A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakran tesznek végrendeletet a nem az első házasságban élő szülők. Különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és a házaspárnak igénye, hogy a nem közös gyermekeik egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ha a törvényi szabályokra bízzák az öröklést, akkor kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg. Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, az ő halála után pedig a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökösévé.
Egy egyszerű példán jól látható a különbség: amikor egy házaspár mindkét tagjának egy-egy gyermeke van korábbi kapcsolatából, és nem született közös gyermekük, akkor a közös vagyonukból egynegyed részt kap az a gyermek, akinek a szülője előbb hal meg, és háromnegyedet, akinek később.
Ezt sokan igazságtalannak tartják, ezért végrendeletben rendezik el vagyonuk sorsát. Erre két lehetőségük is van a házastársaknak: tehetnek külön-külön vagy közösen is végrendeletet. Utóbbi érvényben marad az egyik fél halálát követően, és ha kikötik, akkor módosítani vagy visszavonni sem lehet. Akik nem szeretnék vállalni ez a halálon túli megkötést, azok gyakran egymással egyeztetve, de mégis külön-külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez utóbbi a gyakoribb a házaspároknál, ugyanakkor tavaly megugrott a közös végrendeletet készítő házaspárok száma, több mint másfélszer annyian kerestek fel közjegyzőt emiatt, mint 2022-ben.
