Már nemcsak a nagyobb vagyonnal rendelkezők körében népszerű a végrendelkezés, hanem többek között az élettársaknál is, hiszen ők a törvény alapján nem örökölnének egymás után. Sok mozaikcsaládban élő is így osztja el igazságosan vagyonát. Azok pedig, akiknek nincs örökösük, civil szervezetek, egyházi intézmények javára végrendelkeznek. Egyre többen fordulnak közjegyzőhöz: több mint húsz százalékkal nőtt a közvégrendeletek száma, amelynek egyik előnye, hogy biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során.

Egyre gyakrabban osztják el egy elhunyt örökségét saját végakarata szerint. Bár a hagyatéki eljárások nagy többségében még mindig a törvény alapján határozzák meg, hogy ki és mit örököl, folyamatosan nő a végrendeleti öröklések aránya, tavaly meghaladta a tíz száz százalékot.

Kétféle öröklési mód van Magyarországon: alapesetben a törvény határozza meg, ki és mennyit örököl. Aki viszont másképp szeretné elosztani a vagyonát, az végrendeletet készíthet vagy öröklési szerződést köthet, és másokra hagyhatja, amit életében gyűjtött, vagy úgy is dönthet, hogy a törvényes örökösei között osztja fel, de a jogszabálytól eltérő módon.

Megváltozott családi viszonyok és a vagyonosodás a fő ok

A végrendelkezési kedv növekedésének egyik oka az, hogy az elmúlt évtizedekben átalakult a vagyoni struktúra Magyarországon, vagyonosabbak lettek az emberek, már nemcsak egy ingatlannal, hanem befektetési célból vett lakásokkal, nyaralókkal, autóval, bank- és értékpapírszámlákkal is rendelkeznek. Megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.