Alaki hibás végrendelet, végrendelkezési képesség hiánya

Előfordulhat, hogy a végrendelet tartalmilag megfelel az előírásoknak, azonban olyan formában tették, amely miatt nem tekinthető érvényesnek. Ilyen például, ha az örökhagyó a nem saját kézzel írt végrendeletén (magánvégrendelet) nem alkalmaz tanúkat. Ugyanilyen eset, ha a több oldalból álló magánvégrendelet oldalairól hiányzik az oldalszám, vagy a tanúk, illetve az örökhagyó aláírása.

A végrendelkezési képesség azt jelenti, hogy valaki a törvény alapján meghatározott formában végintézkedést tehet. A végrendelet érvénytelenségét eredményezi, ha a végrendelkező nem rendelkezett végrendelkezési képességgel. Ilyen eset például a 14. életévét be nem töltött kiskorú gyermek végrendelete, vagy az olyan személy magánvégrendelete, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

Akarati hiba

Érvénytelen a végrendeletben tett rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. Ide tartoznak azok az esetek, ha az örökhagyó tárgyi vagy személyi tévedésben volt, illetve ha megtévesztették, vagy például fizikai kényszer hatására végrendelkezett. Szinén akarati hibás a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.

Kép:Pexels.com

Ugyanebbe a körbe tartozik az az eset is, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a végrendeleti intézkedésre. Tisztességtelen befolyásolásnak minősülhet például az olyan ráhatás, amely a közmegítélés szerint nem felel meg az erkölcsi elvárásoknak, feltéve, ha enélkül nem került volna sor a végintézkedésre.

Az akarati hibás végrendeleti rendelkezés orvosolható az örökhagyó által, mert az ilyen rendelkezés érvényes lesz, ha utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

Végrendelet tartalmi hibája

A végrendelet tartalmi fogyatékossága körébe szokás sorolni azokat az eseteket, ha az örökhagyó olyan feltételhez köti a végrendeleti juttatást, ami jogellenes. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. Tehát alapesetben a végrendeleti juttatás érvényes marad, csak a jogellenes feltételt kell figyelmen kívül hagyni. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét csak akkor érinti, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

A végrendelet tartalmi hiányossága más okból is előfordulhat. Ilyen lehet például, ha olyan személyt jelöl meg az örökhagyó örökösként, aki a végrendelet tételének idején még nem fogant meg.

Egyéb megtámadási okok

Előfordulhat, hogy olyan ok áll fenn, amely miatt a végrendelet nem fejtheti ki célját. Ilyen eset, ha a végrendelkező a végrendeletét visszavonta, ideértve azt is, ha a korábbit követően újabb írásbeli végrendeletet tett. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései viszont fennmaradnak.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Hatályát veszti a szóbeli végrendelet, ha a feltételéül szolgáló helyzet megszűnt, és az örökhagyó ezután megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

A megtámadásra minden esetben az jogosult, aki a megtámadás sikere esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától – azaz az örökhagyó halálától - számított 5 év alatt elévül.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda