A standardizált olcsóbb
A mikro- és kisvállalkozások a bankok szempontjából nem sokban különböznek a lakossági ügyfelektől, mégis, több kereskedelmi pénzintézet dolgozott ki speciálisan a mikrovállalkozások igényeihez alakított termékcsomagokat.
A legkisebbeknek általában a hirdetményben szereplő számlavezetési díjakkal kell számolniuk, egyedi ajánlatokat nem remélhetnek. A kondíciós listákban szereplő számlacsomagok azért némi mozgásteret számukra is jelentenek. A csekély számlaforgalmú vállalkozások bankköltsége akkor lesz a legkisebb, ha a kiszolgálásuk kevés humánerő-ráfordítást igényel. Vagyis a számukra készült csomagok általában standard termékekből állnak, amelyek erőteljesen ösztönzik az elektronikus csatornák használatát. A mikro-számlacsomagokhoz általában olcsó internetes utalás kapcsolódik, ám drága, ha a vállalkozó a fiókban személyesen szeretné megtenni ugyanezt. A termékek rendszerint a kártyás fizetést támogatják, szemben a készpénzfelvétellel.
A nulla forintos számláknál azonban érdemes körültekintően mérlegelni, mert könnyen csalódást okozhatnak. Különösen a kisebb vállalkozásoknak kell a százalékban meghatározott díjak mellett a kondíciós listákban szereplő minimálárakra és darabszámokra is vetni egy pillantást. Ha a tranzakciók összege alacsony, vagy az utalások gyakorisága nem éri el a listában szereplő minimumot, előfordulhat, hogy a látszólag olcsó bankban a hónap végén nagyon sokat kell fizetni. Könnyen megtörténhet, hogy a számlavezetési díj magasabb lesz, mint abban a bankban, ahol az egy tranzakció százalékban meghatározott ára magasabb, de a minimum fizetendő összeg alacsonyabb.
Kormányzati támogatás
A válság éppen az mkv-kört érintette a leginkább, és a felhők továbbra is ott tornyosulnak a fejük felett. A körbetartozás mind többjüket eléri, és a belső piacok még mindig tartó stagnálása miatt az erősen tőkeszegény szektor mára a végső tartalékait is felélte. Miután a kör árbevétele jelentősen zuhant, hosszú távú szerződéseik megszűntek, sokan veszteségessé váltak, a jövedelmezőségük pedig az eddiginél is alacsonyabb lett, az mkv-k nagy része tisztán piaci feltételek mellett nem hitelképes. Számukra az államilag támogatott megoldások tűnnek elérhetőbbnek.
A szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitelt nyújtó Széchenyi Kártya, valamint az Agrár Széchenyi Kártya rugalmas feltételrendszere a legkisebbekre szabott, ahogyan a gyors elektronikus ügyintézés is egyrészt a kényelmüket szolgálja, másrészt lehetővé teszi a kedvező árat. A hitelkeret a futamidő alatt is módosítható egy egyszerűsített hitelkérelmi lap kitöltésével, a nemleges adóigazolást befogadják elektronikusan is, ha azt kimondottan a „Széchenyi Kártya Program"-ban való részvételhez igényli a vállalkozó az adóhatóságtól. A program idén tovább bővült, és a szabad felhasználású folyószámlahitel mellett helyet kapott a készletek, forgóeszközök vásárlásának segítése, a tárgyi eszközök beszerzésének, valamint a saját előállítás keretében megvalósított beruházásoknak a finanszírozása is.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az állami kamattámogatás a termék árát csökkenti, és nem a kockázatát. Így a bankok hitelbírálati szempontjai éppúgy vonatkoznak erre a hitelre, mint a piaci termékekre.
Az Új Széchenyi Terv sem kezeli mostohán a mikrovállalatokat, bár ahhoz még kevés idő telt el, hogy az igényelt és folyósított támogatásokból kiderüljön, vajon hatékonynak bizonyul-e az egyéni és mikrovállalkozások megszólítása. Mindenesetre a mikrovállalkozások fejlesztése programra induló vállalkozások is pályázhatnak, és szintén fontos és pozitív újdonság, hogy a legkisebbek ingatlanvásárlásra is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást, amire utoljára 2003-ban volt példa. Kritikaként fogalmazták meg többen, hogy a pályázható összeg csekély, és a mikrovállalkozások fejlesztéséhez minden esetben kötelező hitelt igénybe venni, ami növeli pályázás költségét. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által refinanszírozott, a vállalkozásfejlesztési alapítványoknál igényelhető 7-9 százalékos konstrukcióhoz minden esetben ingatlant kell felajánlani fedezetként, ami nyilván még többeket riaszt. A céges ingatlannal általában nem rendelkező vállalkozói rétegnek a saját otthonát kellene fedezetként a hitel mögé tenni.
A Piac&Profit magazin szeptember 20-án megjelenő számában további mikro- és kisvállalkozásoknak szóló cikkeket olvashat!
