A gyenge forint a hazai kis- és középvállalkozások körülbelül 35 százalékának, az exportőröknek kedvez, az erős forint az importőrök számára jó. A mostani ugráló árfolyam viszont az összességében több mint négyszázezer hazai kkv több mint kétharmadának üzletmenetét befolyásolja.

Bárkit érint

- A kkv-k legnagyobb ellensége a volatilitás, azaz egy adott devizapár árfolyamának hirtelen, gyakori és relatíve nagymértékű változása. Ez azokat a vállalkozásokat is érinti, amelyeknek amúgy a bevételei és kiadásai is azonos devizában jelentkeznek, de különböző pénznemekben árazódnak - mondja Szabó István, a Citibank kkv-üzletágának ügyvezető igazgatója, és hozzáteszi: a legnagyobb bajba azok a cégek kerülhetnek, amelyek az ingadozást nem tudják az árképzésükben érvényesíteni.

Kell a létra - fotó: Förster Tamás

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György úgy látja, hogy bár a magas hozzáadott értéket termelő cégek akár profitálni is tudnak az aktuális helyzetből, a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése sokakat komolyan érint.

- Egyáltalán nem biztos, hogy az elmúlt években kizárólag a svájci frankban vagy euróban számlázók adósodtak el devizában. Sokan az európai uniós pályázatok vagy a hazai támogatások elnyeréséhez szükséges saját erőt is devizaalapú bankhitelből fedezték, hiszen az alacsonyabb kamatlábak kisebb törlesztőrészletet eredményeztek, ami jobban finanszírozhatóvá tette ezt a vállalkozói kört a bankok számára. Ma viszont a hazai cégek többségének súlyos áremelkedéssel kell szembenéznie, a Magyar Nemzeti Bank csökkenő kamatlábai ellenére is - magyarázza az IPOSZ elnöke, aki egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet:

- A válság következtében beszűkültek a hazai piacok, így számos kisebb árbevételű mikrovállalkozás is kénytelen volt a külpiacok felé fordulni. Tizenegy százalékra nőtt azoknak a családi és mikrocégeknek az aránya, amelyek ma a határ menti kereskedelem kihasználásával próbálnak meg talpon maradni, és túlélni. A jelenlegi helyzetre reagálva viszont sokan inkább elállnak a szerződéskötéstől, mert nem látják, hogy a ma letárgyalt kontraktus mit ér holnap.

Az érdek-képviseleti szakember szerint 2010 a válság és az ingadozó forintárfolyam jegyében fog eltelni, ezért a cégeknek a kivárásra és a biztosításra kell berendezkedniük.

Védekezni kell, nem spekulálni!

Az árfolyamkockázat kivédésének első lépése a természetes fedezet, az, hogy a beszerzés és az értékesítés is ugyanabban a devizában történjék. Ennek lehetőségei persze végesek. Ha a kitettség ezen a természetes úton nem csökkenthető, érdemes banki segítséget igénybe venni. A pénzintézetek különböző termékeket ajánlanak, kezdve az azonnali ügyletektől a bonyolultabb, strukturált megoldásokig. Bizonyos üzletkötési volumen felett pedig megfontolásra érdemes az is, hogy több bank kínálatának együttes alkalmazásával csökkentse egy cég a kitettségét.

A hazai piacon a legtöbb devizatranzakciót az azonnali ügyletek adják, no nem azért, mert ez fedezi legjobban a kockázatot, az ok inkább a cégek nyereségnövelési szándékában keresendő. A hónapok óta tartó volatilitás többeket a devizaspekuláció irányába terelt annak ellenére, hogy banki szakemberek óvatosságra intik a vállalatokat: a spekuláció külön szakma.

Az, hogy milyen banki megoldást érdemes választani, az árfolyamkörnyezettől is függ:

- Viszonylag kiegyensúlyozott időszakban működhet az azonnali, úgynevezett spot ügylet, ez azonban a mai viharos helyzetben komoly kockázatot jelent. Előfordulhat, hogy miközben a „jó" árfolyamra vár a cég, lejár a fizetési határidő, és esetleg egy korábbinál is rosszabb árfolyamon lesz kénytelen kiegyenlíteni a számláját - figyelmeztet Szabó István.

Valódi védelmet a határidős (forward) ügyletek vagy az opciós termékek nyújthatnak. De még ezek sem jelentenek tökéletes biztosítékot. Érdemes körültekintően eljárni, vagy az egyes ügylettípusokat együtt alkalmazni a kockázatok csökkentése érdekében.

- A hazai kis- és középvállalatok le vannak maradva nyugat-európai társaiktól az ügylettípusok ismeretét illetően. Itthon döntően az ár számít, és az, hogy milyen gyorsan lehet üzletet kötni. Ezért olyan alacsony például az opciós ügyletek részesedése a devizafedezeti műveletek között. Egyes bankok rendelkeznek on-line devizaplatformokkal is, amelyek nagymértékben könnyítik és gyorsítják a devizafedezeti ügyletek kötését, de egyben spekulációra is csábítanak. Ez pedig nagyon veszélyes lehet - teszi hozzá a bankár.

A legkisebbekért

Bizonyos mérethatár alatt azonban a bankok által kínált megoldások drágák, és az azokkal járó adminisztráció is bonyolult. Szűcs György szerint mindenképpen szükség lenne a valutakockázatok kivédésének valamilyen kedvezményes formájára. Az ugyanis nem segíti a hazai GDP növekedését, ha tömegesen előfordul, hogy valaki azért nem vállalja el a munkát, mert úgy érzi, hogy a végén az árfolyamváltozás miatt veszíthet rajta.

