A piac és a profit vége?

„A fenntartható fejlődés olyan, mint az abszolút nulla fok: elérni nem lehet, csak megközelíteni" - mondta nyitóbeszédében Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke a Piac & Profit „Cégek a fenntartható világért - 2010" konferenciáján. Az akadémikus szerint a fő kérdés: ha megvalósul a fenntartható fejlődés, lesz-e piac, és lesz-e profit? Véleménye az: lesz, de másmilyen, mint ma. A korlátlan piac helyett szabályozott, s a mértéktelenül és gátlástalanul hajszolt profit helyett mértéktartó, megérdemelt és igazságos jövedelem. Felhívta a figyelmet arra, hogy már 2007 júniusában elfogadta a kormány a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Stratégiát, ám a parlament azóta sem tárgyalta. De a mienkéből éppúgy hiányzik a humán dimenzió, mint az EU stratégiájából. Még mindig elhanyagoljuk azt a tényt, hogy az értékek meghatározzák az egész társadalmi felépítményt és működést. Az NFFT „Jövőkereső" című anyaga már fókuszba helyezte, hogy a javak előállítása hozzájárul-e a társadalmi igazságossághoz és a jó környezeti állapothoz, azaz a közjót szolgálja-e. Az értekezést összeállítók az okokra helyezik a hangsúlyt, nem az okozatra, s mindenképpen az értékkövetést tartják a legfontosabb kiindulópontnak, nem pedig az érdekkövetést. A tanács véleménye szerint a fenntarthatatlanság oka erkölcsi: a hasznok privatizációja és a terhek társadalmasítása. A fenntartható fejlődés megteremtése érdekében értékőrző, értékteremtő társadalmat kell építenünk, amelyben a társadalom, a gazdasági szféra és a környezet közötti harmóniát mint legfőbb célt kell a stratégia, a jövőkép fókuszába helyezni. A humán dimenziónak nevezett értékváltást Láng István többször is hangsúlyozta, nem kevésbé a holisztikus szemléletű megközelítést. (Itt elovashatja!)

A fenntartható fejlődés pontosan

Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

Herman Daly: „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk.”

Demcsák Mária, a Piac & Profit főszerkesztője ott kezdte az előadását, ahol az akadémikus abbahagyta. Tudatszemüveg-váltásnak nevezte a nyugati típusú civilizáció embereinek közös értékrendjét felváltó új értékrend (kollektív tudat) megfogalmazását. Sajátos logikából kiindulva új értékrendre tett javaslatot. De előtte felvázolta a jelen emberiség tudatszemüvegének, értékrendjének elemeit, s a tudatváltásokkal, az egyes emberek tetteinek, cselekedeteinek és gondolkodásának egymásra, a kisebb, majd nagyobb közösségek emberiségre gyakorolt hatásának törvényszerűségeit. Az ebből kialakult kollektív tudatok folyamatos változását a tudatszintek fejlődésének és nem „izmusoknak" nevezte. Mindezt azért, hogy bebizonyítsa, az emberek tudatának fejlődése generálta a társadalmak fejlődésének folyamatát, a különböző izmusokat. Véleménye szerint az emberiség történetében négy - ökológiai, társadalmi, gazdasági, tudati - szinten zajlanak ma krízisfolyamatok, a rendszerek az egyensúlyból az egyensúlytalanságba mentek át, s a káosz felé tartanak, ami után új egyensúlyi állapot, új rendszer fog kialakulni.

Kattintson a fotókhoz!

A mostani helyzet nem hasonlítható az emberiség eddigi tudatszintváltozásaihoz, mert a klímaváltozás, az ökológiai egyensúlytalanság megszakíthatja az emberek által létrehozott fejlődési láncot. A veszély fennáll: emberek nélkül folytatott bolygólétezés. Hogy ne a véletlenre bízzuk, hogyan álljon be az új egyensúly, tudatosan alakíthatjuk a változást. Ehhez kell egy teljesen új, a fenntarthatóságot prioritásként szem előtt tartó, az emberi létezésnek új értelmezését adó értékrendet kialakítani, s a szerint szervezni a társadalmakat. (Az új értékrendre tett javaslat részletesen itt olvasható.)

