Csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével az idei első félévben, mint egy évvel korábban.

Az ember csak élete utolsó percében készíthet mérleget, tarthat bűnbánatot, tehet őszinte vallomást, láthatja olyannak magát, amilyen valójában volt.

Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a különböző vagyontárgyakra.

Duplázódott a végrendelkezők száma a közjegyzőknél tíz év alatt.

A közjegyzők tapasztalatai szerint különösen akkor, ha a törvényi szabályozásnál többet juttatnának egymásnak vagy mozaikcsaládban élnek.

Végrendelkezéssel el lehet kerülni az esetleges jogvitákat.

Tovább nőtt a végrendelkezők száma.

Tavaly ötödével többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint egy évvel korábban. Egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása is az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotokat tükrözi. A közjegyzők tapasztalata szerint, amennyiben több végrendelet is előkerül a hagyaték eljárásban, abból szinte mindig vita és pereskedés lesz. Ezért készítőjének a korábbiakat érdemes visszavonni.

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.

A világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet, a magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.

Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti az üzletrészt? A témát a szakértők folytatják.

Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

Számos esetben azért nem kötnek a már együtt élő felek házasságot, hogy megelőzzék a kapcsolat esetleges megszakadása esetén felmerülő jogi procedúrát vagy a közös vagyon megosztásával felmerülő problémákat. A házasságkötés hiánya azonban rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben. A tapasztalatok szerint a párok nem számolnak azzal, hogy a törvény nem biztosít megfelelő vagyoni védelmet a túlélő élettársnak – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.

November 1-én eltávozott szeretteinkre emlékezünk. Ennek kapcsán vetődik fel a kérdés: hogyan lehet szabályos az utolsó akarat, vagyis a végrendelet?

Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?

Több okból is előfordulhat, hogy valaki nem szeretne örökölni. Ilyenkor többféle lehetőség is van annak megoldására, hogy az illető ne örököljön az örökhagyó után. Az egyik lehetőség az öröklésről való lemondás. Míg a másik gyakran alkalmazott út az örökség visszautasításának lehetősége. Miként lehet lemondani az öröklésről? Mi a lemondás jogi hatása? Mi a különbség az örökség visszautasításához képest? Szakértőnk segít!

November közepén a Facebook körülbelül kétmillió emberrel és ismerőseikkel közölte tévedésből, hogy meghaltak. A nagy visszhangot kiváltó hiba arra is ráirányította a figyelmet, mi lesz digitális tartalmainkkal a halálunk után?