Plasztikkal olcsóbb

A hazai kártyahasználati szokásokból kiolvasható trendek biztatóak. Négy év alatt 35 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, és közel 60 százalékkal bővült az értéke, amely 2010-ben elérte az 1581 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint. A készpénzfelvétel gyakorisága visszaesett, és a forgalom is csupán 7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Kártyával trendi

Öt évvel ezelőtt a bankkártyahasználat elleni érvként gyakran a biztonságot említették, ma a kártyahasználat mellett szóló három legfőbb indok egyike éppen az, hogy biztonságosabb – derül ki a TakarékPont hálózat és a Xallis Consulting kutatásából, amelyben a legfiatalabb banki ügyfeleket kérdezték tavaly decemberben. A vizsgálat szerint a fiatalok egyre inkább szeretnek kártyával és más innovatív eszközökkel fizetni. A megkérdezettek ötöde szerint, ha kártya van nála, mindig annyit költhet, amennyit szeretne, és legalább ennyien gondolták úgy, hogy a használata presztízst, eleganciát ad a vásárlásnak.

Biztató számok

Az MNB szerint először 2007-ben haladta meg a kártyás vásárlási műveletek száma a készpénzfelvételek számát Magyarországon, tavaly pedig már közel kétszer annyiszor - több mint kétszázmillió alkalommal - fizettek kártyával, mint ahányszor készpénzfelvételre használták a plasztikot. Vagyis egyre többen már nemcsak kényszerből, hanem tudatosan alkalmazzák a készpénzkímélő eszközt.

Ma már 67 ezer üzletben és vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni, szemben a 2007 végén nyilvántartott nem egész 50 ezer elfogadóhelyi elektronikus POS terminállal. Igaz, a bővülés üteme csökken, de a tavalyi 8,8 százalékos növekedés szakértők szerint egyáltalán nem aggasztó. A készpénzkiadó ATM berendezések száma viszont 4623 darabról csupán 4843-ra nőtt, s volt olyan időszak is, amikor csökkent.

A kártyahasználat terjedését a bankok és a kártyatársaságok üzletpolitikája is segíti. A kártyaelfogadóktól kért jutalék mértéke évről évre kevesebb, ma jellemzően 1,5-2 százalékot fizet az elfogadóhely a vásárlás értékéből. Bár a MasterCard 2007 májusában végzett kutatásában megkérdezett kereskedők 16 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nap mint nap érzi a kártyaelfogadás hiányából eredő üzletvesztést, a legkisebb boltok azóta sem telepítenek terminált. A banknak fizetendő költségek mellett a másik fontos kifogásuk, hogy csak jelentős késedelemmel jutnak a pénzükhöz, amelyet addig a bank használ. Sok üzlettulajdonost az sem győz meg, hogy egyre több vásárló keresi az olyan üzletet, ahol lehet kártyával fizetni. Ez ugyanis általában díjmentes, míg a készpénzfelvételnek költsége van, olykor nem is kevés.

A kártyaelfogadás mellett érvelve a MasterCard pszichológiai tényezőket is felsorakoztat: kutatások bizonyítják például, hogy a kártyaelfogadó üzletekben általában megnő az előre nem tervezett vásárlások aránya, hiszen az emberek nem a pénztárcájukban lévő készpénz mennyisége, sokkal inkább vágyaik, pillanatnyi érzelmeik szerint költenek.

Jegybanki javaslatok

Az észak-európai országokban kevésbé használnak készpénzt, a papíralapú megoldásokat szinte teljes egészében elektronikus megoldásokkal helyettesítik. Az MNB a közelmúltban számszerűsítette, hogy össztársadalmi szinten egy év alatt az érintett fizetési műveletek lebonyolítása mennyi erőforrást (időt, eszközt, pénzt) igényelne Magyarországon hasonló fejlettségi szint esetén, illetve mennyibe kerül jelenleg. A társadalmi költség az első megközelítésben 285 milliárd forintra, azaz a GDP 1,09 százalékára jött ki, szemben a GDP 1,49 százalékát jelentő 388 milliárd forinttal. A fejlődéssel az egyes fizetési módok fajlagos költsége is változna. A jegybanki hipotézis szerint a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedések és az elektronikus átutalások jóval olcsóbbak lennének, sőt társadalmilag ezek lennének a legolcsóbbak, míg a készpénzhasználat megdrágulna, ha a fizetések az elektronikus irányba mozdulnának.

Virtuális bankkártya

Az internetes kereskedelem fejlődését elsősorban a virtuális bankkártyák terjedése segítheti. A kizárólag internetes vásárlásra használható, elektronikus pénztárcaként is felfogható debitkártyákkal nem lehet készpénzt felvenni, sem hagyományos kártyaelfogadó helyen vásárolni, ugyanakkor az úgynevezett webkártyával kiküszöbölhető, hogy a világhálón keresztül bárki visszaéljen más bankkártyaszámával. Az online vásárlásokra elkülönült kártya mögötti számlán elérhető pénzt a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, elég, ha a vásárlás lebonyolítását megelőzően elhelyezi a szükséges összeget. Internetkártyát jelenleg az OTP, az Erste, a K&H, az MKB és a CIB bank is kínál ügyfeleinek.

