakozott országok főbb mutatói mind a válság előtti szint körül vannak, nő a hitelállományuk, míg a miénk súlyosan csökken. Magyarországon az utolsó „békeévhez", 2007-hez viszonyítva a GDP 4,7 százalékkal kevesebb, a lakossági fogyasztás 10, a beruházás 18 százalékkal csökkent. A beruházási ráta 16 százalékos, összehasonlításképpen: a régióban nincs 20 százalék alatti adat. Az egyetlen jó mutatónk a 3 százalék alatti államháztartási hiány, de az összes többi nem az, a GDP alakulása pedig a legjobb esetben is nulla százalék lesz 2012-2013-ban együttesen, ami a 2011 és 2014 közötti négy évben összesen 4 százalék GDP-bővülést jelent, de ehhez is már 2 százalék feletti növekedés kellene 2014-ben. Az adóterhelés GDP-arányosan pedig már idén magasabb, mint 2010-ben, az Orbán-kormány indulásakor volt.
A kis- és középvállalkozások az ígéretek ellenére semmilyen előnyt nem élveztek az elmúlt időszakban - hangsúlyozta Vértes, aki szerint a kkv-szektor szenved, csődhelyzetben van, s már nemcsak a tartalékait, hanem a vagyonát éli fel. A mai magyar helyzetet jellemezve azt mondta: a gazdaság kiszámíthatatlan, teljes a jogbizonytalanság, és hibás a gazdaságpolitika, s ebből a hármasból még a hibás gazdaságpolitika a legkisebb baj. A kormány egy pontra koncentrál: mindenáron és bármilyen eszközzel, de betartja a 3 százalék alatti deficitet. Mindez azonban gúzsba köti és recesszióba viszi a magyar gazdaságot. A GKI elnöke szerint Magyarország középtávú perspektívái katasztrofálisak, ha ez a helyzet nem változik meg.
Ha a benyújtott költségvetés marad, rosszabbodik a helyzet, s ha a most látszó mértékben bevezetik a tranzakciós bankadót, akkor 2013-ban sem lesz növekedés - mondta Bod Péter Ákos. Ráadásul az ebből az adónemből tervezett bevétel mértéke nem reális, emiatt a be nem folyó bevételeket majd pótolni kell. Vértes András ezzel egyetértett, de még kiegészítette azzal, hogy: ennek szenvedő alanyai a kis- és középvállalkozások lesznek. Az eszköz pedig az eva „megnyomorítása" lesz, valamint a már a Széll Kálmán Terv 2.0-ban előrevetített új „egyszerű" adónem, amiről gyakorlatilag semmit nem lehet tudni.
Súlyos kétségek
Nem megalapozott a GDP jövő évre tervezett növekedése, a tervbe vett adómódosítások nem ismertek, így a költségvetési bevételek is bizonytalanok, ráadásul az eddig ismert kormányzati elképzelések a gazdasági szereplők viselkedését is jelentősen befolyásolhatják. Erre az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is udvariasan, de határozottan s egyéb buktatókra is rávilágítva figyelmeztetett. Persze az ellenzéki pártok is, bár sarkosabban fogalmazva, ugyanígy vélekednek. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter optimista rendületlenül a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, erről tanúskodott a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja, miként korábban a parlament költségvetési bizottsága előtti beszámolója is.
A KT és az ÁSZ már a parlamenti vitát megelőzően nyilvánosságra hozták észrevételeiket, amelyeket a testületi elnökök, Kovács Árpád, illetve Domokos László ismertettek az országgyűléssel. A számvevők szerint is a költségvetési javaslat - bár a hiánycélja tartható - számos kockázatot tartalmaz a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt, az előbbi esetében pedig elsősorban a tervezett új adónemeknél látnak problémákat. Az ÁSZ úgy véli, a büdzsében előirányzott adóbevételeknek csak az 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka csak részben az, 30 százaléka pedig nem alátámasztott: nincs megfelelő jogi-számszaki háttere, és ezekből a számvevőszék becslése alapján a tervezettnél kevesebb bevétel várható. A csak részben megalapozott tételek közé sorolták a társasági adót, a gépjárműadót, a játékadót, a biztosítási adót, a távközlési adót és a lakossági illetékeket, viszont a cégautóadó, az eva, a hitelintézeti járadék már a nem megalapozottak közé került, miként a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a lakossági befizetéseken belül pedig a személyi jövedelemadó és az elektronikus útdíj is.
Az tervezett szja-bevétellel kapcsolatban Domokos László kiemelte: az ÁSZ szerint a kormányzat ez évre vonatkozó számításai nem helyesek, márpedig a jövő évi kalkulációk ezeken alapulnak. A pénzügyi tranzakciós adóról szóló jogszabály pedig még el sem készült, ráadásul az ebből tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja, és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére.
A KT is úgy véli, hogy a törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala és alátámasztottsága nem mindig megfelelő. Példaként Kovács Árpád is az új banki adót említette, mondván: a kormány úgy épít a tervezett jelentős tranzakciósilleték-bevételekre, hogy az új teher konkrét formája még nem ismert. A tanács elnöke szerint is az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőinek magatartásán, a törvényjavaslat viszont nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.
A kormány által feltételezettnél érdemben lehet alacsonyabb idén és jövőre is a GDP dinamikája a KT szerint. A stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásának lehetőségeit, és számolni kell az euróválság esetleges mélyülésével is, ami a tervezett 1,6 százalékos növekedésnél jóval kisebb GDP-bővülést jelenthet. Kovács Árpád - bár a makrogazdasági prognózisról fennmaradt a véleménykülönbség a kormány és a tanács között - fontos fejleménynek tartotta, hogy a kabinet a KT javaslatára megemelte az Országvédelmi Alapot, ám a testület szerint a tartalékok még így sem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. Így Kovács Árpád szerint az sem zárható ki, hogy további kismértékű hiánycsökkentő lépéseket is meg kell tenni.
Az emelkedés költségvetése
Matolcsy György viszont nem így gondolja. A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2013. évi büdzsé az emelkedés költségvetése lesz, mivel - mint expozéjában kifejtette - csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre. A tárcavezető azt is mondta, hogy ez a költségvetés beruházási fordulatra épít, és megfelelő forrásokat is biztosít ehhez: az idei mintegy 1400-1600 milliárd forint után 2013-ban 2000 milliárd forint körüli fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé. Arra nem tért ki, hogy az ÁSZ jelentése szerint kockázatot jelent a jövő évi költségvetésben, hogy az európai uniós források felhasználása elmarad a 2012-es időarányos teljesítéstől. A jelentés külön emlékeztetett arra, hogy a jóváhagyott keretet legkésőbb 2013 végéig le kell kötni.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a büdzsé segíti a vállalkozásokat a munkahelyek megőrzésében és újak megteremtésében, s abban is segít, hogy „2 százalék körüli, talán a feletti növekedést hozzon a jövő esztendő". Matolcsy elmondása szerint a kormány a tervezetben 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, de a kamatkiadásoktól megtisztítva a költségvetés 2 százalékos többletet mutatna.
Matolcsy György a költségvetési vita kezdetét követő napon azt a bejelentést tette, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeképpen az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez képest már csak 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban. A banki különadó fele 2013-ban megmarad, ami 60 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek. A pénzügyi tranzakciós illetékből befolyó bevételek kapcsán a miniszter elmondta: ebből az adónemből összesen 380 milliárdos bevételt irányoznak elő, a bankrendszertől 140 milliárd, az államkincstártól és az MNB-től pedig összesen 240 milliárd forint bevételt várnak.
