Emellett megváltoztak a családi viszonyok is, sok a mozaikcsalád és az élettársi kapcsolatban élők száma is jelentősen megnőtt. „A napjainkra létrejött sokféle családmodellben nem lehet mindenkinek egyformán megfelelő törvényes öröklési rendet kialakítani. Ezért vált népszerűvé a végrendelet, hiszen így az örökhagyók maguk határozhatják meg a vagyonuk sorsát. Ezzel nemcsak saját akaratuk szerint döntenek mindarról, amit életük során összegyűjtöttek, hanem családi vitákat is meg tudnak előzni” – mondja Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, a közjegyző előtt tett közvégrendeletek növekvő száma is a tudatosságot jelzi, mert az emberek biztosak szeretnének lenni abban, hogy a végakaratuk ténylegesen érvényesül.

Az élettársaknak „kötelező” a végrendelet

Az élettársak csak végrendelettel tudnak gondoskodni párjukról a haláluk után, a törvényes öröklés rendje szerint ugyanis semmit sem örökölnek egymás után. A túlélő élettársat a közösen lakott ingatlanon a házastárssal ellentétben törvényes öröklés jogcímén még haszonélvezeti jog sem illeti meg. Ha az ingatlan kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt, a túlélő fél lakhatása is veszélybe kerülhet.

Szintén gyakran végrendelkeznek a nem az első házasságban élő szülők. Különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és a házaspárnak igénye, hogy a nem közös gyermekeik egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ha a törvényi szabályokra bíznák az öröklést, akkor kevesebbet örökölne annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg. Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl, az ő halála után viszont a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökössé.