Évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor az ügyek egy része akár egy éven túl is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) 2019 januárjában felvett online felmérése azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkkel és az eljárás menetével.

Tévhitek és félreértések

A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok 75 százaléka tévesen úgy tudja, az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga. Csak a felmérésben részt vevők egynegyede volt tisztában azzal, hogy az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs. Az önkormányzat hagyatékileltár-előadója vagy a közjegyző nem nyomoz a vélt vagy valós vagyontárgyak után, nem feladata a vagyon teljes körű feltárása. Minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatósággal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás.

A közjegyzők tapasztalata szerint Magyarországon egyre több – minden hetedik – hagyaték terhelt hitellel, ezért ma már a válaszadók túlnyomó többsége (89 százaléka) tisztában van azzal, hogy a leltárban fel kell tüntetni az adósságokat is. Arról azonban csak 34 százaléknak van információja, hogy az örökösöknek lehetőségük van a hagyatéki eljárás során megegyezni a hitelezőkkel.

Kép: Pixabay

Mit tehet az örökös a vagyonnal, és mit nem?

A felmérés szerint sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy az örökösök mit tehetnek és mit nem az örökhagyó vagyonával a hagyatéki eljárás lezárásáig. A válaszadók valamivel több mint fele (57 százalék) volt tisztában azzal, hogy a hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti. A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban csak kevesen (17 százalék) tudják azt, akár már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését – például az adásvételi szerződés is elkészülhet – azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

A közjegyzők szerepéről is sok a félreértés. A megkérdezettek egyharmada úgy gondolja, hogy ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés. A hagyatéki eljárás során ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak – akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően – megegyezzenek egymással. A válaszadók 35 százaléka tudja csak, hogy amennyiben vita van az örökösök között, és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból.

Felgyorsítható az eljárás

A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 90 százaléka tudja, nem feltétlenül kell személyesen megjelennie a hagyatéki tárgyaláson. Képviseletére meghatalmazhat örököstársat vagy ügyvédet, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért többek között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak – ingatlan, autó, bankszámla stb. – maradtak az elhunyt után – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint az is gyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.