Miután az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az IVSZ a civil társadalom egy jelentős részét képviseli, számos ponton tud segíteni a kormányzati program megvalósulásában. A szövetség új elnöke egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az érdekképviselet és a döntéshozók között olyan partneri viszony alakuljon ki, amely hozzájárul az ország növekedési pályára állítása érdekében hozott stratégiai célok megvalósulásához.

- Amikor elnök lettem, azt mondtam, hogy szeretném az elődök munkáját folytatni, ugyanakkor nagyon sok új feladat is előttünk áll. Segíteni szeretnénk a kormányzatot abban, hogy felismerje a szakma jelentőségét, és olyan törvényeket, támogatási mechanizmusokat dolgozzon ki, amelyek az ágazatot erősítik - fejti ki Laufer Tamás. - Amikor a szakma érdekeiről beszélek, nem csupán szakmapolitikára gondolok. A kormányzati program sikeres megvalósításának alapfeltétele a tartalomipar fejlődése és a digitális írástudás kiterjesztése. E nélkül nem lehet sem a bürokrácia csökkenéséről, a folyamatok átláthatóbbá válásáról, az ügyintézések felgyorsulásáról, sem a támogatások megfelelő hasznosulásáról beszélni. Az ország gazdasági hatékonyságának növelése megköveteli az államigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a belügyi és a szociális rendszerek, a foglalkoztatáspolitika átalakítását és az oktatás modernizációját. Ehhez a háttérben informatikai rendszerekre és informatikai képességekre van szükség. Egy új társadalom felé megyünk, és ezen az úton a kormányzatnak és az infokommunikációs szakma érdekképviseletének közösek a kötelezettségei.

■ A programbeszédében azt mondta, hogy Magyarországon az informatika nem húzó-, hanem tolóerő. Mi kell ahhoz, hogy ez megforduljon?

- Ehhez a kormányzat és az érdekképviselet hatékony együttműködésére van szükség. A döntéshozóknak partnerként kell kezelniük a szakmai érdekképviseletet. Együtt kell dolgoznunk az ágazati stratégia, valamint a kormányzat informatikai stratégiájának kialakításában. Nem elég, ha véleményt mondhatunk, aktívan részt szeretnénk venni a programalkotás és a megvalósítási stratégia kidolgozásában. Stratégiából és programokból eddig sem volt hiány, de a rossz kivitelezés miatt a fejlesztések sokba kerültek, a társadalmi hasznosulásuk pedig elmaradt. Az elmúlt időszakot leginkább a hirtelenszerűen felkapott ügyek, majd a megtorpanás, és az újabb célok megjelenése jellemezte. Drágán számos párhuzamos fejlesztés folyt, miközben egyetlen megvalósult célról sem tudunk beszámolni. Sok pénz elment hardverre és infrastruktúrára, de nem épült rá sem szolgáltatás, sem tartalom. Ha az elmúlt öt-hat évben az informatika területén elköltött pénzeket egy egységes és átgondolt stratégia, valamint egy szakmailag hiteles megvalósítási program mentén használják fel, ma már alanyi jogon mindenkinek lenne internet-hozzáférése az ország bármely szegletében, és az informatikai képességek terén is jelentőset léphettünk volna előre.

■ Milyen intézkedéseket remél infokommunikációs területen az új kormányprogram kapcsán?

- Jól definiált, mérhető, időben behatárolt, társadalmilag szükségszerű célokat. Azt várom, hogy lesz tíz-húsz kulcs-akcióelem, amely képes megteremteni egy egyenlőbb társadalom alapjait. A sikeres megvalósításhoz azonban szükség van megfelelő ösztönzőkre. A tartalomra és az eszközökre is, illetve arra, hogy ezekhez a társadalom széles rétege hozzájusson. Arra már nincs időnk, hogy ez a tanulási folyamat további hosszú éveket vegyen igénybe. A kormányzat feladata az is, hogy ennek megértésében ösztönözze az embereket. A nemzeti e-oktatási és nevelési program beindítása szintén alapvető fontosságú. Az Új Széchenyi Terv vitairatban egymillió új és adózó, a gazdaságba beágyazódó munkahelyről van szó tíz éven belül. Ez az informatikai készségek fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Akár évente több százezer ember átképzése is megvalósítható lenne öt-tíz milliárd forintos ráfordítással. A felnőttoktatás mellett a felsőfokú képzésben is azt kell támogatni, ami az ország érdeke. Bizonyíthatóan nem tudunk annyi informatikust gyártani, amennyit ne szívna fel a piac. Az Educatio Kft. közelmúltban megjelent felmérése szerint a két éve diplomázottak körében 14 százalékos a pályaelhagyás, míg az informatikusok körében nulla százalék. Ha növelni akarjuk a versenyképességet, magasan képzett szakemberekre - mérnökökre és szakmunkásokra - van szükség. Ha elegendő ember áll rendelkezésre, és az utánpótlás is biztosított, könnyebben jön a beruházás Magyarországra. Ezeknek nem csak a munkahelyteremtésben van jelentőségük. A nyugati cégkultúrán felnőtt sok ezer ember közül, ha csak pár száz néhány éven belül saját vállalkozást alapít, olyan know-how-t importál már magyar vállalkozásba, amelyet máshol nem lehet megszerezni. Ezért fontos a multinacionális vállalatok jelenléte. Persze csak azoké, amelyek tesznek az országért, és nem kimenekítik az itt megtermelt nyereségüket. A hazai és az európai uniós források helyes elosztása érdekében is remélek intézkedéseket. Könnyebben hozzáférhető, kevésbé adminisztratívan kezelt, a szakma bevonásával menedzselt forrásokra van szükség. Az is jó lenne, ha létrejönne egy kkv-informatikai hitelprogram, legalább ötvenszázalékos támogatási intenzitással.

■ Három évre szól a kinevezése. Hogyan képzeli el az iparág fejlesztését ez idő alatt?

- Az egyik fő csapás, hogy az általunk képviselt vállalatoknak fontos területeken partneri kapcsolatokat alakítsunk. A kormányzat áll az első helyen, hiszen az országban az informatikai beszerzések közel ötven százalékáért felelős. Emellett a multinacionális vállalatokkal és a nem informatikai területen tevékenykedő hazai vállalkozókkal is igyekszünk jó viszonyt kiépíteni, bár utóbbiak vásárlóereje ma még nagyon kicsi. A másik fontos célom, hogy az érdekképviselet szolgáltató intézménnyé, szakmai központtá váljon, ahol a hasonló érdekeltségű cégvezetők választ kaphatnak a kérdéseikre, megoldásokat problémáikra, és akár külső befektetőkkel is találkozhatnak. A hazai kkv-knak háttérismeretekre és tőkére van szükségük ahhoz, hogy növeljék, illetve hosszabb távon megőrizzék versenyképességüket, ebben kell a szövetségnek segítenie. A minőség és megbízhatóság garanciájaként rövidesen bevezetjük az IVSZ védjegyét. Az iparági minősítés támpontként segítséget nyújt a programok megvalósításához, de egyben további lehetőséget is kínál a vállalkozói és a fogyasztói szegmens számára például a közbeszerzési folyamatokban. Az eredményeknek egy év múlva láthatónak kell lenniük. Ha nem, valamit rosszul csináltam.