A startup mint fogalom korábban az üzlet kialakításán, pénzügyi alapok megteremtésén fáradozó „garázscégeket" takart. Mára azonban egészen más értelemet nyert. Gond nélkül indul startupok számára rendezett versenyeken például a Google, amelyet ugye mostanra semmilyen besorolás szerint nem lehet sem a kezdő - tizenhárom éve alakult -, sem a pénzügyi biztonság megteremtésén dolgozó - értéke 220 milliárd dollár - kategóriába besorolni. A fogalom ma már innovativitást, divatosságot, újító jelleget jelöl, cégmérettől és állapottól függetlenül. Ez mindjárt azt is magyarázza, hogy miért szinte kizárólag a technológiai iparban mozgó vállalatok vannak közöttük.

A technológiai startup szegmense az elmúlt két évben Magyarországon is dinamikus fejlődésnek indult. Weiszbart Zsolt, a Valley Connect inkubátor cég szakértője szerint ennek hátterében egyrészt a most diplomázó fiatal mérnökgeneráció megváltozott látásmódja áll, melynek köszönhetően a hazánkban bevett módi - lehetőleg bekerülni egy multinacionális céghez - helyett sokan saját innovatív ötleteik megvalósítását vizionálják. A meglódulás másik oka az a technológiai paradigmaváltás, amely - a SaaS (Software as a Service) és felhő alapú számítástechnika előretörésével, valamint a szélessávú internet és a mobil internetezésre alkalmas eszközök elterjedésével - a korábbinál lényegesen alacsonyabb kezdeti befektetéssel is lehetővé teszi az infokommunikácós technológiai (IKT) iparba újoncként való betörést. Mára átlagosan 500 ezer dollár elegendő az induláshoz a korábban jellemző 6-7 millió helyett. Azonban ezt sem könnyű megszerezni.

Magyar rögön

Az inkubátor cég kutatása szerint a Szilícium-völgyben évente közel ezer új startupba vagy ötletbe fektetnek be. Ezeknek csak pár százaléka származik Európából, vagyis a magyar startupoknak hazai - vagy európai - talajon kellene megtenniük a kezdő lépéseket, ami még mindig problémát jelent. Az ilyen projektek támogatása a hazánkban jelen levő multik üzleti gondolkodásába nem fér bele, a magyar kkv-k pedig egyelőre nem tekintenek magukra lehetséges befektetőként. Aki rendelkezik is valamennyi tőkével, az kockázatos befektetések helyett inkább biztonságosan a saját cégbe forgatja vissza. A tapasztalatok szerint az állami vagy közösségi forrásokból finanszírozott innováció sem igazán hatékony, így szűkös a lehetséges befektetők köre. Pedig külföldön már közmegegyezés, hogy van üzlet a feltörekvőkben. Míg a Google néhány évvel ezelőtt csak akkor vált érdekessé a Wall Street számára, amikor tőzsdére ment, mára belátták, a startupokban van az igazi növekedés, így a Facebook esetében például már nem volt gond a befektetők meggyőzése.

A pénzszerzést segítheti a startupok körül kialakult pozitív imidzs is. Bár itthon egyelőre viszonylag keveset hallani róluk, külföldön ezek a cégek a „kúlságot" jelentik. Itthon éppen ez, az induláshoz szükséges első befektető hiányzik. Kétségtelen, hogy a magvető (seed) invesztíció a legnagyobb kockázatot hordozza. Ebben az időszakban a befektető semmi más biztosítékot nem kap, mint a fejlesztő csapat lelkesedését és tehetségét, valamint egy ötletet. Ahhoz, hogy ennek alapján ítélni lehessen, pontosan kell látni a piacot, ahova az adott fejlesztés belépni készül. A fejlesztőknek ez sajnos általában nem erőssége, a tapasztalatok szerint a hazai startupversenyeken sokszor már a konkurencia és a termék pontos meghatározása is problémát okoz, így a befektetők meggyőzése is ellehetetlenül. Az indulók előnye viszont, hogy a többségében huszonéves ötletgazdáknak még nincs sok vesztenivalójuk, így a vállalkozási kedvük is lényegesen nagyobb, mint egy már meglévő karriert feladni szándékozó mérnöknek.

Százból egy

A startupba való befektetés sikeressége a nagy számok törvényén nyugszik. Száz esetből hetvenben a cég befuccsol, és mindössze egy-kettő lesz az, amely mondjuk a Prezi.comhoz hasonló nemzetközi sikert ér el (lásd Piac & Profit 2011/7. szám).

