Sokan azt gondolják, hogy csak jelentős vagyon esetén érdemes végrendelkezni. Valójában egy kisebb lakás, egy családi ház vagy néhány millió forint megtakarítás is komoly segítséget jelenthet egy civil szervezet vagy alapítvány számára.

A pontos megnevezésen sok múlik

A végrendeletben az örökösként kijelölt szervezetet egyértelműen azonosítható módon kell megnevezni. Ez különösen fontos egyházi szervezetek esetében. A „helyi templom” például nem jogi személy, ezért önmagában nem jelölhető meg örökösként. Ilyenkor az illetékes plébániát, egyházközséget, egyházmegyét vagy más jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervezetet kell megnevezni. Hasonlóan fontos, hogy a kiválasztott alapítvány vagy egyesület valóban létező, jogképes szervezet legyen. Alapítvány vagy egyesület esetében célszerű a végintézkedésben a szervezet teljes hivatalos neve mellett annak székhelyét, nyilvántartási számát vagy adószámát is megadni, és ellenőrizni, hogy a szervezet az öröklés megnyílásakor is fennálljon.

Arra is van lehetőség, hogy valaki egy állami intézményre – például egy országos múzeumra vagy egészségügyi intézményre – hagyja a vagyonát. Ilyenkor azonban jogilag az állam lesz az örökös, és általában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja az örökösi jogokat. 

Ha valaki úgy dönt, hogy örökös hiányában egy alapítványt vagy más szervezetet szeretne örökösévé tenni, érdemes még a végrendelet elkészítése előtt szakemberhez fordulnia. Egy közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd segíthet abban, hogy a végrendelet megfeleljen a formai követelményeknek, a kijelölt szervezet egyértelműen beazonosítható legyen, és az örökhagyó akarata később valóban érvényesüljön.