A házaspárok a törvényi szabályok szerint házastársi vagyonközösségben élnek, azaz az együttélésük alatt szerzett vagyon alapesetben közös. Akkor is így van ez, ha például vesznek egy lakást a megtakarított pénzükből, amelyet a gördülékeny ügyintézés miatt csak az egyikük nevére íratnak. De igaz lehet ez egy kocsira, egy bankszámlára vagy akár egy cégtulajdonra is, amelyeknél csak az egyikük lesz hivatalosan a tulajdonos az egyszerűség kedvéért. Ez igen gyakori eljárás, a jog ismeri is az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost, aki akkor is tulajdonos, ha az nem derül ki a nyilvántartásból.
Fotó: Depositphotos
A törvényes öröklési rend szerint a túlélő házastárs a közösen lakott lakásra haláláig tartó haszonélvezetet kap, a hagyaték többi részéből pedig egy gyerekrészt örököl. Ha egy vagyontárgy az elhunyt nevén volt, akkor részét képezi a hagyatékának. A közjegyzők a hagyatéki eljárás során nyilatkoztatják a túlélő házastársat, a hagyatéki leltárban felsorolt hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban kíván-e házassági vagyonközösség jogcímén igényt támasztani, azaz van-e olyan vagyontárgy, amelynek a fele őt illeti meg házassági vagyonközösség jogcímén.
Ha van, és a többi örökösként érdekelt elismeri ezt az igényét, akkor egyezséget kötnek, a házastárs pedig megkapja az örökhagyó hagyatékába tartozó, a leltárban feltüntetett vagyontárgy fele részét, mint házassági vagyon, a másik fele rész esik csak öröklés alá, és abból a törvényes öröklési rend szerint örököl ő és a többi örökös.
