Angela Merkel német kancellár mondta, hogy a családi vállalkozás nem szervezeti forma, hanem egyfajta tartás, amit a tulajdonosi család képvisel. Heterogén, különböző vállalkozócsaládok hagyományai és kultúrája befolyásolja jellemzőit. Éppen emiatt nincs egységes, igazán megfelelő meghatározásuk a családi vállalkozásoknak, és a kutatások is csak az elmúlt 25–30 évben kezdtek el érdeklődni a jelentőségük és sajátosságaik iránt.
A családi vállalkozásoknál a tulajdonos, azaz a családtag nemcsak befektető, hanem egy rendkívül fontos egység, a család tagja. A család és a vállalkozás viszonya az elsődleges meghatározója annak, hogy egy családi vállalkozás hosszú távon és több generáción keresztül tud-e sikeresen működni. A tapasztalatok és a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy azok, amelyek több generáción keresztül sikeresek, a család és a vállalkozás viszonyát úgy szervezték meg, hogy közben megőrizték legfontosabb értékeiket és elveiket. Ahhoz, hogy egészséges viszony alakuljon ki a család és a mai gazdasági kihívásoknak megfelelő vállalkozás között, a családnak meg kell tanulnia megszervezni önmagát, és ennek keretében meg kell teremtenie a megfelelő szabályozást is. Ez kell ahhoz is, hogy a generációváltás/ok ne veszélyeztessék a vállalkozást, annak fenntarthatósága ne sérüljön.
Hogyan szervezhető a család?
A családi vállalkozás megszervezésének eszköze a Family Governance, azaz a családi vállalati „kormányzás”, amely alapvetően a családi vállalkozások és a vállalkozói családok felelősségteljes vezetését jelenti. A jó Family Governance célja a vállalkozói család tagjai összetartozás-érzésének és a vállalkozással való azonosulásának megerősítése hosszú távra. Feladata, hogy a családi vállalkozásokat vezetési, ellenőrzési és tanácsadó szervek létrehozásával, szabályozásával, a családi tulajdonlásra vonatkozó szabályok megteremtésével úgy támogassa, hogy a család a vállalkozás érdekében – sokszor a családi érdek ellenében – egységesen cselekedjen, hozzon döntést, amellyel a családi vállalkozás stabil fejlődését és a jövőképességét tudja biztosítani.
A családi alkotmány szerepe
A Family Governance egyik legfontosabb eleme a családi alkotmány, amelyben a család – a család tagjai, akiknek körét magának a családnak kell meghatároznia – az őket összekötő értékeket, családi és vállalkozási céljaikat, valamint a család és a vállalkozás kapcsolatrendszerét szabályozza. A családi vállalkozás három rendszer – család, vállalkozás és a tulajdonosok – strukturális összefonódása. A család az emocionális kapcsolatokon nyugszik, míg a vállalkozás tárgyszerű és szakmai döntéseket kíván meg. A tulajdonosi kör számára a mindenkori jogi környezet határozza meg a kereteket. A családi vállalkozásokban a három rendszer szorosan kapcsolódik egymáshoz, és az eltérő tulajdonságok és logikák gyakran kerülnek konfliktusba egymással. A családi alkotmány olyan irányelveket tartalmaz, amelyek a három rendszerben meglévő eltérő elvárásokat kezelik, és ezáltal megelőzhető a – gyakran a vállalkozás végét jelentő – viszályok kialakulása.
Az első generációt az alapító jellemzi. A konfliktusok száma a második és a harmadik generáció közötti átmenettel növekszik. Azt, hogy ezeket a konfliktusokat miként rendezik, jellemzően az alapító határozza meg. Ezek a szabályok azonban több generáció esetén már nem bizonyulnak hatékonynak, így fontos, hogy a családi alkotmány keretében sikerüljön a családot cselekvő és döntésképes egységgé szervezni.
Magyarországon a családi vállalatok jelentős része az első generációváltás előtt áll. Az első generációkat még egyszerű megszervezni, azonban az úgynevezett nagycsaládos – amikor már távolabbi rokonok lesznek a tulajdonosok – tulajdonlás, vagy ha a vállalkozás nem csak egy család kezében van, már nehezebb. Ekkor szükségessé válik a szabályozás.
A családi alkotmány keretében egyértelműen lefektethető, hogy a család családi vállalkozás kíván-e a jövőben is maradni, és ha igen, akkor azt a család fogja irányítani, vagy család által ellenőrzött vállalkozás lesz-e. Az is alkotmányban dől el, hogy van-e lehetőség a családtagok személyes közreműködésére, ha már nem a család által irányított vállalkozásról beszélünk.
A családi alkotmány témái függenek attól is, hogy hányadik generációról beszélünk. A családi alkotmányban rögzített elvek és célok a család szándéknyilatkozatának tekinthetők, ugyanis a családi alkotmány nem bír jogilag kötelező erővel. Ahhoz, hogy az abban foglalt elvek és célok – különösen a vállalkozás szervezete, az utódlás kérdése, ezen belül is az üzletrészek megszerezhetősége, az osztalékfizetéssel kapcsolatos elvek – jogilag kötelező erővel bírjanak, át kell ültetni ezeket a szabályokat a társasági jogi dokumentumokba. Fontos lehet olyan kötelmi jogi szerződéseket is megkötni, amelyek szintén a családi alkotmányban foglalt elvek és célok mentén jogilag kötelező erővel rögzítik a család egységét biztosító szabályokat. A téma elképesztően sokrétű, ám megfelelő támogatással és iránymutatással a gyakorlatban is működő, pozitív kihívássá tehető.
Szerző:
Dr. Heinzelmann Virág
ügyvéd
Sárhegyi és Heinzelmann Ügyvédi Társulás