Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése.

Egyre kevesebben választják követendő példaként a házasságon alapulón családmodellt.

Az öröklés és generációváltás mellett a céges és magánvagyon elkülönítése a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása.

Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló öröklési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének elemzéséből. A németeket az osztrákok és a románok követik.

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.

Napjainkban Magyarországon egyre többen ismerik a bizalmi vagyonkezelés intézményét, vagy legalábbis hallottak már róla. Számos tévhit övezi ezt a hazánkban újdonságnak mondható jogintézményt, azonban úgy tűnik, az érdeklődők egyre inkább informáltak ezen a területen.

Az öröklési eljárás és a végrendeletek kezelése gyakran hosszas, lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő és időigényes procedúra.

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

Minden vállalkozás számára aktuális kihívás a generációváltás. Ha a vagyont feldarabolják, az a családi vállalkozások dinamikus működésének leállásához vezet.

Családi cégek átadása esetén léteznek-e az öröklésnek olyan jogi alternatívái, amelyek alkalmasak lehetnek a generációváltás folyamatjellegének leképezésére a cég szervezeti, működési kérdéseit és a tulajdonosi jogosultságokat illetően? A választ megtudjuk a jogi szakértőtől.

Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti az üzletrészt? A témát a szakértők folytatják.

Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös? A két részes cikkben ezt magyarázza el Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely ügyvéd.

Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.

Ahhoz, hogy egészséges viszony alakuljon ki a család és a mai gazdasági kihívásoknak megfelelő vállalkozás között, a családnak meg kell tanulnia megszervezni önmagát, és ennek keretében meg kell teremtenie a megfelelő szabályozást is.

Ha valaki váratlanul elhalálozik, ez nem csak a család életében hagy rettenetes űrt maga után, hanem annál a társaságnál is, amelynek az elhunyt tagja volt. Ilyenkor a társaság könnyen döntésképtelen helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az elhunyt csak minimális tagi részesedéssel rendelkezett. Viszont léteznek megoldások, amelyekkel – ilyen esetekre – nem csak a családi hozzátartozókról, hanem a társaság döntésképtelenségének elkerüléséről is tud az örökhagyó gondoskodni. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

Ha a cégvezető gyerekei nem alkalmasak a családi vállalkozás átvételére vagy szimplán nem érdekli őket a biznisz, vannak módjai a vagyonátörökítésnek úgy, hogy garanciákat és fékeket építhessen be az örökhagyó, s az örökösök ne kótyavetyélhessék el a vagyont és a céget. Erről is szó volt a Piac & Profit Generációváltás – Finisben című konferenciáján.

Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljárás során a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne.

Számos esetben azért nem kötnek a már együtt élő felek házasságot, hogy megelőzzék a kapcsolat esetleges megszakadása esetén felmerülő jogi procedúrát vagy a közös vagyon megosztásával felmerülő problémákat. A házasságkötés hiánya azonban rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben. A tapasztalatok szerint a párok nem számolnak azzal, hogy a törvény nem biztosít megfelelő vagyoni védelmet a túlélő élettársnak – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon.

November 1-én eltávozott szeretteinkre emlékezünk. Ennek kapcsán vetődik fel a kérdés: hogyan lehet szabályos az utolsó akarat, vagyis a végrendelet?

Egy szerettünk távozása mindenki számára nehéz időszak, és ilyenkor nemcsak érzelmileg kell feldolgozni, hogy mi történt, de bizony több jogi intézni való is van. Bár ez egy „nem szeretem” téma, mégis beszélnünk kell róla. Az örökséggel kapcsolatban ugyan a döntés a hagyatéki eljárásban történik. Van azonban valami, amire mindenképp figyeljünk oda, ha nem szeretnénk kellemetlen meglepetést – hívta fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Jog blogon.

A természetben minden növekszik, az emberi tudatot is a növekedés mozgatja, akárcsak a piacokat és a globális népességet. Ha nem növekszik a vállalkozásod, előbb-utóbb elsorvad, mert a növekedő versenytársak kiszorítják a pályáról. Hogyan lehet fejlődési pályára állítani cégünket? Erre is kínáltak válaszokat szakértők a Piac & Profit Szervezetfejlesztés – 2018 konferenciáján.

Reggeli egyperces címmel új sorozatot indítunk. A rövid cikkekből adózási és ahhoz kapcsolódó jogi kérdésekre kapunk tömör, pár mondatos választ az ÍriszOffice adótervezőitől.

Legfelsőbb bírósági ítélet mondja majd ki Németországban, örökölhetők-e a digitális tartalmak. A háttér: egy család a Facebook révén szeretné megtudni, lányuk baleset áldozata lett-e, vagy öngyilkosságot követett el.

A média szereti felkapni azokat az eseteket, amikor valakinek annyira bejött egy üzleti ötlete, vállalkozása, hogy villámgyorsan milliomos lett. Lehetőleg dollárban számolva. De a többség alapos és kitartó munkával alapozta meg a vagyonát.

Ha az elhunyt személy után egy örökös marad, akkor egyszerű a helyzet, hiszen ő egyedül örökli az hagyatékot. Azonban sok esetben több örököse van az elhunytnak, akik között valamilyen módon fel kell osztani a hagyatéki vagyont. Hogyan történik a hagyaték felosztása és köthetnek-e az örökösök ebben a kérdésben egyezséget?

A családban bekövetkező haláleset eleve sok nehézséggel járó esemény. Ráadásul az is előfordulhat, hogy az örökösöknek az elhunyt bankszámlájához való hozzáférése is megnehezedik, hiszen ki kell várni a hagyatéki eljárás befejeződését. Hogyan tehet arról az örökhagyó, hogy ez ne következzen be? Öröklésnek minősül-e a bankszámláról való haláleseti rendelkezés? Szakértőnk válaszol a kérdésekre!