A vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna-rendszer gerincvezetékébe bocsátott szennyvíz elvezetési díjának kiszámításánál a községi végátemelőknél elhelyezett és együttesen beüzemelt mennyiségmérő adatait kell alapul venni. A vállalkozó kft. a szennyvíztisztító részére a szennyvíztisztítási díjat kifizeti és továbbszámlázza a részvénytársaságnak.
A szennyvíztisztító telep a három község önkormányzata és az állam közös tulajdonában van, és azt a tulajdonosok bérleti szerződés alapján bérlővel működtetik. A szennyvíztisztító telepen lévő közművek és a vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna önkormányzati tulajdonban vannak. A bérlő és a vállalkozó kft. között, valamint a vállalkozó kft. és a részvénytársaság között létrejött szerződésekben a szerződő felek meghatározták a szennyvíztisztítási s ebben a szennyvízelvezetési díj mértékét is, mégpedig az önkormányzati rendeletekben lefektetett árral megegyezően.
A vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna-rendszerbe a kommunális szennyvízen kívül csapadék- és talajvíz is került, így a részvénytársaság által a községek határán lévő végátemelőknél átadott és a vállalkozó kft. által átvett szennyvízmennyiség lényegesen kevesebb volt, mint amennyi szennyvíz a szennyvíztisztítóba bekerült tisztításra. A részvénytársaság csak az átadott szennyvízmennyiség után kívánt szennyvízelvezetési és -tisztítási díjat fizetni, míg a vállalkozó kft. a szennyvíztisztító bérlője által megtisztított szennyvízmennyiség alapján részére kiszámlázott szennyvíztisztítási és -elvezetési díjra tartott igényt. Így a részvénytársaság, a vállalkozó kft. és a szennyvíztisztító telep bérlője között vita alakult ki az elvezetett és a tisztított szennyvíz mennyisége, továbbá az elvégzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében.
A díjjal kapcsolatos vita nemcsak a mennyiségből, hanem a szerződésekben meghatározott ár mértékéből is adódott, ugyanis a vállalkozó kft. álláspontja szerint semmis a felek között létrejött szerződéseknek a víztisztítási és csatornadíj mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezése, mert ezek megállapítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
A vállalkozó kft. a per során arra is hivatkozott, hogy az üzemeltetési és a részvénytársasággal kötött vállalkozási szerződéstől eláll, mert az összekötő szennyvízcsatorna a beszivárgás miatt alkalmatlan a nyereséges üzemeltetésre. Ezért a szerződést visszamenőleges hatállyal megszűntnek tekinti, és az eredeti állapot helyreállítását kéri.
Mi dolog a szennyvízzel?
A vállalkozó kft. az átvett és a megtisztított szennyvíz mennyiségét nem vitatta, de nemcsak az átvett, hanem az általa üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna-rendszerbe bekerült talajvíz és esővíz szennyvízként történt elvezetése és megtisztítása után is igényt tartott vállalkozói, illetve - a továbbszámlázott - víztisztítási díjra.
A szennyvíz fogalmát a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a következők szerint határozza meg: "Szennyvíz a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat - illetve az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés - következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz."
A kormányrendelet a szennyvíz fogalmának meghatározásában nem nevesíti külön a talajvizet és az esővizet, azonban nyilvánvaló, hogy a vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna területén összegyűlő csapadékvíz mellett a bemosódott vagy keveredett és a szennycsatornába jutó talajvíz is szennyvíznek minősül. A szennyvízcsatorna üzemeltetése (használata) során keletkező szennyvíz, a talajvíz és a csapadékvíz, amely a vezetékrendszerben összekeveredik, nem mérhető elkülönítve.
A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet szabályozása szerint a szennyvízelvezető mű üzemeltetője az üzemeltetési vízjogi engedélyben foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz, illetve - egyesített rendszer esetén - a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetéséről, kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről. A szennyvízelvezető mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működése és fenntartása ugyancsak az ő feladata, de ennek elvégzésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel, illetőleg szervezettel megállapodást köthet. A szennyvízelvezető mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetésé folyamatosan meg kell oldania.
Az átadott mennyiség számít
A polgári jogban megfogalmazott egyik általános szabály szerint a saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Így a vállalkozó kft. sem hivatkozhat arra, hogy a talajvíz és csapadékvíz beszivárgásából keletkezett többletszennyvíz mennyisége után nem fizeti meg a szennyvíztisztítási díjat, ugyanis a többletszennyvíz a saját karbantartási, javítási vagy átépítési kötelezettségének elmulasztásával összefüggésben keletkezett.
A vállalkozó kft. és a részvénytársaság között létrejött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozót megillető díj kiszámításánál az átadott szennyvízmennyiség adatait kell alapul venni. Az a körülmény, hogy a vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatorna-vezetékszakasz alkalmatlan az eredetileg szándékozott rendeltetésszerű használatra, mert hibás elkészítésének vagy meghibásodásának következményeként magába engedi a csapadékvizet és a talajvizet is, a vállalkozó kft.-nek az érdekkörébe eső olyan körülmény, amelynek következményeit ő nem háríthatja át a részvénytársaságra. (Kereseti kérelem hiányában a bíróságnak nem kellett foglalkoznia az összekötő szennyvízcsatorna hibáiból a tulajdonosra esetleg háruló felelősséggel.)
A részvénytársaság csak a vállalkozó kft. által üzemeltetett összekötő szennyvízcsatornába juttatott, a községi végátemelőknél elhelyezett mennyiségmérő adataival igazolt szennyvíz mennyisége után köteles a vállalkozó részére szennyvízelvezetési és -tisztítási díjat fizetni.
Elállásnak nincs helye
Megalapozatlan a vállalkozó kft.-nek a szennyvíztisztító teleppel és a részvénytársasággal megkötött szerződéseinek ármegállapításra vonatkozó részének semmisségére való hivatkozása is.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (Ártörvény) szerint az ivóvíz díja, valamint a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés díja hatósági áras szolgáltatásnak minősül, de csak abban az esetben, ha az ivóvíz önkormányzati tulajdonú vagy állami tulajdonú víziközműből származik, illetve a szennyvízelvezetést, -tisztítást és -kezelést önkormányzati vagy állami tulajdonú víziközmű biztosítja. Ebben az ügyben az önkormányzati rendeletnek megfelelő mértékben történt a díjak megállapítása a szerződésekben, így ezek a rendelkezések nem semmisek, ugyanis a szennyvízelvezetéshez szükséges csatorna és az ivóvíz-szolgáltatáshoz szükséges közművek önkormányzati tulajdonban vannak.
A perben érintett vállalkozó kft. az üzemeltetési szerződése alapján folyamatosan végezte a részvénytársaság által részére átadott szennyvíz elvezetését, tehát a kettejük között létrejött szerződésnél - annak tárgyából adódóan - elállásnak mint a szerződés visszamenőleges hatályú megszüntetésének nem lehet helye, ezért az ügyben a vállalkozó kft. és a részvénytársaság közötti jogviszonyban az elállás jogintézménye nem alkalmazható.
