A hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.

Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben.

Nem csak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között: közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok - például egy regény, egy tudományos dolgozat -, vagy akár milliókat érő, mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly anyagi értékkel. Emellett pedig számos személyes, családi emlék is elveszhet, amennyiben a jogosult halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte: el kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet.

Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.