A cégek minél alacsonyabb összegre és szűkebb fedezetre kötnek biztosítást tevékenységükre, vagyonukra egyaránt. A felelősségbiztosítások terén a helyzet siralmas, és az ingatlanbiztosítások is messze elmaradnak az elvárható szinttől. A különböző kormányzati programokban hangsúlyos szerepet kap a kkv-k támogatása működési feltételeik és versenyképességük javítása érdekében, de biztosításokról egyik programban sincs szó. A szemléletmóddal van gond Skonda Mária, a Victoria Volksbanken Biztosítótársaságok vezérigazgató-helyettese szerint.
Országos kockázatközösség
A gazdaság minden szereplőjének - az államnak, a társadalomnak, a vállalkozás tulajdonosának és dolgozóinak egyaránt - az lenne az érdeke, hogy a vállalatok biztonságosan működjenek.
- Minden cég a nemzetgazdasági kockázatközösség része. Nem elvárható, hogy kár esetén a bajba jutottért kizárólag az állam álljon helyt az állampolgárok adóforintjaiból. A biztosítást úgy kell felfogni, mint a bankhitelt: saját erő nélkül egyetlen bank sem ad pénzt. Biztosítás esetében a havi díj a saját erő. Csakhogy miközben a vállalkozások a tőkehiány orvoslása érdekében hajlandók áldozatokra is, biztosítást legfeljebb akkor kötnek, ha muszáj. A hazai kkv-k biztosítási portfóliója leginkább a hitelek mellé a bankok által előírt kötelező konstrukciókból áll - vázolja a helyzetet a vezérigazgató-helyettes.
A pénzintézetek a nagy összegű hitelek folyósításához gyakran előírnak a vállalatalapítókra és/vagy a menedzsmentre kötött élet- vagy balesetbiztosítást, sok esetben telephely-biztosítást. Az alap-veszélynemeket lefedő biztosításra pedig szinte bármelyik kölcsön odaítéléséhez szükség van.
- A banki kölcsönhöz kapcsolódó elvárásoknak megfelelő módozatok sokszor nem elégítik ki teljes mértékben a cégek biztosítási igényeit, de ez csak egy esetlegesen bekövetkezett kár kapcsán derül ki. Jobb esetben a tulajdonosok a valóságnak megfelelően tisztában vannak a vállalkozásukat fenyegető veszélyekkel és azok következményeivel, így egyedi igényeikre szabott biztosítási termékeket keresnek a piacon - mondja Kirchknopf Gábor, az UNIQA Biztosító Zrt. vagyonbiztosítási területvezetője.
A vállalkozások jelentős része viszont úgy érzi: ez is csak egy újabb tétel, amelyet fizetnie kell. Kevesen látják be, hogy biztosításra valóban szükségük van. Skonda Mária szerint gazdaságpolitikai érdek, hogy a kialakult szemlélet változzon, akár állami ösztönzők - adó- és járuléktámogatások - segítségével. A kis- és középvállalkozások teljes körű kockázatelemzése és a rizikófaktorok megosztása társadalmi elvárássá kell, hogy váljon. Ez a szemlélet már jellemző Nyugat-Európában, de nálunk nem. Holott ez is öngondoskodás, ha nem is a magánember szintjén.
Veszélyes spórolás
Az egyik legszembetűnőbb különbség a hazai és európai cégbiztosítási gyakorlatban a felelősségbiztosítás, amely Magyarországon hiánycikk. Kevés biztosító kínál ilyen terméket, és több, amely megpróbálta, azóta kivonult a piacról. Szakemberek szerint ennek az az oka, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adatsor a valódi kockázat kiszámításához. A hazai jogszabályok szintén nem szolgálják a szektor fejlődését. Holott bárki, aki szolgáltatást nyújt vagy gyárt, köteles lenne felelősséget vállalni a hitelezőivel, vevőivel, szállítóival és más partnereivel szemben. Ezzel ellentétben, egyes vállalatok éppen a válság hatására vetették ki a biztosítási csomagból a döntési hibát lefedő vezetői felelősségbiztosítást.
A válság máskülönben sem használt a kkv-k biztosításainak, nem véletlen, hogy a társaságok kevesebb új szerződést kötnek mostanában. Legtöbben a vállalkozás napi működését nem befolyásoló területeken próbálnak megtakarítani: megszüntetik a munkavállalók számára kötött csoportos balesetbiztosítást - holott ez járulékmentesen adható béren kívüli juttatás - vagy a menedzserbiztosítást. Pedig lassanként Magyarországon is egyre tudatosabbá válnak a dolgozók, és gyakrabban érvényesítik jogaikat a vásárlók. Legalábbis ezt tükrözi a munkaügyi perek növekvő száma.
Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója a 2011. május 1-jétől életbe lépő táppénzrendszerre vonatkozó szabályok módosítására hívja fel a figyelmet. Ennek értelmében a korábbi maximum napi 10 ezer 400 forintos plafon a felére, 5200 forintra csökken. A kormány célja egyértelműen a betegállományban töltött napok csökkentése, munkavállalói oldalon ugyanakkor a változás okozhat majd nehézségeket. Ezért akár felértékelődhet a munkáltató által kötött csoportos konstrukció szerepe, ami a dolgozók lojalitását is növelheti.
Kockázatmentes környezet nem létezik, a kockázat kivédése pedig pénzbe kerül. Vagy a páncélszekrényben tartott, bármekkora és bármilyen kár elhárítását fedező tőke árába, vagy a biztosítás havi díjába. Ez utóbbi valószínűleg lényegesen olcsóbb konstrukció.
- Számos pénzügyi és operációs kockázatra kell felkészülni. A cégtulajdonos egészségügyi állapota, a gyártóberendezések, a munkatársak fizikai állapota, a partnerek fizetőképessége, a jogi környezet, a természeti tényezők mind okozhatnak váratlan helyzeteket. Azt nem lehet mondani, hogy nem kötnek biztosítást a cégek, csak messze nem kellő mértékű kárösszegre és kártípusra. Ideális esetben a biztosítási események, valamint a szolgáltatási összegek tekintetében valós védelmet jelentő konstrukciók vásárlása a felelős vállalati működés része lenne - állítja Skonda Mária.
A bankbiztosításé a jövő
- Az elmúlt években a biztosítótársaságok mindinkább igyekeztek szofisztikált termékeket fejleszteni. Fokozott mértékben terjedtek el a kkv-biztosítások terén például az egyedi biztosítások sajátosságait magukban foglaló all risk típusú módozatok - ismerteti Kirchknopf Gábor, és hozzáteszi, náluk a felelősségbiztosítások terén is széles a kínálat: általános, munkáltatói, bérbevevői tűz-, bérbeadói tűz-, szolgáltatói és termék-felelősségbiztosítás is van a csomagban.
Egy jól összeállított pakk teljesen lefedi a kockázatot, így feltétlenül tartalmaz felelősségbiztosítást, a dolgozókra kötött csoportos baleset- és életbiztosítást, megfelelő vagyon- - ingatlan- és eszköz- - biztosítást, jogvédelmi konstrukciót, valamint élet- és balesetbiztosítást a tulajdonos és a kulcsemberek részére.
Nyugat-Európában egy kkv akár az árbevétele 20 százalékát is biztosításra fordítja - az öngondoskodási formákkal együtt -, Magyarországon ettől messze elmaradnak a vállalkozások. Eddig mintha a biztosítótársaságok kommunikációja is lanyhább lett volna.
- A bankok több mint tíz éve, amikor a nagyvállalati piac telítődött, a kockázatosabb ügyfélkörnek tartott kkv-k felé fordultak. A biztosítóknál ez a hangsúlyeltolódás várat magára, többek között az eltérő értékesítési modellnek köszönhetően. A többség alkuszhálózaton keresztül kínálja a termékeit, a kkv-k kiszolgálása viszont specializált tudást feltételez - hangsúlyozza Skonda Mária.
A közvetítők felkészítése komoly kihívás. A bonyolult biztosítási matematika is akadályozza, hogy a csomagok árazása könnyen igazodhasson az igényekhez. Ráadásul a hazai kkv-szektor fiatal, az elmúlt húsz év alatt kevés adat gyűlt össze a biztonságos kalkulációhoz. A statisztikai adatok hiánya újabb rizikófaktor. A külföldön bevált modellek is nehezebben importálhatók, mint a banki termékek esetében. A piac fejlődését nehezíti az érintettek hiányzó igénye: a cégek nem kényszerítik ki a termékfejlesztést.
- A biztosítási termékek értékesítése egyfajta bizalmi kapcsolatra épül ügyfél és biztosító között. Nemcsak élet-, hanem vagyonmódozatok esetében is olyan információkat szükséges megadnia, elárulnia az ügyfélnek a biztosítás megkötéséhez, amelyek gyakran személyes jellegűek, viszont megkerülhetetlenek a kockázatvállalás helyes megítéléséhez. Ezért az értékesítésben a személyes tanácsadásnak fokozott jelentősége van - magyarázza az UNIQA szakembere.
Ez is alátámasztja azt a vélekedést, hogy a jövőben a bankokon keresztül értékesített kkv-biztosítási csomagok aránya nőhet dinamikusan.
- Abban a szegmensben rendelkezésre áll a kisebb vállalatok kiszolgálásához elengedhetetlen tudás. Miután a biztosítások szempontjából is a tevékenységi kör, a létszám, az árbevétel és a tulajdoni szerkezet alapján lehet skálázni a cégeket, a pénzintézetek „one stop shop" üzleti szolgáltatóvá tudnak válni. A kisebb cégek a bankáruk révén minden igényükre választ kaphatnak a pénzügyi tanácsadástól, a befektetési döntések segítésén át a jogsegélyszolgálatig. A jövő ez.
