Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az összes haláleset körülbelül egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nem található törvényes örökös, vagy valamennyi örökös visszautasítja a hagyatékot.
Fotó: DepositPhotos.com
A közjegyzők tapasztalatai szerint többféle oka lehet annak, hogy az államra száll a hagyaték. Az olyan elöregedő falvakban, ahol az elhunytnak nem született gyermeke, továbbá nincsen egyéb törvényes örököse sem, gyakoribb, hogy a belföldi települési önkormányzatra száll át az ingatlan, végső soron pedig az államra. Ha a hagyatékban több a tartozás, mint a vagyon, gyakori, hogy a számításba jövő örökösök visszautasítják az örökséget. Ha emiatt nem marad más örökös, a hagyaték az államra száll; az államot törvényes örökösként nem illeti meg az örökség visszautasításának joga.
Így támogathatunk egy jó ügyet a végrendeletünkkel
Kevesen tudják, hogy ha valakinek nincs örököse, attól még nem kell a véletlenre bíznia, mi történjen a vagyonával. Végrendeletben ugyanis örökösként nemcsak egy családtag, távolabbi rokon vagy ismerős, hanem alapítvány, egyesület, egyházi vagy más jogi személy is megnevezhető. Így a vagyon egy része vagy akár egésze olyan célt szolgálhat, amely az örökhagyó számára fontos volt életében is: gyermekek támogatását, betegellátást, karitatív munkát, tudományos kutatást vagy bármilyen más közhasznú ügyet. Célszerű előzetesen egyeztetni a kiválasztott szervezettel, és egy másik, úgynevezett helyettes örököst is megnevezni arra az esetre, ha a szervezet az öröklés megnyílásakor már nem létezne, vagy az örökséget visszautasítaná.