Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg.

Eddig a magyarok csekély hányada tett félre azért, hogy évekkel később - például nyugdíjasként - többletjövedelemhez jusson. A hosszú távú megtakarítási hajlandóság a kötelező magánnyugdíjpénztárak feltételezhető megszűnésével a figyelem középpontjába kerülhet. Hiszen élete során bárki, bármikor kerülhet olyan anyagi helyzetbe, amelyre nem volt felkészülve. Különösen nyugdíjasként, amikor amúgy csak a korábbi jövedelme töredékére számíthat.

Kiteljesedhetnek a patikák egészségügyi feladatai azáltal, hogy visszatérhetnek a 2006 előtti, kevésbé liberális vállalkozási formához, vélekednek a gyógyszerészek kamarájában az új törvényről, de nem gondolják, hogy a megváltozott jogi feltételek korlátoznák a versenyt.

A Széchenyi Kártya Program keretében ma már nem csak folyószámlahitelt igényelhetnek a konstrukció feltételeinek megfelelő kis- és középvállalatok. Az Új Széchényi Terv keretében kibővült, államilag támogatott hitelprogram része a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, idén januártól pedig az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhöz is kínál kedvezményes forrást.

Az adatszivárgás éppoly gyakran okoz kárt a cégeknek az informatikai szakemberek tapasztalatai szerint, mint a szándékos és rosszindulatú adatlopás. Az érzékeny adatok és információk kiszivárgása nemcsak anyagi károkhoz vezet, hanem üzleti vagy hivatali titkok esetén akár jogi következményekkel is járhat.

Azt gondolnánk, hogy amióta egyre szélsőségesebb az időjárás, és ennyi vizet kapunk a nyakunkba, fellendült a biztonságos, négykerék-hajtású járművek eladása. Ám sem nálunk, sem Európában nem így van.

A hétköznapi élethez hasonlóan a hazugság tagadhatatlanul jelen van az üzleti életben, még ha erről nem is szokás nyilvánosan beszélni. Arról, hogy mik az okok, és főként, hogy hogyan ismerhetjük fel a lódítást, Kardos Marcell-lel, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól. Azokat a cégeket viszont, amelyek nem találják meg a harmadik felet, amely eltartja bizniszüket, rövid idő alatt csődbe viheti a gyártó és fogyasztó közötti „pénztelenített" kapcsolat térnyerése. De veszélyei is vannak az ingyenüzletnek: ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek nem csökkennek a várt ütemben, vagy nem sikerül máshonnan megfelelő bevételhez jutni, biztos a bukás. Mégis, előbb-utóbb minden cégnek valamilyen módon használnia kell az ingyenességet, vagy versenyeznie kell vele.

Az elmúlt két-három évben a cégek kénytelenek voltak lefaragni költségeiket, hogy kompenzálni tudják a piaci kereslet visszaesésével keletkezett veszteségeket. Sok helyütt úgy vélik, ennél takarékosabban nem lehet működni. Az általános gazdasági fellendülés még várat magára, legalábbis a hazai mutatók ezt jelzik. A KSH május végi adatai szerint a lakossági fogyasztás bővülésére vonatkozó igen mérsékelt várakozások is túlzottnak bizonyultak. A belföldi piac stagnál, a kkv-k számára továbbra is az állandó költségek a legmegterhelőbbek. A cégek többsége elhalasztja beruházásait a talpon maradás érdekében, ám a munkatársak javadalmazása, az iroda bérleti díja, a közüzemi és telefonszámlák vagy a pénzügyi szolgáltatások költsége nem szabható a változó bevételekhez. Jó hír viszont, hogy ezeken a területeken szinte kivétel nélkül van még mód a kiadások csökkentésére vagy a működési hatékonyság növelésére.

Az IT-biztonság nem ördöngösség, a legkisebbek számára is elérhető vállalható költségekkel. Figyelmen kívül hagyni viszont hatalmas veszteséget okozhat, közvetlenül és áttételesen egyaránt.