Ezt segítené elő például, ha minden közüzemi, távközlési szolgáltató, biztosító kialakítaná az online átutalási (internetbanki) fizetési módot, és az összes pénzforgalmi szolgáltatónál lenne lehetőség elektronikus számlabemutatásra. A postai pénzforgalmi szolgáltatások teljes elektronizálása szintén komoly előrelépést hozhatna. Az MNB által javasolt intézkedések között szerepel még egy közös - a hitelintézetek és a kártyatársaságok által, valamint közpénzből létrehozandó - alap, amely a bankkártya-elfogadás kialakítását, a POS terminálok telepítését támogatná a kkv-szektorhoz tartozó kereskedők esetében és/vagy a POS-szal kevésbé ellátott ágazatokban és földrajzi területeken.

Számos debit, csekély credit

Miközben egyre több debitkártyát bocsátanak ki a bankok - a számuk tavaly már meghaladta a 7,5 milliót, szemben a 2009-es 7,2 millióval -, egyre inkább csökken a piacon lévő hitelkártyák száma: míg 2008-ban 1,7 millió darab (az összes kibocsátott bankkártya közel 20 százaléka) volt ilyen, 2009-ben számuk már alig haladta meg az 1,6 milliót, 2010-ben pedig 1,4 millióra csökkent.

Jóllehet a terhelési kártyák esetében a készpénzfelvétel aránya még mindig a sokszorosa a vásárlási forgalom értékének, a hitelkártyáknál éppen fordított az arány, hiszen a hitel időben történő visszafizetése esetén akár 30-45 napos kamatmentes periódust biztosíthat birtokosa számára. Készpénzfelvételre ez a kamatmentesség nem vonatkozik. Sőt, a hitelkártyákhoz kapcsolódó THM kifejezetten magas, a fogyasztási hitelek 40 százalék körüli szintjén mozog.

A hitelkártyákkal végzett műveletek száma 2008-ban elérte a 27,9 milliót, a tranzakciók összértéke 339 milliárd forint volt. Tavaly a lakosság gyakrabban használta a hitelkártyáját, de kisebb értékben: a tranzakciók száma 28,7 millióra emelkedett, míg a használat összértéke alig haladta meg a 303 milliárd forintot.

Mindent összevetve Magyarország továbbra is alulkártyásított, és a kártyahasználati szokások is jelentősen eltérnek az európai átlagtól.

Melyiket?

Meglódultak az európai költések mindkét nagy kártyatársaság adatai szerint. A MasterCard forgalma tavaly 13,5 százalékkal nőtt – több mint 800 milliárd dollárra –, 2009-ben, a válság legnehezebb esztendejében 6,9 százalék volt a bővülés. A kártyaszám is dinamikusan nőtt: 2010 végén már 212 millió ilyen márkájú plasztikot használtak Európában, amelyet a kontinensen 9,1 millió, világszerte 31,7 millió helyen fogadtak el. A társaság fő betéti kártyamárkája, a Maestro is népszerű. A forgalomban lévő 300 millió darabot 7,1 millió ponton fogadják el Európa-szerte, és 13,1 millió helyen a világban. A MasterCarddal fizetett vásárlások értéke 13,2 százalékkal nőtt 2009-hez képest. A nagy rivális Visa Európában egy év alatt 9 százalékkal növelte a kártyaszámot, ma több mint 419 millió kártyája van forgalomban. A kártyás vásárlások száma 17 százalékkal nőtt – 20 milliárd akció –, értékük 16 százalékkal 1000 milliárd euró fölé emelkedett. A Visa Europe részesedése a fogyasztói költésekben a tíz évvel ezelőtti 5,6 százalékról 12,5 százalékra nőtt. A költések 70 százaléka debitkártyával történik. Magyarországon a 8,94 millió bankkártyából 6,3 millió MasterCard, a Visa viszont 2010 végén alig érte el a 2,5 milliót. A vásárló szemszögéből nézve a két kártyamárka között nincs lényeges különbség: mindkettőt több mint 200 ország számos pontján elfogadják, és szinte alig akad olyan hely, ahol az egyikkel igen, a másikkal nem lehet fizetni (kivéve néhány határ menti osztrák falut, ahol az üzletek túlnyomó részében csak a Visát fogadják el). Néhány éve Európában még drágább volt a Visa használata – miután a kártyatársaság dollárban számolt el, így a bank a költést dollárra, majd forintra váltotta, dupla konverziós költséget számítva –, mára ez a különbség eltűnt. Döntésnél a kártya éves díját, a kapcsolódó szolgáltatásokat (például biztosítás), a költések és a készpénzfelvétel díját kell mérlegelnie a számlatulajdonosnak. Mindez azonban a banktól, és nem a kártyatársaságtól függ. Miután mindkét társaság kínál dombornyomású és elektronikus plasztikot, ez sem érv egyik mellett sem. Magyarországon gyakorlatilag csak elektronikus elfogadással találkozunk, így ebből a szempontból elsősorban a külföldi felhasználás a döntő, ahol bizonyos szolgáltatásokért – például autóbérlésért – csak dombornyomott kártyával lehet fizetni. Interneten is ilyennel tudunk vásárolni.