A közelmúlt adatai alapján a nehézfémek jelenléte továbbra sem tekinthető marginális problémának. Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerének (Rapid Alert System for Food and Feed – RASFF) 2024-es bejelentései szerint több tucat esetben azonosítottak ólom- és kadmiumszennyezést zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel hetven alkalommal higanyt vagy kadmiumot mutattak ki halakban és haltermékekben –   írja a Laborhírek.

A RASFF rendszerben szerpeeltek olyan – többek között Magyarországot is érintő – esetek is, amelyek import fagyasztott haltermékekben kimutatott magas higanytartalomhoz, illetve kakaótermékekben és fűszerekben mért kadmiumszintekhez kapcsolódtak. 

A fémek és fémvegyületek jelen vannak a környezetben – a talajban, a vízben és a levegőben –, ugyanakkor koncentrációjuk növekedhet ipari és mezőgazdasági hatások, illetve feldolgozási és tárolási folyamatok következtében. A szervezetben felhalmozódva ezek az elemek hozzájárulhatnak idegrendszeri, szív- és érrendszeri, illetve vesebetegségek kialakulásához, immunrendszeri zavarokhoz, valamint olyan genetikai károsodásokhoz, amelyek növelik a daganatos megbetegedések kockázatát.

A higany elsősorban halakban és tengeri élelmiszerekben jelenik meg, a szervetlen arzén leggyakrabban rizshez köthető, a szervetlen ón pedig jellemzően konzervált élelmiszerekben fordul elő. A nikkel számos növényi eredetű alapanyagban megtalálható.

A nehézfémek jelenléte sok esetben elkerülhetetlen, de nem kontrollálhatatlan. Az élelmiszerbiztonság szempontjából ma már nem az a kérdés, hogy jelen vannak-e, hanem az, hogy milyen pontossággal mérhetők és a határértékek alatt tarthatók-e – jegyzi meg a cikk.