Nem egyszerű pályázni uniós forrásért. Bár a gazdaságfejlesztés területén a kínálat és a kereslet is megfelelő, mégsem ez az általános érzet, hanem az, hogy az állam adósa marad pályázatnyerteseknek, s nem törekszik arra sem, hogy új kiírásokkal segítse a vállalkozásokat.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Céljaik is mások: a versenyszféra a profitoptimalizálásra, a helyhatóságok viszont ügyfél- és állampolgárbarát rendszerek megvalósítására helyezik a hangsúlyt. Épp ezért az önkormányzatok sajátos ügyfélkört jelentenek a szolgáltatók, nem utolsósorban az infokommunikációs iparág és a pénzügyi szektor cégei számára. Hiszen a közfeladatot ellátó helyhatóságok igényei is különlegesek: más termékek, szolgáltatások, más finanszírozási megoldások kellenek számukra ahhoz, hogy megfeleljenek az államigazgatási követelményeknek, a fejlesztési elvárásoknak és a lakosság igényeinek egyaránt. A mindennapi feladatok mellett a helyhatósági szféra számára külön megoldandó és megkerülhetetlen technikai és beruházási tennivalót jelent az e-kormányzati szolgáltatások teljes körűvé tétele, hiszen az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. Igaz, az egykor finanszírozási szempontból kockázatmentesnek tartott ügyfélkörről mára kiderült, hogy nem teljesen az, ennek ellenére a bankok továbbra is versenyeznek érte, igaz, óvatosabban és a válság hatására átstrukturált termékportfólióval. Összeállításunkban áttekintjük, milyen IKT-megoldásokkal és finanszírozási lehetőségekkel számolhatnak az önkormányzatok.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

A bankok egyre többféle szolgáltatással próbálják magukhoz vonzani a potenciális ügyfeleket. Ezek közé tartozik a private banking vagy a mind ismertebb treasury. A privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága az elmúlt öt évben megduplázódott, ma több mint húsz szolgáltató verseng a vagyonosok megtakarításaiért, előtérbe helyezve a befektetési kockázatok csökkentését. A treasury szolgáltatások középpontjában is a rizikófaktorok, elsősorban a kamat- és árfolyamkockázatok mérséklése áll, s ezek a megoldások egyre inkább elérhetők a kisebb cégek számára is. Ám ahhoz sem kell feltétlenül nagy vagyonnal rendelkezni, hogy valaki a befektetési piacon próbálkozzék: többféle, akár bankoktól független kereskedési platform is a rendelkezésükre áll.

A borászat és a marketing, noha feltételezi egymást, a legutóbbi időkig nem nagyon értett szót. A vidékfejlesztési tárca ezen igyekszik segíteni. A borászok együtt olcsóbban, eredményesebben pályázhatnak.

Nyugat-Magyarországon már a depresszió utáni újjáéledéshez nyújthatnak segédkezet az autóipar nagyvállalatai, Kelet-Magyarországon azonban - bár voltak kísérletek klasztereken keresztül is a beszállító ipar megszervezésére - csak kevés cég folytatja alanyi jogon a járműgyártás kiszolgálását.

A kishaszonjárművek piaca is megérezte a válságot, ám kevésbé esett vissza, mint a nagyhaszonjárműveké. Úgy tűnik, 2010 volt a mélypont, idén év elején ugyanis nőtt az új autók értékesítése. Persze a forgalom alakulása attól is függ, hogy a kereskedőknek sikerül-e magasabb szintre emelni szolgáltatásaikat.

Kevés a látogató a céges honlapon? Vagy egyáltalán nincs is a vállalkozásnak honlapja? Pedig ez ma már fontos alap, hiszen az emberek túlnyomó többsége első körben a neten keres, bármire is van szüksége. A jó honlap ügyfelet és forgalmat hoz, a rossz azonban még árthat is.

Mára a kkv-szektor döntéshozói számára is ismerősen cseng a zöld IT-koncepció, és elfogadott tény, hogy követésével csökkenthető a működés káros környezeti hatása, sőt hosszabb távon jelentős költségmegtakarításra is lehet számítani. Világtrend tehát, hogy a cégek a zöld koncepciót alapul véve szervezik át teljes működési rendjüket.

A kiégés szakszóval leírt pszichés állapot lassan üzleti fogalommá válik. Amit takar, fontos figyelmeztetés egyénnek és munkahelynek egyaránt. A kiégett vagy a kiégés határán lévő munkavállaló mérhető károkat okoz saját magának, de az őt alkalmazó vállalatnak is. Nemcsak az emberbaráti szeretet, hanem a piaci érdek is azt diktálja tehát, hogy a munkaadó fordítson figyelmet a tünetek felismerésére, és igyekezzék megelőzni azok súlyosbodását. Ez ugyanis a leghatékonyabb kezelési mód.

