BÉREK
Kiüthetik a kkv-kat a jövő évi változások
A kormány jövő évre tervezett adócsomagja nem sok örömre ad okot a kkv-k körében. Az intézkedések hatására ugyanis a foglalkoztatottak nagy részének csökkenni fog a nettó jövedelme, amit így vagy úgy, a munkáltatónak kell kipótolnia a július 19-én kihirdetett törvény szerint. Ebben az áll, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzése a munkáltató feladata. Bár ennek mikéntje még nem ismert, annyit lehet sejteni, hogy a 2012-ben minimálisan elvárt béremelés 5 százalék lesz, és egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni azt, hogy ebben milyen arányban és hogyan részesedhet a cafeteria. Ugyanez a törvény szabályozza azt is, hogy a foglalkoztatónak a munkavállalók legalább 75 százaléka számára biztosítania kell a nettó jövedelem szinten tartását, amit munkaügyi ellenőrzések során számon kérhet a hatóság. Egyéb szankció hiányában ez azoknak a cégeknek jelent valódi kötelezettséget, amelyek közbeszerzésen vagy pályázatokon szeretnének indulni.
Az egykulcsos szja és az adójóváírás kivezetése miatt a gyermektelen, de az egy- és a kétgyermekesek esetében is mintegy 200 ezer forintos határig legalább 10 százalékos béremelésre lesz szükség ahhoz az RSM DTM számításai szerint, hogy a munkavállaló ne járjon rosszul 2012-ben. Ez szinte megoldhatatlan feladatot jelenthet a munkáltatók jelentős része, elsősorban az 5-10 főt foglalkoztató kis hazai cégek számára még akkor is, ha az 5 százalékos béremelésen felüli hányadot a kormány kompenzálhatja (aminek fedezetét a bruttó 202 ezer forintot keresők esetében 2012-ben megmaradó félszuperbruttó jelentené). A béremeléssel ugyanis nemcsak a munkavállalók nettó bére nő, hanem a bérre rakódó járulékok is emelkednek. Ez a tétel csökkenthető lenne, ha a béremelést a cafeteria keretében lehetne végrehajtani.
A megemelt minimálbér is a kkv-kat és az egyéni vállalkozókat érintheti a legrosszabbul. A magyar tulajdonú cégek 89 százaléka kkv, többségük már eddig is a talpon maradásért küzdött. A könnyűiparban, a szolgáltató szektorban, a vendéglátás és az idegenforgalom területén, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban, ahol jellemző a minimálbéres foglalkoztatás, a 18 százalékos tervezett emelés beláthatatlan következményekkel járhat. Míg idén a 78 ezer forintos minimálbér 100 ezer 230 forintjába került a munkaadónak, a jövőre tervezett 92 ezer forint már 120 ezer 475 forintos terhet ró rá, miközben a dolgozója szinte fillérre ugyanannyit visz haza. A várható infláció is rontani fogja a bérek reálértékét. A kormány 4,2 százalékra számít 2012-ben, az MNB viszont 4,7 százalékos rátát valószínűsít.
A cégek egy része talán vállalni fogja a többletterheket, még akkor is, ha a stagnáló hazai piacon nem tudja az áraiban érvényesíteni a veszteséget. Ám ennél jóval valószínűbb, hogy a nyomás hatására sok munkavállaló átkerül a fekete- vagy a szürkegazdaságba. A többletterhek elkerülése érdekében csökken majd a foglalkoztatottak száma, esetleg - talán csak papíron - a munkaidő. Az is előfordulhat, hogy a kényszerű elbocsátások miatt a maradók változatlan nettó nominálbérért lesznek kénytelenek elvégezni a távozók munkáját. Egyik megoldás sem szolgálja a gazdaság fejlődését: rossz a munkáltatónak, a munkavállalónak és az államnak egyaránt, ráadásul rontja Magyarország versenyképességét. Az élőmunka költségeinek megemelése nem jellemző gyakorlat mostanában a világ egyik országában sem.
A kormányzat egyszerűbb, vállalkozásbarát adóterheket hirdetett, a kompenzáció mégis jelentősen bonyolítani fogja a munkáltatókra háruló papírmunkát. Sokuknak az újfajta bérfeszültségeket is kezelnie kell, hiszen az ugyanolyan végzettségű és munkakörű háromgyerekes alkalmazott akár havi 100 ezer forinttal is többet kereshet, mint a már felnőtt gyerekkel rendelkező vagy gyermektelen kollégája.
CAFETERIA
Minden egy kézben?
