BALNEOLÓGIA
A csúszdákon túl
Azon talán már túl van az ország, hogy mindenhol, ahol vizet találnak, ott medencét, csúszdát építenek a „helyi erők", majd nem értik, miért megy tönkre a vállalkozásuk. Merthogy hozzánk is csak akkor jönnek a biztosítók által küldött betegek, ha az adott településen, fürdőhelyen bizonyítékokon alapuló gyógyítás fogadja az érkezőket. Dr. Bender Tamás professzor, a Magyar Balneológiai Egyesület elnöke legalább húsz éve szószólója annak, hogy tudományos eredmények produkálása, szakmai nyilvánosságra hozatala nélkül egyszerűen nincs esélyünk „eladni" a piacon értékeinket. Hiába tudjuk, hogy természeti adottságainkkal világhatalom vagyunk - az ország felszínének 80 százaléka alatt termálvíz van -, sőt a szaktudomány művelésével is jól állunk, mégis háttérbe szorulunk, mert a mindenkori aktuális kormány és turizmusmenedzsment csak részben ismeri fel a kutatások támogatásának szükségességét.
Ma csak az számít, ami rajta van az interneten, ami megtalálható az orvosi adatbázisban: a biztosítók orvosai a páciens gyógyulásához keresnek információkat, s többnyire oda fogják küldeni, beutalni a kezeltet, ahol tudományos adatokkal alá tudják támasztani az eredményes orvosi ellátást. A Balneológiai Egyesület elnöke annak tehát örül, hogy bizonyítékokon alapuló orvostudományi kutatásokra mint nélkülözhetetlen feltételre az Új Széchenyi Terv „Gyógyító Magyarország" programja részletesen is kitér, ám annak egyelőre nem örülhet, hogy mindez visszaköszönne az egészségipari pályázatok konkrétumaiban. A közzétett dokumentumokban foglalkoznak a rehabilitáció fejlesztésével, de a pályázatok leginkább a gyógyítás eszközeire s nem a konkrét balneológiai tudományos tevékenységekre koncentrálnak. A szakember azt nem mondja, hogy az államtól nem érkezett pénz a tudományos munka előmozdítására. Az első Orbán-kormány idején a gazdasági tárca 10 millió forintot szánt a kutatásokra, a Gyurcsány-kormány 5 milliós segítséget adott, s pályázatokon is nyert kisebb-nagyobb összegeket a szakterület. De a vendégekért, a beutalt páciensekért folyó verseny azt üzeni az üzleti szférának és az egészségiparból bevételre vágyó önkormányzatoknak, hogy a gyógyítás bizonyított lehetőségeibe fektessenek be az Új Széchenyi Terv 30 milliárdjából, s valóban ne újabb és újabb medencéket, csúszdákat lássanak a szemük előtt.
A tudomány testközelből igyekszik segíteni az értelmes beruházást tervező településeket, pályázni készülő helyhatóságokat, vállalkozásokat. Novemberben pedig azzal a céllal jött létre Magyarországon egy nemzetközi balneológiai kutatóközpont, hogy célirányosan tanulmányozhassák a helyi természeti kincsek egészségügyi jellemzőit. Ezzel a szakmai megalapozással juthat egyről a kettőre az egészségipar is, s nem azzal, hogy az éppen megtalált vizet mindenáron gyógyvízzé akarják nyilváníttatni, mert már csupán ennyiért is odamegy a beruházó. A piac többet, megalapozottabb kínálatot kér, olyasmit, mint amit például Hajdúszoboszló produkál: ott már komolyan veszik a kutatás, a tudomány támogatását, a rendszeres szakmai publikációkat, s nem is véletlen, hogy folyamatosan bővül a gyógyturizmusa.
