A versenyképesség útján
Magyarország az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) révén visszatérhet a világ legversenyképesebb országai közé, a 4-6 százalék közötti GDP-növekedés és az ennek nyomán 2014-ig létrejövő 300 ezer körüli új munkahely ahhoz is hozzásegít bennünket, hogy az államháztartás automatikusan 3 százalék alatti hiányt produkáljon, s csökkentse az államadósságot - állította a nemzetgazdasági miniszter, aki az Új Széchenyi Tervet annak teoretikusaként mutatta be 2011. január 14-én, tízéves kitekintést, tartós és nagy léptékű növekedési trendet és tíz év alatt egymillió új munkahelyet vizionálva. A beruházások hatékonyságának javításában gondolkodó Matolcsy György szerint a beruházási ráta 17 százalékos szintje felmehet 25 százalékosra.
Idén 2000 milliárd forint a Széchenyi-terves forrás, e pénz megpályáztatása a nemzeti fejlesztési miniszter asztala. Az infrastruktúra-fejlesztés - benne a közlekedésfejlesztés - viszi a prímet, majd a vállalkozás- és a zöldgazdaság-fejlesztés következik. Az egyszerűbb és gyorsabb forráskihelyezést értékelte a miniszter úgy, hogy e két feltétel lehet a siker kulcsa. Megszűnik a kétfordulós eljárás, csökken a papírmunka, s mindez okafogyottá teszi a pályázatírásra szakosodott vállalkozásokat, amelyek amiatt éltek jól, hogy korábban a normális értelmi színvonalon lévő vállalkozók képességeit bőven meghaladó szellemi követelmények kellettek a pályázatok elkészítéséhez.
Az ország átszervezésének is lényeges eleme az Új Széchenyi Terv, melyhez megannyi konfliktussal kell megküzdeni, de ezt a küzdelmet - érvelt az ország legjelesebb vállalkozóinak, illetve szövetségeik vezetőjének jelenlétében tartott rendezvényen a miniszterelnök - vállalni kell. Ám a kormányzás nem állhat csupán megvívott harcokból, a Széchenyi-terv nem is erről szól, hanem az emberiességről, együttműködésről, a reményről. Tehát újjászervezendő a magyar gazdaság, s a gazdaságpolitika középpontjába a munka állítandó. El kell érnünk az európai átlagot a munkára képes embereknek az arányával, amely az EU-ban 65 százalék, nálunk pedig csupán 55.
Programok nagyban és kicsiben
Az új pályázatok száma 93, a rájuk szánt pénz 1100 milliárd forint, s - a fejlesztési tárca közleménye szerint - minden forráshiánnyal küzdő vállalkozás pénzhez juthat, kivált, mert az uniós summához még hozzáadandók a büdzsétől és a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) származó milliárdok. Fellegi Tamás közölte, hogy az ÚSZT-nek az egyéni kezdeményezések támogatásán túl gondolnia kell közös nemzeti céljaink megvalósítására is. Ez utóbbiaknak is összefoglaló gyűjteménye az a hét „gigaterv", amelyet szokás kitörési pontnak is nevezni, s egyet jelent az egészségipart „lefedő" gyógyító Magyarország, a zöldgazdaság-fejlesztési, az otthonteremtési, a vállalkozásfejlesztési, a tudományt, innovációt magában foglaló, a foglalkoztatási és a közlekedésfejlesztési programmal. Ezek élén találhatók a főleg nagyvállalkozásoknak szánt feladatok, kiemelt projektek, a rájuk költhető pénz 562 milliárd forint. A miniszter hangsúllyal szólt az országos útépítési programokról, a mellékúthálózat- és kerékpárút-fejlesztésről, több új híd - közöttük a komáromi, Budapestnél pedig egy gyalogos dunai átkelő - építéséről, a közösségi közlekedés beruházásairól, nagyobb turisztikai fejlesztésekről, amelyek a Balatonnál, a Tisza-tónál, a Dráva mentén valósulnak meg. Hangoztatta, hogy a budai Vár rekonstrukciója is számottevő erőket igényel, hiszen a Széchenyi Könyvtár vagy éppen az Országos Levéltár „méltó elhelyezéséről" kívánnak gondoskodni. A Zsámbéki-medencében a Talentis program, Szegeden a szuperlézerprogram, a sport világát segítendő Debrecenben a nagyerdei, Budapesten pedig a Puskás Ferenc stadion építése, átépítése minősül az üzleti szektor nagy cégeit helyzetbe hozó Széchenyi-terves programnak. Az egészségügy korszerűsítésének, a gyógyellátásnak és az egészségturizmusnak szintén lesznek hasonló léptékű projektjei (erről lásd cikkünket a ... oldalon), s ebbe a méretkörbe tartozik a közigazgatási ügyfélhálózat kiépítése, a Moszkva tér felújítása, Pécs és Budapest egy-egy konferenciaközpontjának tető alá hozása is.