A nagy kockázatra és nagy megtérülésre utazó kockázatitőke-modellhez hasonlóan osztogatja 36,4 milliárd dollárját a Bill & Melinda Gates Alapítvány, mely felvette a harcot korunk legnagyobb kórságaival. Azonban orvosok és kórházak helyett innovációkat támogat.

Másként értékel-e a gyógyítás tudománya, mint a természeti adottságokra hivatkozó helyi önkormányzati, politikai és gazdasági lobbi, amely a talajból könnyen kinyerhető vízben, medencékben, csúszdákban, szállodákban látja az országnak-világnak nyújtható, idegenforgalmi bevételeket feltételező egészségügyi rehabilitációt? Az Új Széchenyi Tervet bemutató kézikönyvben ugyanis arra biztatnak: az egész ország területén legyen könnyebb a hozzáférés a rehabilitáció lehetőségéhez, javuljon érzékelhetően a szolgáltatás színvonala, míg a közelmúltban egy konferencián különös hangsúllyal szögezték le, hogy csakis bizonyítékokon alapuló balneológiáról és orvosi hidrológiáról lehet szó az elkövetkezőkben. A Piac & Profit annak próbált utánajárni, milyennek is látják a „felek" az egészségipar fejlesztési lehetőségeit. Mivel márciustól már lehet pályázni az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyikére, a 30 milliárd forintos büdzséjű egészségipari fejlesztésekre, a részletekre is kíváncsiak voltunk. Csakhogy a potenciális pályázók érvei mellett a pályáztatók szempontjait - hiába kértük - nem ismerhettük meg az illetékes kormányzati hivataltól.

Sok hazai kis- és középvállalat ma is felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra áldoznak. A biztosítók különböző csomagajánlatokkal igyekeznek kiszolgálni a kört, de ez kevés a valódi igény felkeltéséhez.

Webes alkalmazások segítségével könnyen és rugalmasan használható a legtöbb irodai program, sok esetben ingyen. Vajon tényleg valós alternatívát jelent ez a kisebb cégek számára?

A számítógépes játékok piaca évek óta folyamatosan növekszik, az új, közösségi játékokra alapozó online- és mobilfejlesztések pedig soha nem látott nyereségrátákat produkálnak. Ráadásul ezeknek a játékoknak nemcsak az üzleti szférában, hanem - társadalmi és pszichológiai hatásaik miatt - a mindennapi életben is fontos szerepük van.

Márkanévvé vált. Épületeit messziről fel lehet ismerni. Ám a 81 éves amerikai sztárépítész, Frank Gehry tavaly nyilvánosan becsmérelte az energiatakarékos, környezetbarát LEED épületszabványt, vitába keveredve szakmája képviselőivel. A diskurzus kidomborította a modern építészet ökológiai, technológiai és művészi dilemmáit.

A megváltozott körülmények hatására a vezetői döntések és a döntéshozatal folyamata sem ugyanaz, ugyanolyan már, mint a válság előtt volt. Máshonnan jön az információ, és mások a legfontosabb erények és elvárások.

A gazdasági válság afféle vízválasztó a cégek CSR-aktivitása tekintetében. Aki komolyan gondolja a felelős működést, most sokkal tisztábban, a dolog lényegére koncentrálva, a cég alaptevékenységébe illesztve fejleszthet e területen. Ahol viszont csupán marketingfogásról van szó, elsőként ezt a területet vágják meg.

A pénzügyi válságból levont tanulságok hívták életre az Európai Unió új felügyeleti struktúráját és annak egyik intézményét, a bankfelügyeleti hatóságot. A közösség bankrendszere felett őrködő EBA nem szól bele közvetlenül egy-egy tagállam felügyeleti munkájába, sem a bankok működésébe, mégis garantálja a biztonságos és egységes működést. A Piac & Profit Farkas Ádámot, az intézmény igazgatóját kérdezte az új uniós hatóság jogosítványairól.

