KKV-KNAK IS
Cégre szabva

A gyors reagálás a változásokra ma nem csupán versenytényező, hanem a túlélés záloga is, miután a legtöbb szektorban az áremelésnek még a gondolata sem merülhet fel. A behatárolt piaci helyzetben a kulcsszó a testre szabás és a rugalmasság lett.

A helyzetre a bankok, a távközlési és közműszolgáltatók is reagáltak, méghozzá úgy, hogy számos, korábban csak a nagyvállalatoknak kínált lehetőséget megnyitottak a kisebb cégek előtt is. Egyre szélesebb kör számára fizethetők meg a modern informatikai módszerek, mint például a szerverhosting vagy a felhő alapú megoldások. Az irodabérleti konstrukciók is mindinkább testre szabhatók, és a cafeteriarendszerben rejlő juttatási lehetőségek kihasználása sem csupán a nagyok privilégiuma. Az ingyenes bankolás sem feltétlenül utópia, és a racionális munkaszervezés is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy vállalkozás invesztíció nélkül megtakarítson.

Bizonyos tevékenységek kiszervezése is csökkenti a fix kiadásokat, miközben növeli a cég rugalmasságát, és lerövidíti a reakcióidőt. Egyes szakértők szerint összehangolt lépésekkel a működési költség akár 20-30 százaléka lefaragható. A költségek állandó optimális szinten tartása érdekében a költségszerkezet rendszeres átvizsgálását időről időre érdemes újra elvégezni, s még az is lehet, hogy újabb és újabb megtakarítási lehetőségek bukkannak fel.

A kkv-kra szakosodott tanácsadók konkrét lépéseket is megfogalmaznak. Először is fel kell tenni a kérdést, hogy miért van szükség a költségek mérséklésére, és mekkora összeget kellene megtakarítani a biztonságos működés érdekében. Ezután tételesen meg kell vizsgálni, hogy melyek a legnagyobb kiadások. Könnyen belátható, hogy egy nagyobb tétel egyszázalékos megkurtítása nagyobb összeget hoz a konyhára, mint egy kevésbé jelentős kiadási tétel akár nagyobb arányú mérséklése. Az erőfeszítés pedig lehet, hogy ugyanakkora.

Érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy mely területeken modernizálható a cég működése. Sok esetben a hatékonyság növelése eleve mérsékli a kiadási oldalt, és még a cég szolgáltatásainak minősége is javulhat. Az átstrukturált szervezeti felépítés, az újabb informatikai vagy távközlési megoldások például éppen ilyen megtakarítási lehetőséget ajánlhatnak. Az egyes szolgáltatók aktuális, a vállalkozás fogyasztási szokásaihoz leginkább illeszkedő konstrukcióit is górcső alá kell venni: odafigyeléssel és az információk minél szélesebb körű összegyűjtésével havonta összesen akár több száz ezer forintot lehet megtakarítani.

JÖVEDELEMMIX
Olcsóbb a bérnél

A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.

A számok azonban azt mutatják, hogy a kkv-k ritkán élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével, feltehetően inkább a szürkegazdaság felé terelik a munkavállalóikat. Pedig 2011-től a korábban 25 százalékos adómérték alá tartozó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadókulcs és az újonnan bevezetett adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökkent. Ez motiválhatja a munkáltatók egy részét, hogy bérfejlesztés helyett a kedvezményesen adózó és járulékmentes béren kívüli juttatás formájában kompenzálják az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséből származó jövedelemkiesést az érintetteknél, vagy „kártalanítsák" azokat, akiknek a jövőre tervezett adójóváírás-csökkentés miatt lehet kevesebb a nettó bérük. A kellő hatékonysággal működtetett cafeteriarendszer lehetőséget ad az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálása mellett a dolgozók lojalitásának fokozására is.

- Az állam által támogatott megoldásokra épülő rendszer megvalósítja a munkavállalók és a cégek számára is a maximális adóelőnyt, hiszen a legkisebb közteherrel a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat. Ez a megoldás versenyelőnyt jelent a munkáltatóknak mind a versenytársakkal szemben, mind a munkaerőpiacon - magyarázza Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, aki szerint, ha a cég gazdasági helyzete ezt megkívánja, arra is van lehetőség, hogy a munkáltató az adókötelezettséget részben vagy egészben a dolgozók cafeteriakeretére terhelje.

Természetesen az egyes cégek adottságaihoz igazodva számos megoldási lehetőség elképzelhető, mindig a legcélszerűbbet kell kiválasztani. Ha egy vállalat 50 millió forintot tud bérfejlesztésre szánni, a közterhek kifizetését követően körülbelül nettó 24 millió 200 ezer forint marad, amit szétoszthat a dolgozók között. Háromszáz alkalmazottat feltételezve ez személyenként havonta nettó 6720 forintos fizetésemelést jelent. Ha ugyanezt az összeget a cafeteriarendszer keretében osztja szét, a nettó jövedelem minimum 42 millió forint, azaz dolgozónként 11 670 forintos többlet keletkezik.

Kedvezményesen adóznak

A kedvezményesen adózó körbe sorolt béren kívüli juttatások körébe tartozik

• az üdülési csekk éves szinten a minimálbér összegéig,
• az étkezési utalvány havonta maximálisan 18 ezer forint értékben,
• az iskolakezdési támogatás egy évben egyszer gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben,
• a helyi utazási bérlet a bruttó ár száz százalékáig,
• a dolgozó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára való munkáltatói befizetés a minimálbér 50 százalékáig,
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegig.