Féktelen fogyasztás, erőltetett növekedés

Több ízben elhangzott a konferencián: a javak nem önmagukban értékesek, hanem csak amennyiben az embert és életminőségét szolgálják, és „hozzájárulnak a társadalmi igazságossághoz is". Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese brit adatot említett: a szigetországban a lakosság 52 százaléka szenved a stressztől. A válság csak rátett erre, mert a „mohó sapiens" a fogyasztói oldalon féktelen hitelfelvétellel, a pénzügyi oldalon pedig a bankok harácsolásával elvetette a sulykot. A posztmodern pénzügyi konstrukciók, vagyis a derivatívák összértéke quadrillió (vagyis 10¹⁵). Miután a „konténerizáció" megkönnyítette a szállítást, felpörgött a nemzetközi kereskedelem, a világ globálissá vált, a fosszilis energiaforrások iránti igény hatalmasat nőtt. Kerekes szerint a megújuló erőforrások szétszórtak, nem elég koncentráltak, ezért „nehéz annyit összegyűjteni belőlük, ami képes lenne kiszolgálni a világkereskedelmet" és a földtekén átívelő logisztikát. A rektorhelyettes aggályosnak tartotta a munkaerő termelékenységének növelését célzó - „szent tehénnek" titulált - gazdasági alaptételt is, mert tömeges elbocsátásokhoz vezet, és megakadályozza, hogy hatalmas néprétegek valaha is integrálódjanak a munkaerőpiacra. Ezért van az, hogy az emberiség nagy részének, közel négymilliárd embernek nincs munkája, következésképp keresete és jövője sem.

Ma minden kibocsátás és termelés ijesztő mértékben, exponenciálisan nő, a cégek és a kormányok is a növekedésben érdekeltek - mondta Bodroghelyi Csaba, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, a „legtöbben az államtól várják a változ(tat)ást, holott a legtöbb esetben a vállalatok kezében a kulcs". Bodroghelyi szerint ezért fontos a vállalati felelősségvállalás, a CSR mint eszközrendszer a fenntartható gazdálkodásra való átállásra. „Sokkal többet ér, ha önként, az etikát szem előtt tartva a cégek felismerik ennek szükségességét, mint ha szabályokkal kényszerítenénk rá őket" - mondta.

Egymástól tanulunk

„A hivatalnokok közfelfogása szerint addig nincs értelme a törvényeknek, amíg az egyén nem érez felelősséget" - mondta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. A fenntartható fejlődés az ombudsman szerint (is) arról szól, hogy a következő nemzedékek számára olyan szinten biztosíthassuk a rendelkezésre álló erőforrásokat és az egészséges életkörülményeket, mint amilyen szinten mi is részesültünk belőlük. A jövő nemzedékei közé a ma élő generációk nagy része is beletartozik, és a változások már ma is itt vannak. A klíma, a biodiverzitás és a termőföldek háztartása terén visszafordíthatatlan folyamatok dominálnak - idézte az országgyűlési biztos a Nature magazin nagy visszhangot kiváltó 2009-es szeptemberi cikkét, felhívva a figyelmet arra, hogy „pont azok a területek vannak kritikus helyzetben, amelyek rendszerszintű gondolkodásváltoztatásra szorulnak". Az emberek, ha tudnak is a problémákról, azt a bizonytalan jövőbe tolják, vagy csak egy problémára összpontosítanak, mindezek ellenére - vélekedett az ombudsman - ha lassan is, de változik a szemlélet, az információs társadalom hálózatai hihetetlen információáramlást tesznek lehetővé. Fülöp szerint a közösségi részvétel ad lehetőséget a cselekvésre, a „környezeti demokrácia" átláthatóbb és elszámoltathatóbb hivatalokat teremt.

A korábbi struktúrák átlépését és a teljesen új megközelítések fontosságát hangoztatta Ruzsa Ágota, a Sol Intézet igazgatója, aki a lineáris megközelítések és leegyszerűsítések helyett a rendszerszemléletű gondolkodást javasolta. „Nemcsak a felelősségünk óriási, hanem a lehetőségeink is" - állította, és úgy vélekedett, már a magyar nyelv rendkívüli rugalmassága is segít bennünket ebben. („Hányféle sorrendben lehet elmondani magyarul, hogy »János szereti Marit«? Az angol viszont csak egy variációt ismer..."). Ruzsa szerint ezt a rugalmasságot kell a mindennapokban is előnnyé változtatnunk, ám emellett a viták helyett a dialógust, a gépies rendszerek helyett az élő szervezeteket kell előnyben részesítenünk. A köz gazdái az életet táplálják, és csak az élő vállalatok juthatnak előrébb.