A január 14-én meghirdetett ÚSZT támogatási forrásai maholnap mindenki számára elérhetők, mivel szinte egyszerre írták, írják ki az idei pályázatokat. Gyors, alkalmanként automatikus elbírálásokat is ígérnek, melynek hátterében nem pusztán az egyfordulós döntéshozatal, hanem a pályázót és pályáztatót egyformán segítő csökkentett bürokrácia áll. A kormányzat azt vélelmezi, hogy az uniós és a magyar jogszabályok betartásáról tett nyilatkozat önmagában is gyorsító tényezőnek minősül, s nem 24 jogszabályt kell kiindulópontnak tekinteni - mint korábban -, hanem az e célból alkotott egyetlen kormányrendeletet.
Az ÚSZT a legkisebb vállalkozásokra is figyelmet fordít, persze a lebonyolítás egy részét kiszervezik a kormányzati intézményrendszerből: elindult a vállalkozásfejlesztési alapítványok és pénzügyi vállalkozások számára kiírt pályázat a mikrocégek támogatására, hiteleik közvetítésére. E „pénzügyi közvetítők" feladatul kapják a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázatok kezelését és a támogatási szerződések megkötését. A legkisebbek tehát így jutnak támogatáshoz és kedvezményes hitelhez, melyre 26 milliárd forintot fordítanak. Már meghirdetett lehetőség egy „újítás" is, a kormányzat szándéka szerint az álláskeresők foglalkoztatásának segítésére szociális szövetkezetek jöhetnek létre. A közeljövőben induló programok a munkaerőpiacot nyithatják meg több hátrányos helyzetű csoport számára, a munka világába visszatérő kismamákat, az érettségizett, de szakképesítéssel nem rendelkező álláskeresőket támogatják majd annak érdekében, hogy a piac igényeinek megfelelő szakmákat tanulhassanak.
A zöldgazdaság-fejlesztést segítő programok márciustól nyílnak meg. A fejlesztési tárca által kiadott pályázati kézikönyvben önkormányzatoknak, állami szerveknek, iskoláknak, civil szervezeteknek, egyházaknak kínálják a „témák" zömét, de papírra vetettek a Közép-magyarországi régió vállalkozásai számára is egy-két lehetőséget, például pályázni lehet a helyi hő- és hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrásokkal, azaz megújuló energián alapuló áram- és kapcsolthő-termelésre. Erre a célra 1 milliárd forintot kívánnak megpályáztatni, a kiírás szerint 10-500 millió forintot lehet majd megnyerni, s a támogatás mértéke vállalkozások esetében 10-50 százalék, költségvetési szervek és intézményeik, nonprofit szervezetek és önkormányzatok esetében 85-90 százalék lehet.
A társadalmi egyeztetést nem igénylő pályázatok - ezt a kategóriát is ismeri a lebonyolításért felelős fejlesztési tárca - már január 17-étől elindultak. Ezek egyike például a településközi kerékpárutak építéséről szól. Egy-egy pályázó - praktikusan önkormányzat, önkormányzati társulás, akár központi költségvetési szervekkel együtt - 450 millió forintot is kaphat a 6,5 milliárd forintos keretből, ha a szomszédos településre vezető kerékpárutat épít, vagy felújít. Március 1-jétől 79 új felhívásra lehet projektekkel pályázni - vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, foglalkoztatás, egészségipar és tudomány-innováció területén - uniós támogatásra.
Hitelek, támogatások és más pénzügyek
Az MFB Zrt. Új Széchenyi Tervet finanszírozó programja megkülönbözteti az 1-50 millió és az 50 millió forintot meghaladó összegek kezelését, ügyintézését. Az előbbieket úgynevezett kiemelt közvetítői hálózat segítségével bírálja el, s folyósítja. Az Új Széchenyi Mikrohitel 10 millió forintos maximális hitelösszeggel azon mikrovállalkozások számára is elérhető lesz a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. által pályázati úton kiválasztott helyi vállalkozásfejlesztési alapítványoknál, amelyek a klasszikus hitelbírálati elvek alapján nem lennének finanszírozhatók. Újdonságként jelenik meg a mikrovállalkozások számára az MV Zrt. és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. programja, amelynek keretében 1-4 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatás és azzal párhuzamosan 1-8 millió forint összegű támogatott hitel vehető igénybe a pályázati projektérték 10 százalékának megfelelő önerő ügyfél általi biztosítása mellett. E kombinált program segítségével eszközöket vehet a vállalkozás, informatikai fejlesztést valósíthat meg, de ingatlant is vásárolhat. Ígérik, hogy úgynevezett egyablakos megoldást és 30 napos átfutási időt alkalmaznak majd.
A garanciával kombinált támogatási programmal a kormánynak az a célja, hogy a vállalkozások további forrásokat kapjanak projektjeikhez. Itt egyablakos rendszert alkalmaznak majd, bár a pályázók a bankokon segítségével jutnak egyről a kettőre, s ha beindul a konstrukció, akár 10-15 évnyi futamidővel is számolhatnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz a konstrukció felelőse, s 250 milliárd forintnyi hitelhez biztosítják a garanciát. A program kedvezményezettjei azok a vállalkozások lehetnek, amelyeknek 40 millió és 400 millió forint közötti hitelre lesz szükségük. A vissza nem térítendő támogatás mértéke vélhetően 25 százalék körül lesz.
A múlt évben forgóeszköz- és beruházásihitel-lehetőséggel bővült Széchenyi-kártya immáron ismerni fogja az önerőhitel-programot is, amellyel a valós önrészhez kapnak könnyítést a vállalkozások.
