Manapság az unió minden területen keresi az „európai" megoldást, amely kevésbé függ az egyes tagországok hozzájárulásától. Ez történik az eladósodott államok mentőcsomagjai esetében, ha megszületik az Stabilizációs Pénzügyi Alap 2013-ban, és ebbe az irányba mutat a következő pénzügyi időszak költségvetésének szellemisége is: az unió európai adókból páneurópai programokat finanszírozna, akár európai kötvények révén. A változás nem váratlan, hiszen a 2007-2013-as költségvetés elfogadásának egyik kitétele volt, hogy a bizottság megreformálja mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke szerint az unió történetében először az uniót valóban egységes egészként kezelő, „integrációs" büdzsé született, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos, Janusz Lewandowski pedig úgy fogalmazott: kiadási oldalon evolúciós, a bevételek szerkezetében revolúciós a változás.

Mai ráfordítás, holnapi növekedés

Az uniós költségvetés tárgyalása évek óta heves tagállami reakciókat vált ki. Három vitás pont van: a büdzsé nagysága, az egyes országok hozzájárulásának mértéke, és az, hogy melyik nemzet nyer, és melyik veszít. Most, amikor a tagállamok többsége hatalmas adóssággal és megszorítási kényszerrel küzd, különösen érzékeny mindhárom felvetés.

Barroso a javaslat benyújtásakor azzal érvelt, hogy a relatíve kis büdzsé okos elköltésével jelentős hatásokat érhet el Európa. Szerinte az új támogatási struktúra egyik legfontosabb hozama, hogy minden egyes elköltött euró több célt szolgál: erősíti a kohéziót, növeli az energiahatékonyságot, harcol a klímaváltozás ellen, és támogatja a szociális célokat is, az agráriumnak juttatott pénzekből pedig nyer a zöldgazdaság.

- Nem az a lényeg, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre, hanem az, hogy végül annak mekkora része hasznosul - érvelt a bizottság elnöke, aki szerint akár 5-10 százalékkal is emelkedhet az uniós társfinanszírozási ráta azokban az államokban, amelyek a költségvetési konszolidáció miatt egyébként nem lennének képesek lehívni a pénzeket. Lewandowski szerint a költségvetés intelligens átcsoportosítása új prioritásokat tett finanszírozhatóvá. A programok egyszerűsítésével és a források felhasználására vonatkozó kibővített feltételrendszer bevezetésével pedig valamennyi szakpolitikát korszerűsítették.

A javaslat a pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a tagországok nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékával számol, ami hét évre összegszerűen 1025 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát 972,2 milliárd eurót érik el.

Összehangolt nemzeti és uniós célok

Az uniós eurók legnagyobb hányada az emberek munkához jutását támogatja, és segíti a növekedést az országok közötti együttműködések ösztönzésével, valamint az uniós és nemzeti erőfeszítések összehangolása révén. Barroso szerint a kontinens országaiban most szigorra van szükség, miközben növekedni kell. Ehhez a nemzetállami invesztíciókat európai szintű befektetésekkel kell kiegészíteni, így a javaslat szerint az uniós támogatások 70 százaléka a jövőben nem nemzeti szintű, hanem páneurópai fejlesztéseket segít. Létrejön az európai összekapcsolódási alap (Connecting Europe Facility), amely az energia, a közlekedés és az információtechnológia (IKT) területén támogatja a ma hiányzó határokon átnyúló együttműködések kiépülését. A 40 milliárd euróból plusz a Kohéziós Alapból átcsoportosított 10 milliárdból gazdálkodó alap kontinens szerte fokozni fogja az összekapcsolhatóságot, ami a belső piac könnyebb elérhetőségéhez és bizonyos gazdasági „szigetek" elkülönülésének felszámolásához vezet.

- Innovatív finanszírozási eszközökkel felgyorsíthatjuk a források előteremtését, és megnövelhetjük az összegüket ahhoz képest, mint ha csupán közfinanszírozási eszközök állnának a rendelkezésünkre. A megvalósítás érdekében a bizottság támogatni fogja az uniós projektkötvények használatát is nagyobb, határokon átívelő infrastrukturális beruházások esetén, amelyek közép-, illetve hosszú távon rentábilisak - hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A Magyarország számára legfontosabb, a gazdasági, szociális és területi kohéziót támogató keretben 376 milliárd euró szerepel a következő hétéves tervezési időszakra. Újdonság, hogy csak az Európa 2020 stratégiához szorosan kapcsolódó projektek kapnak támogatást. Ez garantálja az uniós pénzek eredményes elköltését, érvelt a bizottság. A tervezet szerint a tortából nagyobb szelet jut az új tagállamoknak, amelyek a jelenlegi 51 százalék helyett a források 55 százalékára számíthatnak. Bár az „átmeneti régiók" kategória létrehozása - ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka - a szegényebb országok felzárkózását szolgálja, a magyarországi régiók támogatása nem változik, néhány keletnémet tartomány viszont jól jár.

