Öröklés: mit jelent a kötelesrész és kinek, mennyi jár?

Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.

2019. április 26.

Piac&Profit

Jogosultság a kötelesrészre

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akkor, ha az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A törvényes örökösök közül tehát csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.

7 fontos szabály, hogyan lehet érvényes a végrendelet?

Örökölni két úton lehet. Vagy a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján. Ennek kapcsán vetődik fel a kérdés: hogyan lehet szabályos az utolsó akarat, vagyis a végrendelet?

A kötelesrészre való jogosultság legtipikusabb esete, amikor az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendeletben nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát.

Ilyen eset például, ha az örökhagyó nem a gyermekét, hanem másik személyt jelöl meg általános örököséül végrendeletében.
Hasonló eset, ha az örökhagyó két gyermeke közül kizárólag az egyik gyermekére végrendelkezik.

Ilyen esetekben az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.

Ritkábban, de előfordul, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát, és ezzel lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot. A törvényes örökösök közül a fent felsoroltak ebben az esetben is előterjeszthetnek kötelesrészre való igényt.

A kötelesrész alapja

A kötelesrész alapja

a hagyaték tiszta értéke, valamint
az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.

Hagyatéki eljárás: így nem ér majd kellemetlen meglepetés

Egy szerettünk távozása mindenki számára nehéz időszak, és ilyenkor nemcsak érzelmileg kell feldolgozni, hogy mi történt, de bizony több jogi intézni való is van. Bár ez egy „nem szeretem” téma, mégis beszélnünk kell róla. Az örökséggel kapcsolatban ugyan a döntés a hagyatéki eljárásban történik. Van azonban valami, amire mindenképp figyeljünk oda, ha nem szeretnénk kellemetlen meglepetést – hívta fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Jog blogon.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:

azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott. Például a házasságkötés előtt juttatott adomány a házastárs kötelesrészének alapjába nem számít bele,
a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.

A kötelesrész mértéke

A fent leírtak szerint először meg kell határozni a kötelesrész alapját. A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 arányú lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Amikor a végrendelet is kevés…

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kiköthetők. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is.

Véleményvezér