A balneológiai egyesület elnöke emlékeztet rá, több olyan kisebb-nagyobb települése van az országnak, ahol azt akarják, hogy kiépüljön és orvosi értelemben is híres legyen a megálmodott fürdőhely, de nem tudják, mit is tegyenek. Bender professzor példatárában szerepel olyan falu is, amelynek a vízkincsét tudományos igénnyel publikálták - például a térdkopás kezelésére bizonyítottan jó a gyógyvizük -, de tíz év sem volt elegendő ahhoz, hogy megtalálják a tényleges értékek közhírré tételének a módját. Nincs is értékelhető gyógy-idegenforgalom, így nincs bővülő foglalkoztatás, és nincs többlet-adóbevétele sem a településnek. A balneológiai társaság, kutatóközpontjával az élen, kész partner lenni a helyi gyógyászati lehetőségek feltárásában, nyilvánosságra hozatalának elősegítésében, az alkalmas egészségipari infrastruktúra megtervezésében. De figyelmeztet is: némelyik gyógy-idegenforgalmának köszönhetően frekventált települést könnyen megtéveszthet az, hogy egyelőre sok külföldi keresi fel a szállodáit, fürdőit. Mellőzik a tudományos munkát, az újabb publikációkat, a szakmai és populáris közlemények kibocsátását. Csakhogy Romániában, Törökországban, Franciaországban, Itáliában - szintén a gyógyvízkészletekre alapozva - nem csupán a klasszikus mozgásszervi gyógyítás, hanem megannyi más egészségügyi ellátás tudományos bizonyítékaival is előrukkolnak, és szólítják meg a biztosítókat, Európa lakosságát, így pedig nagyon gyorsan megelőzik a tétlenkedő magyar fürdőhelyeket. A balneológiai egyesület szerint éppen ezért most, amikor az Új Széchenyi Terv egészségipart fejlesztő pénzforrásának csapját megnyitotta a kormányzat, érdemes lenne a támogatás egy részét beterelni egy központi alapba, hogy egy szakmai bizottság - jelesül a balneológiai kutatóközpont - orvosi értelemben is precízen megfogalmazott pályázatokat díjazhasson a beruházásokat segítő összegekkel.
Egerszalók kontra Demjén?
Két-három dombnyira van egymástól a gyógyvízverseny két hazai szereplője, Egerszalók, illetve Demjén. Az bizonyos, hogy már a '70-es években helyi kincsnek számított az előbbi település határában megtalált - időnek utána két kis ülőmedencével és éjjel-nappali nyitva tartásával helyi népszerűségre szert tevő - gyógyvíz, mely főleg a falu lakóinak gazdagodását hozta a spontán szolgáltatások kialakítása, áruba bocsátása révén. Egerszalók amúgy megihlette a neves közgazdászt, Liska Tibort is, aki Üdülőtársulás kísérletek címmel vetette papírra vállalkozáselméletét éppen a település gyógyvizére alapozva. A 2002 tavaszán bejelentett, majd pályázatokon nyert összegekkel is támogatott gyógyszállóépítés és fürdőfejlesztés jó pár éves késéssel készült el: utóbbi szolgáltatásait 2007-től élvezhette a közönség, a szálloda pedig 2010 nyarán nyitotta meg a kapuit. A szomszédos település, Demjén az ezredfordulón eszmélt, de 2006-ban már komplett, működő gyógyfürdővel, 2009-ben pedig még élményfürdővel is várta a vendégeket, akik érkeztek is. Demjén szerényebb építményekkel ugyan, de többeknek kedvez, valamennyi összemérhető szolgáltatása olcsóbb, mint a vetélytársé. A környéken élők úgy tartják nyilván a két települést, hogy az egyik a külföldieké, hazai gazdagoké, a másik a magyaroké. Még szerencse, hogy a lényeg, a gyógyvíz nem ismer nyelvi korlátokat. Demjénben nátrium-kalcium-hidrogén-karbonátos, kemény fluoridos, kénes, 68 fokos a gyógyvíz, amelynek jelentős a vas- és kovasavtartalma is. A falu honlapján kifejtik, hogy a kén beépülhet az ízületi porcba, így a porckopásos, úgynevezett degeneratív ízületi betegség a kénes fürdőkúra hatására jelentősen javulhat. A szervezetbe jutott kén az ereket és a koszorúereket tágítja, így a szív vérellátását is segíti. Egerszalókon a forrásnál 78 Celsius-fokos nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz - melynek metakovasav-tartalma is jelentékeny, és a kénes gyógyvizek kategóriájában a legjobb besorolást kapta - érelmeszesedés, ízületi, reumatikus panaszok, valamint mozgásszervi műtétek utókezelését teszi lehetővé. Ivókúra formájában alkalmas a túlsúly, epebetegségek, gyomorsavbántalmak kezelésére, csontsérülések utókezelésére, ízületi és reumatikus bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására.