Az öngondoskodás az egyik leggyakrabban használt szavunkká vált az utóbbi időben, s magánemberként egyre többeket foglalkoztat, hogy a nehézségek ellenére miként lehetne a jövő anyagi biztonságát megteremteni. A céges gondoskodásról, az ilyen célú vállalati befizetésekről elsősorban a cafeteria kapcsán esik szó, mostanában - sajnos - leginkább a szűkülő lehetőségek tárgyalásakor, hiszen a gazdasági válság és a változó szabályozók e téren sem igazán kedveznek a munkaadóknak. A különböző gondoskodási formák azonban esetenként még mindig takarékosabb megoldásnak bizonyulhatnak, mint a bérfejlesztés, és a munkáltatóknak érdemes utánajárniuk annak is, vajon minden lehetőséget feltérképeztek-e arra vonatkozóan, hogy az optimális juttatásokat tették-e a dolgozók borítékjába.

Évente több mint 100 milliárd forint - a GDP 0,4 százaléka körüli - költségmegtakarítást eredményezne, ha Magyarország a fizetések lebonyolítása terén elérné a fejlett európai országok hatékonysági szintjét. A magyar gazdaság készpénzigénye ugyanis rendkívül nagy, miután a fizetési tranzakciók több mint négyötöde készpénzben történik.

A többség számára egyelőre az SMS-alapú mobiltelefonos fizetés is a sci-fi kategóriát súrolja, pedig már a fizikai kontaktus nélküli változat is igazi fejlődés előtt áll. Elég lesz a telefont mondjuk a kávéautomatához érinteni, és máris kifizettük az italt a bankszámlánkról.

Ami szórakozásnak indult, lassan komollyá válik. A táblagépek kedves kis kütyüből munkagéppé érnek, egyes feladatokra alkalmasabbak lehetnek, mint a személyi számítógépek.

Alapvető szokások változnak meg akkor, amikor valaki aktívan kezdi használni a világhálót. A digitális fogyasztó másképpen dönt, mást és máshogyan keres.

A márka értéket garantál. Tudjuk, mit kapunk, ha azt választjuk. A márka betartott ígéret - ahogyan azt David Ogilvy reklámguru mondta -, emellett a megkülönböztetés eszköze is, ami kiemel egy dolgot a többi hasonló közül. Mindez emberekre is igaz. Az énmárka fejlesztése fontos eszköz a munkaerőpiacon. Ügyfélkapcsolati pozíciókban dolgozó embereknél vagy éppen vezetők esetében a napi munkában is van szerepe.

Tizenkilenc éve került projektmenedzserként ahhoz a vállalathoz, ahol immár hét éve az első számú vezető. Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója szerint egy cégnél is lehet változatos és izgalmas az élet.

Ugyanaz a forint megy kézről kézre. Mindenki lecsippent belőle egy darabot, míg el nem fogy. Azután már csak az ősközösségi cserekereskedelem marad, mint a túlélés utolsó eszköze. A hazai kis- és középvállalkozások zöme úgy próbálta, próbálja meg átvészelni a nehéz időket, hogy gyakorlatilag azt a picinyke tartalékát élte, éli fel, amely már akkor is kevés volt, amikor a bajok elkezdődtek. Íme a magyar gazdaság valósága a 21. század elején.

Bár ma a következő hét év büdzséjénél égetőbb problémának látszik az unió következő hét hónapjának finanszírozása, a 2014-2020-as költségvetés elfogadása nem csúszhat. A vita most kezdődik. Miután a következő hétéves költségvetési keretösszeg legfeljebb a 2013-as becsült inflációval növekedne az előző hétéves büdzséhez képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell, merthogy kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra többet akar költeni az unió. A bevételi oldal egyik újdonságként szerepel két európai adó, amely az uniós polgárok zsebét is érintheti.

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását követően sokaknak lett egyértelmű, hogy az állami nyugdíj nem fogja fedezni a családok megélhetését a jövőben. Ennek ellenére az öngondoskodás szintje még mindig rendkívül alacsony a hazai társadalomban. A hosszú távú megtakarítások arányának növeléséhez anyagi forrásra legalább olyan szükség lenne, mint tudatformálásra.

A negyvennégy település alkotta térségi akciócsoport 2007-ben döntött arról, hogy elsősorban közösségi energiatermeléssel, megújuló energiaforrások hasznosításával kíván foglalkozni. Az egyre több sikert elkönyvelő együttműködéshez Miskolc városa után Eger, majd Paks csatlakozott. Idén nyáron pedig már együtt nyújtottak be pályázatot Brüsszelbe, immár Salgótarján, Veszprém és Kecskemét közreműködésével.