Kevesebből többet

A kohéziós források csökkenése mellett a számunkra szintén nagyon lényeges közös agrár politika (KAP) teljes uniós büdzsén belüli aránya is folyamatosan csökken, a 2013-as körülbelül 43 százalékról 2020-ra 33 százalékra. Prioritás marad a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállítása: több mint 280 milliárd eurót kap a KAP 371,72 milliárdos keretéből. Barroso szerint mindez nem azt jelenti, hogy a farmereknek kevesebb jut, mivel a határokon átívelő programok finanszírozása olcsóbb, mint 27 nemzeti agrárpolitika támogatása. A gazdálkodóknak nyújtott közvetlen szubvenciók 30 százalékát környezetvédelemi szempontokhoz kötik, a balti és délkelet-európai termelők hektáronkénti kifizetéseit megemelik, és csökkentik az eddig kivételezett helyzetben lévő termelők támogatását. Lewandowski szerint a bolgár, a román és a balti termelők járnak majd a legjobban a változással.

A környezet biztonsága és a klímaváltozás kezelése minden támogatandó célban ott lesz: a bizottság legalább 20 százalékra szeretné növelni az ezzel kapcsolatos kiadások arányát a különböző szakpolitikai területek hozzájárulásainak átcsoportosításával.

A két nagy szakpolitikán megspórolt összeg lehetővé teszi, hogy az infrastrukturális kiadások bővítésén túl K+F-re, oktatásra és külügyre is többet költsön Európa. 15,2 milliárd euró az oktatásra és képzésre szánt keret - ez 68 százalékkal több, mint a jelenlegi periódusban -, és 46 százalékkal nőhetnek a K+F-kiadások is. A következő hét évben 80 milliárd euróval járulna hozzá a közösség az európai kutatásokhoz és innovációs projektekhez annak érdekében, hogy a kontinens globális versenyképessége javuljon.

Szomszédságpolitikára a korábbi 57 milliárd euró helyett 70 milliárdot szánnak. A külső határok védelmére 8 milliárdot, szomszédpolitikára 16 milliárdot, a világ legszegényebbjeinek megsegítésére pedig 20,6 milliárd eurót különítenek el.

Jön az európai adó

A közösségi büdzsé - szemben az egyes tagállamok nemzeti gyakorlatával - nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt. Az évek során azonban egyre inkább a tagállamok hozzájárulása lett hangsúlyos, szemben a hozzáadottérték-adó (héa) alapú bevételekkel. 1988-ban az előbbi mindössze 10,9, az adó viszont 60 százalékkal részesedett a büdzséből. 2005-ben már 74,5 százalék származott hozzájárulásból és 14,1 százalék a héa-alapból. Az unió speciális visszatérítésekkel, egyéni kompenzációs mechanizmusokkal próbálta tompítani az egyenlőtlenségeket, ami mára kusza, átláthatatlan és messze nem igazságos rendszerhez vezetett. Így a hétéves periódusra vonatkozó keretszámok vitájában mind komolyabb tényezővé váltak a nemzeti befizetési alkuk.

Az Európai Bizottság 2004-es, a helyzet megoldását célzó háttéranyagában egy európai bevételi forrásrendszer kialakítását javasolja. Az ebben szereplő számos adónemből a mostani javaslatban kettő szerepel: megsarcolnák a pénzügyi tranzakciókat, és bevezetnék az uniós áfát, legfeljebb 2 százalékos mértékben.

A 2020-ra 60 milliárd eurós bevétellel kecsegtető európai adók bevezetésével párhuzamosan megszűnne a jelenlegi héa-alapú forrás és eltörölnék a tagállami költségvetési visszatérítések követhetetlen rendszerét. A brit rabatt, valamint a német, a holland és a svéd visszatérítés helyett évente egyszer átalány kifizetést kapnának azok az országok, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a büdzséhez és nettó pozíciójuk torzul. A bevételi oldal új szerkezetéről azonban valószínűleg nem lesz könnyű meggyőzni az uniós állampolgárokat.