A 9 hónap alatt a lakáspiacra öntött hitelösszegnek 82 százaléka a használtlakás piacra áramlott. Ez nem jó hír az építőiparnak, hiszen ez az összeg (és vele a lakásvásárlók nem elhanyagolható önrésze) nem építési, hanem kisebb felújítási munkákat hoz a piacra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a másodlagos piaci hatást, vagyis azt, hogy az elmúlt hónapokban használtlakást értékesítőkhöz befolyt 4-5 ezer milliárd forint is helyet keres magának valahol, és jelentős része valószínűleg ugyancsak az ingatlanpiacon csapódik le, mivel az állampapír hozamok csökkentek, a részvénypiacokat pedig a geopolitikai turbulenciák teszik volatilissé. Összességében az látható, hogy a hazai lakásfelújításban és korszerűsítésben érdekelt kis és középvállalkozók jó év elé néznek.

Az új lakás vásárlásra vagy lakásépítésre megítélt hitelek összege korántsem mutat ilyen dinamikus növekedést, és még csak az sem mondható, hogy a csúcson lenne. Erre a két célra a júniust megelőző 8 hónapban összesen 337 milliárd forint hitelt ítéltek meg a bankok, aminél mai értéken számolva voltak jobb időszakok a lakáshitelezés történetében, legutóbb éppen 2021-2022-ben, a Covid utáni kilábalásban. Ezeknél a hitelcéloknál ugyanakkor rendkívül határozott növekedési trend figyelhető meg ezen a kilenc hónapon belül, és a jó kilátásokat támasztják alá a kiadott építési engedélyekről szóló adatok is. Ebből, és a piaci információkból az rajzolódik ki, hogy a nagyobb társasház építési projektek vannak felfutóban a családiház építők valószínűleg kivárnak a piaci kamatok számottevő csökkenéséig.