KLASZTEREK
(Kép)alkotó garanciák
„Beletanultunk abba, hogy állandó pályázatíróként jussunk el azokhoz a forrásokhoz, amelyek finanszírozni képesek a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását a gyógyításban, a gyógyszerkutatásban és -gyártásban" - taglalta dr. Gyarmati János, a Huniko és a Brain-X nevű egészségipari vállalkozások alapító ügyvezetője cégei és a Debreceni Egyetem jelentette tudományos környezet viszonyát az újabb stációhoz, az Új Széchenyi Tervhez érkezve. A közforrások megszerzésének, elérésének, a kutatásba, adaptációkba való bekapcsolásának azonban elengedhetetlenül fontos szervezeti alapja is van, mégpedig az az egészségipari klaszter, amelynek tagjai egyebek között a közvetlen gyógyításra, valamint a gyógyítás érdekeit szolgáló kutatásra, műszaki fejlesztésre, a tudományos eredmények üzleti jellegű gyakorlati alkalmazására vállalkoznak.
A debreceni együttműködő cégek, intézmények rendszere azért is ígéretes, mert az a befektetett pénzeket tudatos célszerűséggel, pazarlásmentesen tudja felhasználni. Természetesen az egészségügyi klaszter sem mondhat le arról, hogy az állam, az Európai Unió elnyerhető támogatásait is igénybe vegye. Dr. Gyarmati János szerint ilyen, bizonyos mértékig irányítottan felhasználható közpénzeknek lenniük kell, melyekről az állam a saját gazdaságpolitikája, az abban megfogalmazott prioritások alapján „rendelkezik". De ha mondjuk százezres, milliós munkahelyteremtést fogalmaz meg, akkor azt az állam annak tudatában teheti, hogy megelőzőleg jelentős befektetésekkel operált. Debrecenben például a Polus program ilyen „előzmény". Ezek az invesztíciók az egészségipar kutatásait és fejlesztését segítették elő a tudomány és a gazdasági innováció együttműködése révén, a város egyeteme pedig otthont ad azon vállalkozásoknak, amelyek know-how-kkal „felvértezve" vesznek részt közvetve vagy közvetlenül a betegek kezelésében.
A lényeg az, hogy nem lehet nem pályázni, nem igénybe venni az állam akár tudományos célú, akár a közvetlen gyakorlati eredményekre alapozó Széchenyi-terves forrásait. Az ügyvezető igazgató szerint elengedhetetlen, hogy a vállalkozások napra készen kiismerjék magukat a tudomány, az innováció világában, s egyúttal képesek legyenek az állami pályázati rendszerek nyelvére lefordítani programjaikat, sőt illik azt is tudniuk, hogy terveikből mi az, ami megvalósítható, s mi az, ami a jelenlegi feltételek között nem. Dr. Gyarmati János sorolja is, hogy mibe érdemes befektetni az Új Széchenyi Terv közforrásait. Már a napi gyógyászat hasznosíthatja a robotsebészeti vagy a háromdimenziós technikák különböző ágait. Az e területeken megvalósuló fejlesztések eddig is rendszerint felerészt élvezték csak az állami, az uniós pénzügyi támogatásokat, 50 százalékban azonban az egészségipari cégek befektetését követelték meg a projektek. Az Új Széchenyi Terv irányítói ebből arra is következtethetnek, hogy kiszámolt megtérülést takarnak a gyakorlatba átültetendő újabb gyógyászati innovációk, osztozni lehet a hasznon az olcsóbb, hatékonyabb gyógyításban érdekelt társadalombiztosítással, az egészségipari szolgáltatást bevezető, alkalmazó kft.-kkel és azok klinikai, kórházi hátterével s nem mellékesen a meggyógyuló beteggel.
