A kft. legfőbb szerve, a taggyűlés - ha a társasági szerződés ezt nem zárja ki - a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben ülésen kívül is határozhat. Az írásbeli szavazás során a határozattervezetet az adott kérdésben szavazati joggal nem rendelkező tag részére is meg kell küldeni, és mindegyik tag kérheti a taggyűlés összehívását a szavazásra nyitva álló 8 napos határidőn belül. Az írásbeli szavazás eredményeként a határidő letelte előtt esetleg már meghozott határozat attól függően lép hatályba az utolsó szavazat beérkezését követő napon, hogy a szavazati joggal nem rendelkező tag kérte-e a taggyűlés összehívását a rendelkezésére álló határidő alatt. A tag kizárásához alapul csak a taggyűlési határozatban konkrétan megjelölt, tagi minőséggel összefüggő olyan ok szolgálhat, amely miatt a tag társaságban való maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.
A jogeset
A felperesi kft. a több üzlethelyiséget magában foglaló épület üzemeltetésére jött létre, amely épület önkormányzati tulajdonban van, és az önkormányzat is tagja a kft.-nek. Az üzemeltetésre a kft. és az önkormányzat között szerződés jött létre. Az üzemeltetés körüli viták során a kft. és az önkormányzat között a kapcsolat elmérgesedett, ezért az önkormányzat felmondta az üzemeltetési szerződést. A kft. ezt nem fogadta el, ezért a felmondás érvénytelenségének, az épület birtoklása és használata jogszerűségének megállapítása iránt pert is kezdeményezett. A per ideje alatt az önkormányzat több alkalommal is kérte a kft. taggyűlésének összehívását az üzemeltetési szerződés felmondásával kapcsolatosan a társaság álláspontjának kialakítása céljából, azonban a kft. ügyvezetője e kérésnek nem tett eleget.
Amikor az önkormányzat ismét kérte a kft. ügyvezetőjétől a taggyűlés összehívását az üzemeltetési szerződés felmondásának elfogadása és a kft. által indított pertől való elállás megtárgyalásának napirendjével, akkor a kft. ügyvezetője ehelyett - egy másik tag indítványára - taggyűlés tartása nélküli írásbeli szavazást kezdeményezett az önkormányzat tag kizárására irányuló perindítás elhatározása érdekében. Az ügyvezető a minden tag részére szavazásra megküldött határozattervezetben a következő kizárási okokat jelölte meg: a) a kft. működésének ellehetetlenítése; b) az üzemeltetési szerződés felmondásával a kft. egyetlen tevékenysége ellehetetlenítésének megkísérlése társasági határozat útján; c) az üzemeltetési szerződéssel kapcsolatosan a kft. által kezdeményezett és folyamatban lévő per megszüntetésének megkísérlése társasági határozat útján; d) az önkormányzat érdekeinek az ellenérdekelt kft.-re való kényszerítése társasági határozat útján.
Taggyűlés összehívását a napirend megtárgyalására egyik tag sem kérte. Az önkormányzatnak az ügyben szavazati joga a törvény értelmében nem volt, így a szavazati joggal rendelkező többi tag egyhangúan hozott taggyűlési határozatot az önkormányzat ellen tagkizárási per megindításáról a határozattervezetben megjelölt kizárási okokra utalva.
Keresetlevelében a kft. kérte az önkormányzat tag kizárását a társaságból, mivel álláspontja szerint e tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Előadta, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan üzlethelyiségeinek hasznosítása a kft. egyetlen jövedelemszerző tevékenysége, amelyet a fennálló üzemeltetési szerződés alapján folytat. Ha az önkormányzat e szerződést felmondja (megszünteti), ezzel a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Az önkormányzat a taggyűlés összehívását is arra tekintettel kérte, hogy a társaság céljának elérését véglegesen ellehetetlenítse taggyűlési határozatok meghozatala útján, ugyanis a felek közötti jogvitákat így kívánja a maga javára kedvezően lezárni. A kft. utalt arra, hogy a tag kizárásához a tényleges károsodás bekövetkezése nem szükséges, hanem elegendő, ha a tag veszélyezteti a társaság céljának elérését. Kijelentette, hogy a taggyűlési határozat meghozatalára a törvény szerinti eljárási rendben került sor, amely határozatot az utolsó szavazat beérkezése napját követő napon meghozottnak kell tekinteni.
A tagkizárás lényeges szabályai
A társasági törvény főszabályként lehetővé teszi, hogy a bíróság kizárja a társaságból a gazdasági társaság tagját a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Ilyen per nem indítható a részvényes, a kéttagú társaság tagja és az olyan tag ellen, aki a társaságban legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik, valamint akkor sem, ha valamely tag kizárása iránti per folyamatban van.
A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat, de a társasági szerződés ennél magasabb arányú szótöbbséget írhat elő. A határozatot írásba kell foglalni. A határozathozatal során a perindítás kérdésében nem szavazhat az a tag, aki ellen a kizárási pert kell indítani. A határozatban konkrétan meg kell jelölni azokat az okokat, amelyeket a társaság a célja elérésének nagymértékű veszélyeztetéseként értékel, ugyanis a bíróság a perben csak a határozatban szereplő okokat teheti vizsgálat tárgyává a kereseti kérelem eldöntéséhez, az olyan okokat nem, amelyek megalapoznák ugyan a kizárást, de a határozatban nincsenek nevesítve. A tagkizárási per törvényi szabályai szerint a felperesi társaság az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a per folyamán nem térhet át, keresetváltoztatásnak nincs helye.