- A nagyon kis összegű, ámde gyakori tranzakcióknál a bankok piaci kondíciói drágák. Az IPOSZ tárgyalásokat folytat az Eximbankkal és a MEHIB-bel, hogy ugyanazt a biztonságot megkaphassák a külpiacokra termelő legkisebbek, mint a nagyobb cégek. A közép- és nagyvállalatoknál kialakult gyakorlat ugyanis nem alkalmazható egy az egyben a kisvállalatokra. A konkrét megoldást még nem találtuk meg, de vannak külföldi, például olasz exporttársulási példák, amelyeket érdemes lenne „honosítani" - mondja a szövetség elnöke.

Kinek a pap, kinek a papné

Immár több mint két éve, a lebegő árfolyamrendszer bevezetése óta a piac határozza meg a forint árfolyamát. Volt, hogy 228 forintot ért egy euró, és volt, hogy 310-et, mostanában pedig akár egy napon belül is előfordulnak jelentős árfolyamváltozások. Róna Péter közgazdász a Piac & Profit hasábjain (2010/2. szám) így összegzett: „Amikor az euró 310 forint volt, a szlovákok vették a magyar sonkát. Amikor 230, akkor mi ettük a szlovák sonkát." Véleménye szerint - mint másutt megfogalmazta - a forint árfolyama akkor jó, ha a szlovák vagy a szlovén háziasszonyok hozzánk jönnek át fodrászhoz.

A gazdaság különböző szereplőinek más és más árfolyam lenne üdvös. Az erős forint ösztönzi az importot - és a jelenlegi gyakorlat szerint ez kellene ahhoz is, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytassa a megkezdett kamatcsökkentési folyamatot - egy alacsonyabb árfolyam viszont javítja az ország versenyképességét és az exportteljesítményt. Sok közgazdász szerint egy felzárkózó gazdaságban a növekedést inkább a gyenge tartományban tartott fizetőeszköz segíti. Ez viszont kedvezőtlen a devizahiteleseknek, emeli az üzemanyagok és energiahordozók árát, és drágítja az importot.

A hazai termelő cégek többsége és több elemző szerint is a közepes vagy közepesnél gyengébb, 270 forint körüli euróárfolyam lehet ideális Magyarország jelenlegi helyzetében. De még szakmán belül is lehetnek érdekellentétek: a nemzetközi fuvarozók számára például a gyenge forint ideális, míg a belföldi áru- és személyszállításban tevékenykedők működését ellehetetlenítené a benzin magas ára.

Óvatos spekuláns

Az évi közel 8 millió euró árbevételű Németh Eurotrans Kft. bevételeinek körülbelül 30 százalékát érinti az árfolyamváltozás, amelynek fedezetéről a cég folyamatosan gondoskodik.

- Három, hat, kilenc vagy tizenkét hónapos forwardügyletet kötünk annak érdekében, hogy az árbevételünk tervezhető maradjon. Bár a biztonságos működés a cél, a spekuláció azért jelen van. A gyengébb forintárfolyamnál igyekszünk lekötni az árfolyamot, de soha nem a teljes árbevételre. A több, inkább alacsonyabb összegű, legfeljebb százezer eurós ügylet megkötése csökkenti a rizikóját annak, hogy az ember esetleg veszít az óvatosságán - magyarázza Németh Csaba, a cég ügyvezető igazgatója, aki szerint a vállalkozás számára az is nagyon fontos, hogy tisztán lássa, mekkora árbevételre számíthat biztosan a határidős ügylet lejártáig.

Amikor ilyen volatilis a forint, akár napi több órát is igényel az árfolyamok figyelése, de az üzletember azt mondja, feleslegesen nem spekulál. Nem az árfolyamokon elérhető maximumra törekszik, hanem arra, hogy az ár képzésekor kalkulált bevételi szintet tudja tartani.

Fő a biztonság!

Az Arany Kapu Zrt. elsősorban az exportpiacokon értékesíti termékeit, míg a beszerzései túlnyomó részben belföldön történnek. Az 1-1,5 milliárd forintos nettó árbevételű cég stratégiájában a nyereség tervezhetősége áll az első helyen, ezért folyamatosan határidős devizaügyleteket kötnek.

- A kiszámítható működésünk elsősorban a forint árfolyamának stabilitásától függ. Külföldi partnereinkkel általában éves szerződéseket kötünk, ennek alapján állítja össze a menedzsment a cég adott évi költségvetését. Egy hirtelen forinterősödés komolyan veszélybe sodorná a cég bevételeinek tervezhetőségét - mondja Tarné Mágori Rózsa vezérigazgató-helyettes.

Az elmúlt hónapok kiugró ingadozása akár több tízmillió forintos bevételeltérést jelenthet, és nem feltétlenül a negatív tartományban. Ennek ellenére a társaság kizárólag a havonta várható bevétele arányában köt legfeljebb 12 hónapra forwardügyleteket.

- Nem spekulálunk, még akkor sem, ha az óvatosságunk miatt időnként lecsúszunk az árfolyamon elérhető nyereségről. A több bankkal kötött fedezeti ügyletek célja kizárólag az üzleti tervünk megvalósításának biztosítása, és nem az extraprofit elérése.