Nincs emisszió, a felszínen pedig legfeljebb egy kis ház „avatkozhat be" a környezetbe, vagyis a zöldenergiás lehetőségeken belül is a legtisztább a többnyire két kilométer mélyből felhozott termálvíz. Ezt a környezetbarát érvet egy arányszám és egy forintban mért beruházási érték egészíti ki, ugyanis Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke a Piac & Profitnak azt is a tudomására hozta, hogy milyen módon és mennyiért vehet részt a geotermikus energia az ország energiaellátásában.
- A Magyar Tudományos Akadémia kutatásából tudható, hogy az ország energiaforrásának 5,8 százaléka a felszín alól felhozható meleg víz lehet - fejtette ki a tőzsdecég elnöke lapunknak abból az alkalomból, hogy a szentlőrinci után már a második nagy projekttel is célegyenesbe ért a vállalkozás: Mályi mellett április utolsó napján megkezdhették annak a kútnak a fúrását, amelynek a feljövő 100-120 fokos vize gondoskodni fog a városrész távhőszolgáltatásáról. - A folytatás is biztató Miskolc térségében, mivel sor kerülhet további hat-nyolc fúrásra - termelő és visszasajtoló kút kialakítására - is, mellyel még garantáltan biztonságos marad a térség karsztvízrendszere, de bővíthető azon épületek köre, amelyek élvezhetik a komoly árelőnnyel együtt járó termálvizes fűtést.
Ígéretes geotermia
A miskolci projekt is igazolni látszik, hogy az import földgáz ellenében fokozatosan át lehet térni a hazai alternatív energiahordozóra. A geotermia valóban sokfelé oldhatja meg a helyi fűtési igényeket, noha a szükséges beruházások komoly pénzt emésztenek fel. A finanszírozás megoldásáról jól átgondolt indítványokkal rendelkeznek a PannErgynél. Bokorovics Balázs legalább 100 milliárd forintnyi beruházást vélelmez az akadémiai 5,8 százalékos energiaellátási részarányhoz, vagyis a mai szűkös időkben csillagászatinak tűnő pénzekre lenne szükség az energia kinyeréséhez. A forrás pedig több helyről származhat. Az új kormányzati energiastratégia kiemelt szerepet szán a megújuló energiának, mert Magyarország sem maradhat ki Európa „zöld ipari forradalmából". A társaság elnöke így bízik abban, hogy az éppen erre a célra szánt uniós támogatásokból a geotermia végre az európai arányok szerint részesedik majd.
Emellett egyre nő a befektetők érdeklődése is, a néhány évvel ezelőttihez képest nagyobb pénzek áramlanak ebbe a szektorba. Tehát a magántőke is biztos megtérülést lát benne, csak a valóban nagy kezdeti beruházási költségek okoznak problémát. De éppen erre találták ki az uniós programokat, például a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP), bár sajnos, az elmúlt egy-két évben ezeknek a támogatásoknak az odaítélését átláthatatlan bürokrácia és lassúság jellemezte.
- Társaságunk már azt is eredménynek tekinti, ha sikerül két-három százaléknyit a teljes energiaszükségletből a geotermiával megvalósítani - szögezte le Bokorovics Balázs. - A mi vállalkozásunk „csak" a vizet képviseli, de más módon is kinyerhető a föld hője. A hőszivattyús rendszereknek ugyancsak nagy jövője lehet. A Balatontól északra hatalmas területeken esélyük nincs termálvizes kis erőműveknek, de hőszivattyúkkal nagyon sok település csökkentheti a fosszilis energiahordozók fogyasztását. Véleményünk szerint a támogatások fókuszát a megújuló energiákra kell helyezni, ezen belül is olyan területekre, mint például a Magyarországon különösen ígéretes mélyvizes geotermiára és a hőszivattyús technológiák megvalósítására.
Együtt a gázárral
Az elmúlt pár hónapban már egyébként is sikerrel beavatkozott saját rendszere átalakításába az állam, hiszen a távhőszolgáltatás áfáját leszállította öt százalékra. Bokorovics Balázs szerint ezzel a lakosságnak címzett adókedvezménnyel egyfajta gáztámogatást is elért a döntéshozó, de szerencsére a geotermális rendszerek is előnyt élvezhetnek az egyedi gázfűtéshez képest. Az önkormányzatok, amelyek intézményeik költségvetéséért mindenképpen felelősek, s érdekükben áll a lakosság támogatása is az olcsóbb fűtési rendszerek révén, mostanában megint a drágulással kénytelenek számolni, ha az olaj és a földgáz világpiaci árának hatásaival találkoznak.
- Nem is véletlen, hogy a helyhatóságok növekvő energiaköltségeket kénytelenek elviselni, mivel mindmáig a gázárhoz viszonyítják az energiafelhasználásuk árát, a várható kiadásaikat - fogalmaz Bokorovics Balázs. - A legutóbbi időkig a gázárhoz indexált geotermiás energiaszolgáltatás is jellemző volt, igaz, a gázár drágulását már szolidabban lehetett követni.
A gázár világpiaci - és persze hazai - növekedésével tehát nem tart lépést a termálvizes távhőszolgáltatás ára, s így eleve ráirányíthatja a helyhatóságok figyelmét erre a lehetőségre. S ha az állam is úgy akarja, a beruházások is finanszírozhatóbbak, támogatottabbak lehetnek. Akkor mindenképpen, ha a miskolctapolcai projekt üzenetértékű lesz, amennyiben kiderül, valóban megéri a helyi energiaszolgáltatónak, önkormányzatnak és a lakosságnak is az átállás, a megújuló energiahordozó alkalmazása.