Bajban vannak azok a kkv-k, amelyek kizárólag a belföldi piacra támaszkodnak. A hazai kereslet bővülésére idén sem lehet számítani. Ebben a helyzetben a beszállítói kapcsolatok bővítése vagy a külpiacokra kilépés nyújthat menekülést. Az út korántsem könnyű, hiszen a már éledő ágazatokban nagyon erős a konkurenciaharc, s tőke nélkül nincs sok esély.

Továbbra is teljes homály fedi, hogy mi lesz néhány év - vagy akár pár évtized múlva is - az épp nyugdíjba menőkkel. A kormány jövőbeli tervei nem ismertek, a múltban hozott intézkedések körül pedig egyre több a kérdőjel. Azt viszont leszögezhetjük, hogy a nyugdíjcélra félretett megtakarítások nem fognak kárba veszni. Sőt! Mindenkinek nagyon is ajánlott az öngondoskodás.

Fontos, hogy az emberek ismerjék a magyar történelem eddig szinte tabuként kezelt sötét foltjait is, vallja dr. Vásárhelyi Péter. 

A szlovák határ közvetlen közelében meghúzódó zsákfalu első ránézésre nem az a hely, amit az ökotudatos vidéki életvitel hallatán hajlamosak lennénk elképzelni. Pedig Gömörszőlősön szombaton adták át az Ökológiai Intézet új látogatóközpontját. A mintaértékű létesítmények felszereltsége, működése s az ott folyó tevékenység a környezettudatos életmód elősegítését szolgálja.

A hazai vállalkozói szektor - ha a különböző szolgáltatók szempontjából nézzük - az elmúlt években tisztult, és lényegében kettévált. A középvállalatok egy része megerősödött, működésükben, szervezettségükben és így igényeikben is inkább a nagyvállalatokéhoz hasonló elbánást várnak. Mások viszont a piaci nehézségek, a kiélezett verseny hatására inkább a kisvállalkozások irányába mozdultak el. A közel 400 egyéni vállalkozó, a több mint 200 ezer betéti társaság, a kft.-k egy része és az őstermelők jelentős ügyfélkört jelentenek többek között a kommunikációs cégeknek, a bankoknak és az informatikai szolgáltatóknak. Van, ahol a mikro- és kisvállalkozások szegmensét - a kkv mintájára - mkv-ként említik, máshol az angol nyelvterületről érkezett soho - small office, home office - rövidítéssel jelölik őket, beleértve az egyéni vállalkozókat is. Bár a soho vagy mkv rövidítéssel illetett vállalkozói kör igényei sok szempontból közelebb állnak a lakossági ügyfelekéhez, elvárják, hogy vállalkozásként szolgálják ki őket. Egyenként ugyan kicsik, de összességükben már jelentős a nemzetgazdaságban betöltött szerepük: legalább 35-40 százalékban járulnak hozzá a GDP-hez, és a munkaképes lakosság 20-25 százalékát foglalkoztatják.

A világ tele van lehetséges Mark Zuckerbergekkel és Bill Gatesekkel, közülük mégis csak néhányan érnek el az említettekéhez hasonló sikert. A nagy ötleten és a pénzen kívül mi kell ahhoz, hogy köztük lehessünk?

A jövő évi kilátások nem sok jót ígérnek a kkv-k számára. Az adóváltozások hatására csökkenő nettó személyi jövedelmek kipótlását a kormány a munkáltatókra kívánja hárítani, az elvárt béremelések mértéke viszont irreálisnak tűnik a stagnáló gazdasági-piaci környezetben. Különösen a magyar tulajdonú cégek 89 százalékát kitevő kis- és középvállalkozások számára jelenthet ez szinte megoldhatatlan feladatot. A minimálbér tervezett 18 százalékos növelése is beláthatatlan következményekkel járhat ebben a körben, ahol a vállalkozások többsége már eddig is a talpon maradásért küzdött. Lehet, hogy a cégek egy része vállalja a többletterheket, de ennél jóval valószínűbb, hogy a nyomás hatására sok munkavállaló átkerül a fekete- vagy a szürkegazdaságba. Ráadásul a közelmúltban kiszivárgott hírek bizonytalanságot hoznak a cafeteriarendszerbe is, ami pedig könnyebbséget jelenthetne a többletterhek kigazdálkodásában. Némileg javíthatják a kkv-k helyzetét a foglalkoztatás támogatását szolgáló intézkedések, és erősíthetné pozíciójukat, ha bátrabban alkalmaznák az atipikus foglalkoztatási formákat.