Előző cikkünkben megvizsgáltuk az öröklés általános szabályait, hogy ki jogosult kötelesrészre és mennyi a kötelező juttatás. Ha lemaradt volna, a részleteket itt olvashatja. A témát most folytatjuk.
Lehet, hogy a kötelesrész miatt hiába a végrendelet?
Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme másra hagyni a céget, ha a kötelesrészre jogosult – még ha csak részben is – de lehet, hogy nem kerülhető meg?
A válaszhoz fontos ismerni, hogy a kötelesrész milyen formában járhat, illetve egy kifejezetten az üzletrészek öröklésével kapcsolatos szabályt is.
Ezek mellett vannak még speciális esetek is, mint például a kitagadás, amikor nem jár a kötelesrész. Ez azonban már teljesen más történet, aminek részleteit a Polgári Törvénykönyv adja meg.
Hogyan kaphatja meg a jogosult a kötelesrészt?
„A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben - a haszonélvezet kivételével - a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.”
További szabály, hogy a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A fenti előírásból láthatjuk, hogy a kötelesrész kiadása tipikusan pénzben történik, vagyis annak
Önmagában ez még nem feltétlenül jelent teljes „garanciát”, hiszen, ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását. Ez a lehetőség azonban egy üzletrész esetén valószínűleg csak kivételes helyzetben jöhetne szóba.
Bár tervezést igényel, de előre fel lehet készülni egy olyan helyzetre, amikor az üzletrészt is tartalmazó hagyaték tekintetében kötelesrészre irányuló igény merülhetne fel, ami esetlegesen érinthetné magát az üzletrészt is.
Speciális szabály üzletrész esetén
Egy további „menekülő út” lehet az alábbi szabály.
Az új Ptk. kimondja, hogy
„A tag halála esetén örököse az örökösi minőség igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.
Az ügyvezető megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.”
Míg a korábbi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás megengedte, hogy a tagok a társasági szerződésben kizárják az üzletrész öröklését, ma már erre nincs mód. Helyette került be a fenti szabály, ami lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződésben legyenek olyan személyek kijelölve, akik öröklés esetén jogosultak az örököstől előre meghatározott feltételek alapján megváltani az üzletrészt. Erre azonban elég szoros, mindössze 30 napos határidő áll rendelkezésükre.
Mindez azt jelenti, hogy mindenképpen előre érdemes átgondolni, hogy mi legyen az üzletrész sorsa egy cégtárs távozása esetén.