A tag kizárása iránti keresetet a határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni. Ezért rendkívül fontos szerepe van annak, hogy a tag kizárása iránti per megindításáról ülésen kívül döntő taggyűlési határozat mikor tekinthető meghozottnak, hiszen a perindítási határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A tagkizárás iránti perekben a bíróság a törvény előírása értelmében soron kívül köteles eljárni, az első tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.
A taggyűlési határozat
Ha a társasági szerződés így rendelkezik, a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak - még a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról is -, és a társasági szerződés előírhatja, hogy a tagok meghatározott hányadának vagy bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.
A taggyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, és - ha a társasági szerződés ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - a döntésre legalább 8 napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadóak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezések.
A társasági törvény rendelkezése szerint a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni, és a szavazás eredményéről az ügyvezető a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően - ha a társasági szerződés rövidebb határidőt nem ír elő - 8 napon belül írásban tájékoztatja.
Az írásbeli szavazásnál arra kell figyelemmel lenni, hogy valamennyi tagnak értesülnie kell a határozattervezetről, és 8 napon belül bármelyik tag kérheti írásban a tervezet megtárgyalására a taggyűlés összehívását, és ha nincs kizárva a szavazásból, akkor a szavazatát ugyanezen határidő alatt adhatja le írásban. Amikor a szavazati joggal rendelkező tagok mindegyikétől beérkezett a szavazat az ügyvezetőhöz, akkor nem kell megvárni a 8 napos határidő leteltét, hanem az utolsó szavazat beérkezését követő napon meghozottnak kell tekinteni a határozatot akkor is, ha a szavazati joggal nem rendelkező tagnál a taggyűlés összehívásának kérésére nyitva álló 8 napos határidő még nem telt le.
Az önkormányzat a kizárása iránti per megindításának kérdésében szavazati joggal nem rendelkezett, és a többi tag a határozattervezet elküldését követően két napon belül leadta a szavazatát, ezért a határozat a harmadik napon meghozottnak tekintendő, de annak hatálybalépése attól függött, hogy a szavazati joggal nem rendelkező önkormányzat - a határozattervezetről való tudomásszerzését követő 8 napon belül - kéri-e a taggyűlés összehívását a kérdés megtárgyalására. Az ügyvezető a megszületett határozatról még aznap írásban értesített minden tagot. Az ügyvezetőnek ezt a cselekményét az eljáró bíróság nem tekintette időelőttinek, mert az volt az álláspontja, hogy az értesítéssel nem kellett megvárni az önkormányzat rendelkezésére álló 8 napos határidő leteltét, és az értesítés nem akadályozta meg az önkormányzatot abban, hogy éljen a taggyűlés összehívása kérésének jogával. A felperesi kft. társasági szerződése nem rendezte azt a kérdést, hogy hány tag kérelme szükséges a taggyűlés összehívásához, ezért ahhoz a társasági törvény értelmében egyetlen tag ilyen irányú kérelme elegendő lett volna. Az önkormányzat a kérésére összehívott taggyűlésen felszólalhatott volna, az érveinek előadásával esetleg a társaság többi tagját a határozattervezettől eltérő tartalmú határozat meghozatalára késztethette volna. Ha ugyanis kérte volna, akkor a taggyűlést össze kellett volna hívni, és a taggyűlés napirendjére kellett volna tűzni a határozattervezetet, és azt valamennyi tag részvétele és felszólalása lehetőségének biztosítása mellett meg kellett volna tárgyalni, majd ezt követően a napirend tárgyában ismételten lefolytatott szavazás eredményeként hozhatott volna a taggyűlés újabb határozatot.
Az önkormányzat azonban nem élt a törvény által biztosított jogával, nem kérte az ügyvezetőtől a taggyűlés összehívását, így az utolsó szavazat ügyvezetőhöz való megérkezését követő napon - a határozattervezet elküldésétől számított harmadik napon - megszületett a taggyűlési határozat, ezért ettől az időponttól számított 15 napon belül kellett az önkormányzat tag ellen a tagkizárási pert megindítani. Ezt a határidőt a felperesi kft. betartotta, keresetlevele határidőn belül érkezett a bírósághoz.
Az alapos ok
A következetes bírói gyakorlat szerint a tagkizárási oknak olyannak kell lennie, amelyet a társaság tagja tagi minőségében, a társaság céljának elérését nagymértékű veszélyeztetésével valósít meg. A perben a kizárási okokat felsoroló határozat több pontban is azt tartalmazza, hogy az önkormányzat a taggyűlés összehívását kérve, taggyűlési határozat útján kívánja elérni a számára kedvező döntéseket, és ezzel a felperes céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A jogerős ítélet szerint az a tény, hogy az alperesi önkormányzat a kft. taggyűlésének összehívását kezdeményezte, és ennek körében az okot és célt megjelölte, nem ad alapot a kizárására, hiszen e jogát a társasági törvény biztosítja. Önmagában tehát ezzel a társaság céljának elérését nem veszélyezteti. A perben eljárt bíróság a felperes által megjelölt kizárási okokat azért sem találta alkalmasnak az alperes kizárására a társaságból, mert a kizárási okokban megjelölt magatartás egyik részét az alperes nem a társaság tagjaként, hanem a peres felek között létrejött üzemeltetési szerződés - mint polgári jogi jogviszony - alanyaként tanúsította. A felperesi kft. és a tagja között a tagsági jogviszonytól függetlenül keletkezett jogvita rendezésére nem az alperesi önkormányzat tag kizárása a megfelelő jogi eszköz. A felperesi kft. taggyűlési határozatában megjelölt okok érdemi vizsgálatának eredményeként a felperesi keresetet így jogerősen elutasította a bíróság.