A közelmúltban kiszivárgott hírek ismét többismeretlenessé tették a cafeteria egyenlegét. Pedig az előrelátó vállalatok október-november környékén már javában tervezik a következő évi béren kívüli juttatások étlapját. Különösen most, amikor a kötelező béremelés miatt a kedvezményesen adózó juttatások révén tudnák a munkavállalók jövedelemkiesését pótolni.
A kkv-k számára az egyik legfontosabb újdonság lehet, hogy 2012-től megszabják a cafeteria plafonösszegét, szemben az eddigi gyakorlattal. A Piac & Profithoz került előterjesztésben konkrét összeg nem szerepel, az viszont igen, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások éves keretét nem a minimálbér százalékában, hanem abszolút értékben kell meghatározni. Ha a munkáltató ennél többet szeretne juttatni, a kereten felüli összeg után 16 százalékos szja-t és 27 százalékos eho-t kell fizessen. A javaslat célja, olvasható az előterjesztésben, hogy az amúgy sokat keresők ne juthassanak többletjövedelemhez minimális közteher mellett. A béren kívüli juttatások költségvetésre gyakorolt hatásáról szóló részben viszont szerepel az is, hogy ezzel tervezhetővé válik a béren kívüli juttatások költségvetési hatása.
Az idén bevezetett Széchenyi Pihenőkártya - SZÉP-kártya - is átalakul: az előterjesztés egy multifunkciós kártyáról szól kibővített szolgáltatásportfólióval. A kártyával elkölthető összeg 450 ezer forintra emelkedik: szálláshely-szolgáltatásra maximum 225 ezer, meleg étkezésre 150 ezer, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint lesz az éves keret. Ezzel párhuzamosan a sokat kifogásolt kötelező szálláshely-igénybevétel megszűnik. Az eredetileg pihenőkártyaként bevezetett plasztik tehát 2012-től „általános" cafeteriakártyává válik, bár hasonló már működik Magyarországon, piaci alapon is.
A SZÉP-kártya megjelenésekor a legnagyobb vetélytársat, az üdülési csekket azonnal kivezették a rendszerből, mondván, a két elem profilja hasonló. A kibővített célú kártyának azonban újabb versenytársa akad: az étkeztetési támogatás és az egészségpénztári hozzájárulás. A lapunkhoz került tervezetből az derül ki, hogy ezeket is rendre bevezénylik az állami plasztik alá.
A tavaly összesen havi 18 ezer forintos kedvezményes étkeztetési juttatásból sokan csak hideg élelmiszert vagy háztartási jellegű termékeket vettek, így az nem töltötte be eredeti szerepét, áll a kormányzati előterjesztésben, amely azt javasolja, hogy a hidegétel-utalvány - „az üdülési csekk kivezetésével várhatóan a béren kívüli juttatásokon belül a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársa"- szűnjön meg, vagy havi 5-8 ezer forintra csökkentve egyetlen állami cégtől megrendelhető utalvány váltsa fel. A meleg étkeztetés pedig éves szinten 150 ezer forintig csak a SZÉP-kártyával lesz támogatható. A tervezet alapján az egészségpénztári befizetés változatlan keretösszeggel továbbra is a cafeteriarendszer része maradna, de a pénztári számlán felhalmozott összeg felhasználási feltételei változnának, hogy a SZÉP-kártya szolgáltatásai és az adómentes egészségpénztári szolgáltatások között ne legyen átfedés, fogalmaz a dokumentum.
Az előterjesztés szerint az internettámogatás kikerül a kedvezményes körből, mivel az internetpenetráció elért szintje már nem indokolja, hogy az internetet továbbra is adókedvezmény támogassa. Új elem viszont a lakhatás támogatása: a lakbér összegének legfeljebb 50 százalékáig, legfeljebb havonta 20 ezer forintig nyújtható kedvezményes adózással a támogatás, ha a munkavállaló számlával igazolja a lakásbérleti díját. A kormányzat szerint így fehéredik a lakásbérügyletek piaca, másrészt fokozható a munkavállalói mobilitás. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján májusban megjelent „Otthonteremtési stratégiában" a bérlakás-program részeként már szerepelt a lakbérre fordítható cafeteria, de az akkori javaslatban még az is ott áll, hogy a támogatás csak akkor nyújtható, ha a dolgozó bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, a keret pedig duplázódna, ha egy az állam által felügyelt „közhasznú bérlakás-építési programban" épült bérlakás bérleti díjához jelentene hozzájárulást.
A Piac&Profit magazin október 20-án megjelenő számában további a kkv-knak, mint munkaadóknak szóló cikkeket olvashat, többek között a munka törvénykönyvének változásairól, vagy éppen az atipikus foglalkoztatási formák jelentette lehetőségekről!
