Miért van az, hogy még mindig komoly erőfeszítés embereket, intézményeket, vállalkozásokat meggyőzni arról, hogy megéri napkollektorral meleg vizet, napelemmel áramot előállítani, fazúzalékot eltüzelő kazánnal házak fűtését, alkalmasint a gázellátását megoldani? A kérdést annak a harmincéves, a bécsi egyetemen végzett fiatalembernek, Czinder Jánosnak tettük fel, akinek speciális "üzleti kettős látása" azóta alakulhatott ki, amióta a grazi központú energetikai nagyvállalatnak, az Odörfernek a Magyarországon dolgozó munkatársa lett.

-Több összetevőből áll a válasz - mondja -, de legelőször is abból, hogy "csak" január 1-jétől drágul igazán a földgáz ára Magyarországon, s ha addig talán nem is, de akkortól meg fog változni az emberek érdekeltsége.

Azaz: most még az a bizonyos érdekeltség hibádzik igazán. Pedig a Szombathelytől talán negyven kilométerre, zömében magyar ajkúak lakta Gössingben például - javarészt az Odörfer technológiájára alapozva - valamennyi helybélinek a teljes energiaszükségletét saját gyártmányú energiával elégítik ki. Azaz: saját a fűtéshez kellő meleg víz, az áram, a gáz, sőt az autókat is helyben előállított biodízellel hajtják. S most már a kisvárosban is és a hátteret jelentő grazi nagyvállalatnál is áruvá, részben-egészben átadható, testre, helyi igényekre szabható rendszerré fejlesztették az alternatív energia használatának know-how-ját.

Vajon ki ne látná mindezt a közeli Szombathelyen, illetve Vas megyében?

Véletlenszerűen is, tudatosan is látják és láttatják, de bizony az érdekeltséghez kell olyan katalizátor is - utal rá Czinder János -, mint a fájdalmassá dráguló földgáz. Azt ugyan elismeri, hogy nem olcsó mulatság az osztrák technológia megvásárlása, de ma már azért nem ismeretlen, hogy akár a helyhatóságok, akár a bankok olyan garanciarendszereket alkalmaznak, amelyek mellett települések, azok közintézményei és persze lakói is beruházhatnak. Az idei állami részvételt - támogatást - egyszerűen észrevehetetlenül kicsinek véli a szombathelyi irodájából osztrák alternatív energetikai szisztémákat honosítani igyekvő mérnökember. Az egész ország összesen 880 millió forintot pályázhatott meg, így a megújuló energiaforrások bevezetését finanszírozó állami keret öt nap alatt kimerült, és nem is újult meg.

Azt azért nem lehet mondani, hogy bármennyire is látták és látják a szombathelyiek a sógorok tetteit, a Gössingben - számunkra ismertebb nevén: Németújváron - történteket, a fülük bojtját sem mozgatják. Ellenkezőleg. A megyeházán a választások előtt is, majd azt követően is hol kisebb, hol nagyobb lépéseket tettek az energiafelhasználás mérsékléséért, racionalizálásáért, alkalmasint átállításáért.

- Arra, hogy belenyúljon a megyeháza a kasszájába, és pénzt adjon például egy szélerőművet építőnek, lehetőségeink nincsenek, de arra volt és lesz is mód, hogy konferenciákat szervezzünk azok részvételével, akik Ausztriában szakértői az alternatív energia hasznosításának - mondja Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke. - És valóban volt, van értelme meghallgatni, megismerni mindazt, amit a gössingiek elértek, megvalósítottak. Az osztrákok is csodájára járnak az ottani városháza produktumának. Én nem is tudok más európai kisvárosról, amelyik tizenöt-húsz év alatt ilyen mértékben képes lett volna függetleníteni magát a "külső", egyben hagyományos energiaellátástól.

A szellemi tőkét és a finanszírozást is magáénak tudó németújvári városházán azzal kezdődött a "váltás", hogy a mintegy két évtizeddel ezelőtt megválasztott közgazdász végzettségű polgármester a viszonylag szegény, munkahelyekkel rosszul ellátott, szerény jövedelmű településen összeíratta, kiszámoltatta a teljes energiafelhasználást és annak költségeit, majd fokozatosan bevezettette a megújuló energia hasznosításának akkori kutatási eredményeit, például az igen jó hatásfokkal működő, famasszát elégető kazán- és távhőszolgáltató rendszert. Akkor még bogarasnak, kicsit bolondnak tartották a polgármestert, ma már tudják, neki volt igaza. Meg azoknak, akik átvenni, lemásolni, megvalósítani igyekeznek a németújvári megoldásokat.