Adómentes lakástámogatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent Otthonteremtési stratégiában szó van egy új, adómentesen adható cafeteriaelemről, amellyel a munkáltató a munkavállaló lakbérköltségeihez járulna hozzá. A stratégia szerint a bérlakásprogram részeként bevezethető új béren kívüli juttatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat segélyezés helyett adópolitikai eszközzel támogassa a lakhatást. A vitairat készítői úgy látják, a javaslat hozzájárulna a „vállalati bérlakás"-jellegű megoldások elterjedéséhez és a hazai mobilitás erősödéséhez. Az elképzelés szerint a béren kívüli juttatást havi 20 ezer forintig adómentesen adhatná a munkáltató, amennyiben a dolgozó bejelentett bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét. A keret duplázódik, ha az állam által felügyelt „közhasznú bérlakás-építési programban" elkészült bérlakás bérleti díjához jelent hozzájárulást.

PÉNZTÁRI LEHETŐSÉGEK
Mindenki jól járna

Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint. A mutatkozó hiány pótlásában a vállalkozások is segíthetnek dolgozóiknak, amennyiben a béren kívüli juttatások keretében a hosszú távú megtakarítási formákat preferálják.

A számok mégis azt mutatják, hogy az utóbbi időben a gazdálkodási nehézségeket egyes cégek, intézmények gazdasági vezetése éppen a cafeteriajuttatások megvonásával kívánja megoldani. A PSZÁF honlapján márciusban megjelent adatsor szerint a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjkasszákba érkező befizetések és az egészségpénztári befizetések esetében is csökkent. Bár ez utóbbinál csekély mértékű a visszaesés, a nyugdíjkasszáknál az évek óta tartó tendencia 2010-ben felerősödött. Úgy tűnik, a komoly nehézségekkel küzdő hazai vállalatok ezen spórolnak: míg 2009-ben a foglalkoztatói befizetés meghaladta az 57 milliárd forintot, 2010-ben viszont már a 46 milliárdot sem érte el. A juttatás megszüntetésére valószínűleg a kisebb cégeknél nagyobb arányban került sor. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2010-ben közzétett „Biztosításpiaci adatszolgáltatás" című tanulmánya szerint a 200 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 ezer forint alatti jövedelmű háztartásban élőknek viszont már csak 9 százaléka, vagyis a magasabb fix kereseteket nyújtó nagyobb vállalatok inkább keresik az ilyen megoldást.

Ha a munkáltatói hozzájáruláson felül a dolgozó is befizet az egészségpénztári számlájára vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba, az egyéni tagdíjak 20 százaléka - de legfeljebb 100 ezer forint, illetve ha valaki mindkét önkéntes ágba fizet, akkor a plafon 120 ezer forint - adókedvezményként jóváírható.

Tapasztalatok szerint a nehéz helyzetbe került vállalkozások dolgozói sokkal jobban tolerálják a jövedelemcsökkenést, és nagyobb odaadással végzik munkájukat a cég túlélése érdekében, ha azt látják, a cégvezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat minél hatékonyabban felhasználva minimalizálja a munkavállalók anyagi áldozatait. A cafeteriakeret eltörlése biztos, hogy nem a leghatékonyabb módja a pénzügyi helyzet javításának. Az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári tagságot mindenképpen érdemes preferálni, különösen, ha korábban is volt.

ADÓVÁLTOZÁS
Ember tervez...

Egy cégvezető hiába igyekszik racionálisan és kiszámítható módon gazdálkodni, ha a jogszabályi környezet megváltozása miatt kerül váratlan helyzetbe. A parlament költségvetési bizottságának június 21-én benyújtott módosító javaslata után 2011. október elsejétől az üdülési csekk kikerülhet a kedvezően adózó juttatások köréből. A szándék nem váratlan, hiszen a SZÉP kártya megjelenésével nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat fokozatosan kivezeti az üdülési csekket a piacról. A javaslatban is ez szerepel indoklásként: „A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és elterjedésével összefüggésben indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása. A javaslat úgy módosítja az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit, hogy a módosítás hatálybalépését - 2011. október 1-jét - követően csak az üdülési szolgáltatás formájában adott juttatás minősül kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben."

Az év közbeni változtatás azonban kevésbé tűnik racionális lépésnek. A vállalatok többségénél a bevett gyakorlat szerint a dolgozók a cafeteriakeretben szereplő üdülési csekket az év során folyamatosan, előre meghatározott részletekben kapják meg. Az eljárást az indokolja, hogy a csekkek lejárata egy év, és általában senki nem egyszerre szokta felhasználni a teljes keretet. Azok a cégek, amelyek az év utolsó három hónapjában is választhatóvá tették ezt a juttatást, most azt tehetik, hogy a dolgozókkal módosíttatják korábbi nyilatkozataikat, így azok szeptember végéig átvehetik a keretet (a törvényjavaslat rögzíti, hogy a csekk a bevétel megszerzésének időpontjában hatályos szabály szerint adózik). Kevésbé kedvező megoldás, hogy az előbbi, amúgy jelentős adminisztrációs terhet jelentő lépés hiányában a munkáltató elviseli, hogy nő az adóterhe, amit vagy megpróbál kigazdálkodni, vagy esetleg részben vagy egészben áthárítja a juttatásban részesülő dolgozóra.