A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét. A sokkoló adat a Pioneer Alapkezelő pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásából származik. Ahogyan a bankok a kkv-k számára készített csomagajánlatoknál rendszerint számolnak azzal, hogy a cégek és dolgozóik magánszemélyként is megjelennek az ügyfelek körében, hasonló tendencia várható a biztosítási szektorban is.
- Egy-egy kkv négy-öt magánszemélyt jelenthet a biztosító számára - véli Skonda Mária, a Victoria Volksbanken Biztosítótársaságok vezérigazgató-helyettese, aki szerint például az előgondoskodásra szolgáló biztosítási termékek, a banki betéteknél nagyobb hozamot jelentő unit link-konstrukciók tipikusan olyanok, amelyek szerepe a jövőben megnőhet a magánszemélyek megtakarítási portfóliójában és a dolgozóknak szánt munkaáltatói juttatások között is. Az életbiztosítási és nyugdíj célú megtakarítások bővülését prognosztizálja szinte valamennyi hazai pénzügyi szakember.
Az előgondoskodásra szolgáló egyszeri díjas életbiztosítások - többségük betéthelyettesítő termék - a viszonylag magas hozamrátának és a betéti konstrukcióknál nagyobb befektetői szabadságnak köszönhetik a népszerűségüket. A munkáltatói befizetés után nem kell járulékot fizetni, ráadásul a kifizetett összeg költségként elszámolható. A cafetériához hasonló konstrukció előnye még, hogy alkalmas a teljesítmények elismerésére, mivel - szemben a béren kívüli juttatásokkal - a munkáltató dönti el, hogy kinek és mekkora összegben adja. A legfeljebb 35 éves futamidő mellett, átlagosan 7 százalékos hozamot előre jelző konstrukciókban a folyamatosan halmozódó, hozammal növelt tőkét a biztosítók különböző eszközalapokba fektetik hosszú távra.
A futamidő nem szentírás: három év után 10 ezer forintos díj ellenében lehet kiszállni, igaz, ebben az esetben a hozam után kamatadót kell fizetni. Öt év elteltével a kamatadó arányosan csökken, tíz év múlva pedig kamatadó-mentesen feltörhető a megtakarítás. De még szorult helyzetben sem biztos, hogy a biztosítás megszüntetése az egyedüli megoldás. A kötvény akár hitelfedezetként is szolgálhat.
- Céghitelek mellé a bankok gyakran kérik a tulajdonosok készfizető kezességét. Ha a cégvezető nevén nincs semmi, hitelintézeti szempontból a kötelezettségvállalása nem sokat ér. Ha azonban az illető rendelkezik megtakarítás jellegű biztosítással, a bank biztosítékként figyelembe veszi azt a hitelkeret megállapításakor - magyarázza a szakember.
2010-ben a biztosítási piac 8 százalékos bővülését a termék iránt megnőtt kereslet okozta: miközben az öngondoskodási célú konstrukciók száma nőtt, az összes biztosítási szerződések száma 233 ezerrel csökkent. A befektetési attitűd megváltozásáról számolnak be a bankok is. A nyugdíjhiány felismerése és az új szja-törvény következtében megnövekedett nettó bérek is az öngondoskodás típusú megtakarítások bővülésével kecsegtetnek. A magasabb jövedelműek körében akár 40 ezer forint havi többletjövedelmet is eredményezhet a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a gyerekkedvezmény bevezetése, amely összeget a többség félre fogja tenni - derül ki a Budapest Bank csoport kutatásából.
A nyugdíj-előtakarékossági és tartós befektetési konstrukciók egyre népszerűbbek, vélik a pénzintézeti szakértők, akik a kapcsolódó befektetési termékpalettát is napról napra próbálják az igényeknek megfelelően formálni. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatásban megkérdezettek 2011-ben havi 60 ezer forintot terveznek félretenni, 11 ezerrel többet, mint eddig. A keletkező többletjövedelem jelentős része pedig 1-5 éves időtávú megtakarítási eszközökbe vándorol majd, vélik a tanulmány készítői. A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra, valamint a családtagok támogatására kívánnak félretenni.
Skonda Mária szerint fontos lenne, hogy a megtakarítási hajlandóságot az állam is ösztönözze a magánszemélyek és a munkáltatók oldaláról is. Jóllehet léteznek ilyen konstrukciók, a rendszer nem egységes. Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója szintén termékfüggetlen struktúrát javasol.
- A megtakarítások ösztönzése területén a kívánatos irányt az jelentené, ha támogatás nem egyedi termékhez, hanem megtakarítási időtávhoz kapcsolódna, s minél hosszabb takarékoskodási időszakot vállal a megtakarító, annál több kedvezményt kaphatna. Az összes hasonló időtávú és költségszintű takarékoskodási formának pedig egyforma elbírálás alá kellene esnie.