A vasi megyeházán persze tudják azt is, előbb el kell érni, hogy akarják a helybéli intézmények, önkormányzatok a váltást. Ezért szervezték a konferenciákat a gössingiek közreműködésével, s ezért - dicsekedik vele az alelnök - lett tantárgy a Puskás Tivadar nevét viselő szombathelyi középiskolában az alternatív energia és annak hasznosítása. Megelőzőleg a tanárok ebbéli ismereteiről is gondoskodtak, persze komoly osztrák segítséggel. A folytatásra pedig már nem csupán iskolai keretek között kerítenek módot a vasiak a grazi és gössingi licencre alapozva, a megyei önkormányzat szerepvállalásával. Hanem közhasznú társasághoz hasonló céget alapítanak, hogy a szakmai tanácsadástól kezdve a finanszírozás megszervezésén keresztül a megvalósítás menedzseléséig legyen intézményesített szakértő partnerük a térség helyi önkormányzatainak, lakóközösségeinek, ha a fűtésrendszerüket át akarják állíttatni, hőszivattyús megoldásokkal, napkollektorral, napelemmel akarnak energiát nyerni a hagyományos földgáz és villamos áram helyett, mellett.

A gössingiek legfőbb eszköze a 2 megawattos, faszecskát felhasználó városi kis erőmű, amelyik előállítja a fűtéshez szükséges meleg vizet, áramot termel, és gázt is betáplál a hálózatba - tudjuk meg Czinder Jánostól. Nemsokára elkészül egy nagyobb hasonmás rendszer is a városkában, de a környék számos települése állított már be ilyen távfűtő eszközöket. Hiszen a gössingiről mindenki számára kiderült, kedvezőbben s környezetkímélő módon szolgáltat energiát a lakosságnak.

S bár fával dolgozik az erőmű - melynek lényegesen nagyobb és sokkal kisebb változatai is ismertek már nem is csupán az osztrák piacon -, megtalálták a módját annak, hogy a füstgázokat elégessék. A levegőszűrőből pedig egy év alatt 24 kiló kormot szednek ki, ennyi keletkezik a 2 megawattos erőmű melléktermékeként. Az előállított áramot betáplálják a hálózatba - Ausztriában az áramszolgáltató cégek érdekeltek az átvételben -, s a gázzal is tudnak mit kezdeni.

#page#

Természetesen merőben más léptékeket jelent egy kisváros ellátása.

A vasiaknak mintaként szolgáló gössingi szisztémának van más eredménye is: az Odörfer cég már tizenegy országban van jelen technológiáival. A napelemeket - melyek a "saját" áramtermelésben és -ellátásban is részt vállalnak - a gössingiek már nem csupán vásárolják, és rendszerbe állítják, hanem a hamarosan elkészülő helyi gyárukban elő is állítják. Mint kiderült, akkora a kereslet, hogy az elkészülő kapacitással elvben hét évre előre minden készterméket eladottnak tekinthetnek.

Európa több nagy autógyára ugyancsak Németújvárra költöztetett kísérleti műhelyeket. Azt kutatják a helyiek biodízelüzeme jóvoltából, hogyan lehet a saját autógyártó technológiájuk során mind eredményesebben hasznosítani a szántóföldekről - például repceként - betakarított anyagot. Az pedig tény, hogy az egykoron bogarasnak, ma ugyanazért zseninek tartott polgármester sikerrel ajándékozta meg a település autótulajdonosait is az olcsóbb energiával: a helyiek ma is 50-60 forinttal olcsóbban veszik a gázolajat, mint például a magyarok.

A Vas Megyei Közgyűlés alelnöke úgy tudja, lehetséges, hogy náluk is lesz ez a fajta biodízelt előállító osztrák technológia, viszont az bizonyosság, hogy a gössingi licencnek Lettországban és Görögországban már van adaptálója, s hamarosan a horvátokkal is üzletet köt a rendszert tulajdonló Odörfer.

Az Alpoktól karnyújtásnyira lévő kisvárosban attól sem kell tartani, hogy a fatüzeléses technológiájuk elterjedése miatt előbb-utóbb kiirtják a környék növényzetét. Az erdőgazdálkodás szabályait ugyanis véletlenül sem kell megszegniük ahhoz, hogy elégséges alapanyaggal és persze visszapótolt erdőkkel rendelkezzenek. A rablógazdálkodást a technológiai előírások is megakadályozzák, az erdészetektől csak egy évnyi pihentetés után veszik meg és veszik át a kivágott rönköket, hogy aprítékot készítsenek belőle amúgy speciális, több település ebbéli igényét kielégítő géppel.

- Egy kicsiny falu ötven lakója például éppen most döntötte el, kollektorok és a faaprítékos technológia segítségével meg akarják oldani a melegvíz-ellátást és a fűtést - utal az energiadrágulás "jótékony" hatására a Vas megyei alelnök. - Tették ezt azért, mert megelőzőleg számoltak. Segítette a kollektív döntésüket, hogy kiderült, alig van élőmunka-szükséglete a németújvári technikának. Arra a legbüszkébbek, hogy a külső függésük minimálisra csökken, jószerivel önellátók lesznek ők is.

Az alelnök csak egy apróságot nem említett, azt, hogy az újabb falu, amelyik döntött a jövőjéről, tízegynéhány kilométernyire van az országhatártól - de a másik oldalon. Az e tényből adódó kérdést - mármint hogy a vasi alelnök hasonló döntéseket idehaza mikor ér tetten - sajnos percről percre könnyebb lesz megválaszolni, "hála" a 101 forintos magyarországi gázárnak, akár már január elsején.