Gyarmati doktor szerint a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) gyorsítójában „gyártott" sugárzó izotópokkal a képalkotó diagnosztika újabb és újabb fejezeteit lehet megnyitni. Például a kutatók információkat nyerhetnek a szervezetbe bevitt vegyületek viselkedéséről, hatásáról, végeredményben pedig új gyógyszerek kutatását lehet felgyorsítani, s így roppant sok pénzt megtakarítani, adott esetben pedig gyógyszeripari versenyelőnyt szerezni. A PET-technológiák, izotópokon alapuló eljárások újabb fázisaiban pedig egyedileg határozhatják meg az orvosok a szervezetbe juttatandó készítmények mennyiségét, jellegét, hogy a gyógyítás jóval jobb hatásfokkal valósulhasson meg. A mérési, adagolási eljárásoknak is a sugárzó anyagot alkalmazó képalkotási technológia az alapja, a rutinszerű gyakorlat kifejlesztéséhez persze egyelőre még pályázni kell, befektetni az alkalmazott kutatásba. Az ebben egyaránt érdekelt Atomki, az egyetem, a klasztertag gyógyszeripar s nem mellékesen a Brain-X egyebek között azt az ígéretet tudja letenni, hogy az egyedileg kimért, adagolt gyógyszerekkel - túl a javuló gyógyulási esélyeken - páciensenként akár milliós megtakarításokat érhet majd el a társadalombiztosítás.
Az egyetem, az egyetemi cégek, a tudományos környezetben működő vagy éppen tudományt művelő vállalkozások mára már beletanultak az állandó pályázatírásba, nincs is hiány az Új Széchenyi Terv idei 30 milliárd forintos egészségipari büdzséjének reménybeli debreceni felhasználóiból, elvégre ott már tudományos szemüvegen át látják azokat a gyógyászati innovációkat, amelyek hatékony megoldásokat kínálnak gyógyítóknak és gyógyulást remélőknek.
Két cég a klaszterből
A Brain-X sugársebészeti központ gamma-sugarak segítségével kóros agyi daganatos folyamatokat gyógyít. Erre a célra egy különleges gépet használ: a gamma-sugarak révén az energiát centralizálva, 0,2 milliméter pontossággal juttatják el az agy bármely részére, elindítva a tumoros sejtek lassú elpusztulását. A Brain-X az amerikai berendezés szoftvereinek fejlesztésére, továbbfejlesztésére összpontosít, azaz újabb gyógyítási megoldásokkal gazdagítja a tudományt. A cég már háromdimenziós eszközökkel, orvosi beavatkozásokkal bővíti „eszköztárát": az egyetem idegsebészeti klinikájával együttműködve gyógyítanak, lehetőleg mind több eljárást alkalmazva. Képalkotó diagnosztikával foglalkozik a Huniko Kft. is, amelynek orvosai a diósgyőri kórháztól kezdve a kistarcsai kórházon át Debrecen egészségügyéig igen sok helyen tevékenykednek. Az innovációra közvetlenül alapozó Brain-X-nél kézenfekvő módon, de a Hunikónál is újabb és újabb tudományos eredmények keletkeznek, amelyeknek a napi gyógyító munkába való átültetése vizsgálatokat, kísérleteket, majd eszközöket, műszereket, felkészülést és felkészítést igényel. E műveletekbe be kell fektetni, még akkor is, ha később pénzt hozhat - megtérülést garantálhat - a gyógyítást finanszírozó társadalombiztosításnak s persze a pácienseknek. Hasonló finanszírozási feltételekkel találkozhat a két cég akkor is, amikor az Icono-Pharma Kft.-n keresztül szerepet vállal az 5,3 milliárdos projektet képviselő Pharmapolis klaszterben.
IDEGENFORGALOM
Növekvő gyógyturizmus
A gyógyvízzel és gyógy-idegenforgalmi kínálattal rendelkező települések tavaly változatlanul vonzották a hazai és külföldi utazókat. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2010-ben - a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján - Budapest megőrizte a legnépszerűbb magyarországi város pozícióját mind a külföldi, mind a magyar turisták körében. Az elmúlt évekhez hasonlóan az ezüstérmet Hévíz, a bronzérmet Hajdúszoboszló szerezte meg, a 4. és a 5. helyen Bük és Siófok foglaltak helyet. A tíz legnépszerűbb település közül a vendégforgalom Bük és Sopron esetében bővült a legnagyobb arányban, így mindkét város előrelépett a rangsorban. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Sopronban 17,8 százalékkal emelkedett, a külföldi és a belföldi kereslet itt hasonló arányban növekedett. Bük esetében a 25,1 százalékos növekedés döntően a belföldi kereslet emelkedésének köszönhető. Budapesten és Hévízen a külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt bővült, Hajdúszoboszlón és Zalakaroson a belföldieknek, Sárváron és Debrecenben a külföldieknek köszönhető a növekedés.