Bár a megfontolt befektető akár négy-hat hónapig is figyeli a vállalkozást, amelyre fel szándékozik tenni a pénzét, a startupok világa kifejezetten gyors. Jó termék esetén az indulástól számított két-három éven belül el kell jutni az ötlettől a nagy áttörésig, különben nagy eséllyel előbb-utóbb süllyesztőbe kerül a projekt. Megfelelő befektetési hajlandóság esetén ez pont elég idő, június végén például a Google 35 millió dollárért szőröstül-bőröstül, ötletestül, fejlesztőstül vásárolt fel egy alig öt hónapos céget, egy a vásárlói döntések segítését, ajánlásokat lehetővé tevő mobil alkalmazást, a Talkbint.

Persze Magyarországon ennél jelentősen kisebb összegekről van szó. A Valley Connect első projektjeinek tapasztalatai alapján az ötlet elindításához szükséges 2-3 millió forint elsősorban a prototípusok elkészítésére kell, és arra, hogy a fejlesztők nyugodtan fordíthassák idejüket egy pár hónapig a projektre anélkül, hogy megélhetésükért kellene aggódniuk. Ezt a technológiai iparban tevékenykedő hazai cégek jelentős része is meg tudná finanszírozni. Csak rá kell beszélni őket.

Az életképességhez a befektetőknek készülő terméket kell felépíteni, hangsúlyozta Szigetlaki Zsolt a Webcam Laboratorytól a márciusi StartUp Underground konferencián. Hiába a nagy ötlet, tapasztalatai szerint itthon sokkal inkább olyan kész termékkel érdemes kopogtatni a reménybeli befektetőkhöz, ami akár már bevételt is termel. A kommunikációs képességek fejlesztése is elengedhetetlen, mert a továbblépéshez, a potenciális befektetők meggyőzéséhez fel kell hívni a figyelmet az adott termékre. Mint Weiszbart Zsolt mondja, meg kell szerezni a jogot arra, hogy akár egy félórás figyelmet is kapjon az adott fejlesztés. A tavalyi konferencián Halácsy Péter, a Prezi.com egyik alapítója is a „social networkinget", vagyis a kapcsolatépítést emelte ki az egyik legfontosabb segédeszközként.

Segítség!

Az induló vállalkozások a kockázatitőke-alapok számára túl kicsik, „zsebből" indulni pedig jellemzően nincs pénzük. Számukra az inkubátorprojektek és az „üzleti angyalok" jelenthetnek megoldást, akik lassan, de biztosan megjelennek a magyar piacon is. Az első magyarországi „angyal-befektetői" tőkealap épp nagy erőkkel keresi első befektetését, és befektetőket is folyamatosan toboroz. A magvetőtőke-modellt meghonosítani kívánó Day One Capital egyenként nagyjából 20-80 millió forintot - első körben összesen 400 milliót - fektetne abszolút kezdő cégekbe, hogy azokat pár éven belül kockázatitőke- vagy szakmai befektetőknek adja tovább. Emellett számos különböző üzletiangyal-klub szerveződik, hogy egyes tematikák mentén összehozza az innovátorokat a befektetőkkel. A Valley Connect Incubator idén májusban kezdte első befektetéseit, és kimondottan a már említett nagyon korai szakaszban finanszírozza a prototípusok elkészítéséig tartó fázist 3-5 millió forintos tőkejuttatással.

Emellett szükség lenne olyan alapismeretek oktatására is, mint például egy üzleti terv összeállítása vagy a kockázati tőke működése alapjainak megismertetése. A folyamatos tanulás elengedhetetlenségét a Startup Genome 650 vállalat bevonásával készült kutatása is megerősíti, ahogyan az is egyértelművé válik belőle, hogy a technológiai tudás mellett az üzleti háttér is nagyon fontos. Az eredmények szerint egy mindkét területen biztos háttérrel rendelkező csapat 30 százalékkal nagyobb bevételt tud elérni, és majd háromszor olyan gyorsan növekszik, mint a csak az egyik szempontból kiváló versenytársak.

A még teljesen kezdőknek - elsősorban egyetemistáknak - kíván segíteni a Microsoft Garázsprojekt kezdeményezése, de fejlesztésre a már meglévő cégeknek is szükségük van. Az alapvetően már üzleti tevékenységet folytató - az egészen kicsiktől a nagyokig számos céget összefogó - klaszterek a tagjaik közötti informális kapcsolatok élénkítésével, később kockázatitőke-befektetők bevonásával segítik az innovációkat. Feladatuk elsősorban projektek katalizálása - mondja a technológiai témákkal foglalkozó Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója, Málnay Barnabás. Az árbevétel arányában fizetett tagdíj a legkisebbeket sem zárja ki - jelenleg a tagság 20 százaléka startup kategóriába sorolható -, és kiváló terepet jelent a tapasztalatszerzésre. A csatlakozók amellett, hogy egy akkreditált klaszter tagjaként más pályázatokon való részvételre válnak jogosulttá, akár üzleti modell elkészítéséhez is segítséget kaphatnak.