Létezik legjobb gyakorlat?

Tiszta gázzal

Konkrét példán keresztül mutatta be a szükséges szemléletváltozást Bálint Norbert, a Főgáz Zrt. szóvivője: a CNG (compressed natural gas – sűrített földgáz) hasznosítása környezetbarát, olcsó és hatékony megoldás a mindennapokban. Az Olaszországban, de Indiában is hosszú idő óta bevált technológia szerint a teherautók, furgonok, autóbuszok meghajtását lehet hatékonyabb és zöldebb módra átváltani, és ezen dolgozik a Főgáz is. A BME kutatási adatai szerint a benzinüzemű motorokhoz képest nagyság-rendekkel kisebb a szén-monoxid- (60–90 százalék), a nitrogén-oxid- (20–40 százalék) és a szén-hidrogén-kibocsátás (40–60 százalék) is, és az sem mellékes szempont, hogy 100 kilométert 2500 forint helyett 1400 forintért is meg lehet tenni. Bálint szerint a ma még pilotprogramban zajló tesztelések és a két nyilvános töltőállomás hálózattá bővítése fontos cél, így például a szegedi tömegközlekedés 42 autóbusza mellett vállalati flották, kukásautók, naponta pár száz kilométert megtevő kisteherautók lehetnek az első között, amelyek (metán)gázüzemre váltanak. Aggódni sem kell, mondta a Főgáz szakértője, hiszen a robbanásveszély kizárt, és megmutatott egy videót, amin felgyújtanak egy gázüzemű személyautót, ami nem robban fel…

Nem volt derűlátó a „legjobb gyakorlatok" hitelességét illetően Pataki György, a gödöllői Szent István Egyetem docense. Példákat sorolt: az alternatív kapitalistáknak nevezett, emblematikus gazdasági társaságokat - mint amilyen például a The Body Shop - az ezredfordulón sorra felvásárolták a multinacionális vállalatok. Az alapítók úgy hitték, hogy az alternatív vállalati kultúra átformálja majd a fősodort. Ám ez nem következett be, mert „a beolvasztással elveszik e cégek radikalizmusát". Pataki úgy véli, „az összes best practice kudarcot vall".

Ellenpéldákat s pesszimizmussal szemben optimizmust kínált Szilágyi Bernadette, a Microsoft Magyarország Kft. programmenedzsere. Beszélt a hátrányos helyzetű vidékiek vállalati támogatással történő felemelésének tapasztalatairól, és olyan, látszólag kis cselekedetek fontosságát is hangsúlyozta, mint például a tesztlapok nyomtatásának elhagyása vagy a képernyők fényerősségének visszavétele, ami a környezeti előnyökön túl egy nagyvállalatnál jelentős pénz- és energiamegtakarítással is jár. E témakörben Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az EU-s pénzekből beszerzett, Szentendrén üzemelő elektromos kézbesítő járműveket említette. Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai vezérigazgatója elsősorban a cége termékeinek energiatakarékosságára és az alapanyag megválasztásának fontosságára koncentrált, s hogy berendezéseik a termékciklus végén 90 százalékban újrahasznosíthatók.

Nem minden multi mutat fel felelős működést - mondta Ferenczi Tamás, a Magyar-Európai Üzleti Tanács elnöke, a British Telecom (BT) Magyarország ügyvezető igazgatója, ám ezek a jövőben nem lesznek életképesek, mert a fogyasztók ezt nem tolerálják majd. Ferenczi szerint a fenntarthatósági jelentések sem PR-eszközök, hiszen sokszor a bennük foglalt célok teljesítésétől is függ a cégek vezetőinek prémiuma, így a CSR kulcstényező a „magára valamit is adó" cégek életében. Az ő anyacége például fontmilliárdokat költ arra, hogy 2016-ig az elektromosenergia-fogyasztásának negyedét szélerőműben termelt áram adja.