A belföldi utazók körében Budapestet Hajdúszoboszló és Sopron követte. Az előzetes adatok szerint Bük és Gyula ismét bekerült az első tízbe, Zalakaros pedig két lépcsőfokot lépett feljebb. Hévíz, Balatonfüred és Eger megőrizte korábbi helyezését a rangsorban. A belföldi turizmus jelentőségét mutatja, hogy a tíz legnépszerűbb település közül Hajdúszoboszló, Sopron, Zalakaros és Siófok esetében a vendégéjszakák több mint 60 százalékát a hazai vendégek adták. A belföldi vendégéjszakák száma Bük (+58,8 százalék), Sopron (17,7), Hajdúszoboszló (14,4), Gyula (13,8), Zalakaros (10,4) és Budapest esetében is jelentősen emelkedett.
A Magyarországra látogató külföldiek körében Budapest mellett 2010-ben is a gyógyfürdővel rendelkező, valamint a Balaton közeli települések voltak a legnépszerűbbek. Az abszolút első helyezett Budapestet Hévíz követte. Bük, Hajdúszoboszló és Balatonfüred 2010-ben is megtartotta korábbi pozícióját, Sárvár és Győr előrelépett a rangsorban, Debrecen pedig 2010-ben jutott be az élmezőnybe. A külföldi vendégforgalom 2010-ben Debrecen (+33,5 százalék) és Győr (26,3) mellett Sárváron (10,5) is jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest.
Beruházások
■ Bükfürdő. Több lépcsőben hajtják végre a fürdő fejlesztését, a harmadik, befejező szakaszt júniusban adják át rendeltetésének. A 2 milliárdos projekt e legutolsó egysége a kor divatjának megfelelő elemeket tartalmaz: százszemélyes szaunát építenek, amelynek infra- és finn szaunák éppen úgy részei, mint a gőzfürdők, a tepidárium. A rekreációról, a rehabilitációról a wellnesscentrum gondoskodik.
■ Gyula. Kétszintes wellnessközpontot, 68 szobás hotelt, konferenciaközpontot adnak át rendeltetésének áprilisban. Élményfürdővel, finn szaunával, gőz-, infra- és sókabinnal, merülőmedencével, aromafürdővel, fény- és színterápiával, fitneszteremmel működik majd a fürdőjéről amúgy is híres város legújabb egysége.
■ Zsóry-fürdő. Hőszivattyús rendszert is kiépítenek a Mezőkövesd határában lévő gyógyhelyen, ahol a termálvíz hőjét kinyerve energiatakarékos - a gázfűtést mellőző - működést tettek, tesznek lehetővé az üzemeltetők.
Keresletélénkítés
A Magyar Turizmus Zrt. több közleményben is beszámolt arról, hányadán is áll hazánk gyógy-idegenforgalmi kínálatának népszerűsítése a nagyvilágban.
■ A norvég fővárosban március elején „Magyarország - egészségország" címmel mutatták be szakértők hazánk lehetőségeit, konzultációt folytatva a norvég piac legfontosabb végfelhasználóival, így a betegek egyesületeivel és az egészségbiztosítóval. A rendezvény apropóját a norvég egészségügyi jogszabályok január 1-jén életbe lépett - az EU törekvéseivel összhangban lévő - pozitív változásai adták. Részletezték is, hogy minden olyan kezelés - így a gyógyfürdőinkben alkalmazott fizioterápiás beavatkozások döntő része is -, amelynek van a norvég orvosi gyakorlatban megfelelője, megtéríthetővé vált az állami egészségbiztosítás által.
■ Magyarországon jártak a legnagyobb német szociális egyesület, a VDK hesseni és türingiai tartományokért felelős csoport vezetői. A Németországban több mint 1,5 millió taggal rendelkező egyesület amellett, hogy jogi és más érdekvédelmi tevékenységeket folytat, időskori betegségek gyógyításával összefüggő utak szervezésével is foglalkozik. Az egyesület tartományi csoportvezetői többek között javaslatot tehetnek arra vonatkozóan is, hogy az adott tartományokhoz tartozó települések lakói hová utazzanak gyógyulni. Az egyesület tagjai szervezett formában korábban még nem jártak Magyarországon.