Érdekek harmonizációja

A klasszikus gazdaságfilozófia választóvonalat tett a haszon és a felelősség közé, és ellentétesnek látta a részvényesek (shareholder value) és az érintettek (stakeholder value) szerepét, elvárásait. Ezen a véleményen volt évtizedeken át Jack Welch, a General Electric egykori vezére, mígnem 2006-ban visszavonta e nézetét, mondta el Szűts Ildikó. Nem véletlen, hogy mind Pataki, mind Láng, mind Kerekes eszmefuttatásában megjelentek átfogó diagrammok, halmazok viszonyrendszerei, amelyek a gazdaságot nagyobb egységekbe helyezték el. A piaci verseny hagyományosan a hatékony - és nyereséget termelő - allokáción alapult, a gazdaság az értékteremtésen, a társadalom az igazságos elosztáson, a bioszféra a fenntartható méret elvén. Ám amíg a piac rákényszeríti az érdekét az összes többi szintre, addig nem jöhet létre harmonikus együttlétezés.

Takács János fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az üzleti szektor a továbbiakban is a növekedésben, a profittermelésben érdekelt, ez hajtja előre a gazdaságot. De szerinte nem mindegy, hogy a profitot milyen áron termelik meg. A felelős vállalat fejlesztéseiben már meghatározó szempontnak tartja az energiatakarékosságot és a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölését.

Az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a fenntarthatóságra törekvést mint feltételeket nem csak a magánszektorral szemben kell felállítani - figyelmeztetett Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke, az államra és civil szférára az éppúgy érvényes. Szűts Ildikó fontosnak tartotta, hogy az átláthatóságra vonatkozó „látszatszabályozások" helyett „szerződés kötessen az állam és az állami vállalatok között".

Az elhangzott előadások háttéranyaga elérhető itt.

Modellezés

„A fenntartható fejlődés vállalati modellje” címmel tréninget rendezett a Piac & Profit. A rendhagyó témájú rendezvényt kísérletnek szánta arra, hogy végre beszéljünk a gyakorlatról, arról, ha a fenntartható fejlődést szolgáló útra szeretnénk lépni, hogyan tegyük vállalatunkat fenntarthatóvá. A felelős vállalat, felelős profit szemléletmódjának és gyakorlati elsajátításának egyáltalán nincsenek bevált módszerei. Gyakorlati példákat már találhatunk, a mintaként szolgáló modellek azonban mind egyéniek.

A felelősségvállalás gondolatával már megbirkózott cégek tele vannak kérdésekkel: hogyan tegyék fenntarthatóvá a jelenlétüket a gazdaságban úgy, hogy figyelembe vegyék a klímaváltozás, az energiaellátás, az életminőségek, a társadalmi egyenlőtlenségek problematikáját, és hozzájáruljanak a fenntartható világ létrejöttéhez? A Piac & Profit szakmai partnerei segítségével három blokkban dolgozta fel a témát. Az első nyilvánvalóan a gondolkodásmód-változásról szólt – s Demcsák Mária főszerkesztő tartotta –, mert először a tudatunkban kell rendet teremtenünk, tudatosítanunk a miérteket, ami után már meg tudjuk jeleníteni a felelős gondolkodásmódot a vállalat minden szintjén. A társadalmi felelősségvállalás már kitaposott mezsgyéjén való eligazodásban Fertetics Mandy, az Alternate Kft. ügyvezető igazgatója segített.

A felelős vállalati modell bemutatásakor kiderült, hogy a CSR alapos változáson ment keresztül, a fenntarthatósági kritériumok teljességgel beépültek a fogalomba és a gyakorlatba. A zárótéma már teljesen gyakorlatias volt. A környezettudatos vállalati gyakorlat legelismertebb hazai szakértő szervezete, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért programvezetője, Besenyei Mónika rendkívül gyakorlatiasan vezette rá a résztvevőket a környezettudatos gondolkodásmód cselekvéssé változtatásának nem teljesen egyértelmű dilemmáira és a válaszokra. A témablokkokat a „jó példák” zárták. A Microsoft Magyarország Kft., a Magyar Posta Zrt. és a Tonic Kft. vezetői: Lerch Attila üzletfejlesztési igazgató, dr. Szász Katalin kommunikációs igazgató és Bódis Gergely kreatív igazgató saját példáikon, nehézségeiken és tapasztalataikon keresztül hasznos gyakorlati segítséget nyújtottak a tréning résztvevőinek.

A rendkívül nagy sikerű, rendhagyó rendezvényből sorozatot indít a Piac & Profit.