Hagyatéki eljárás: így nem ér majd kellemetlen meglepetés

2018. október 13. szombat - 09:10 / piacesprofit.hu
  •    

Egy szerettünk távozása mindenki számára nehéz időszak, és ilyenkor nemcsak érzelmileg kell feldolgozni, hogy mi történt, de bizony több jogi intézni való is van. Bár ez egy „nem szeretem” téma, mégis beszélnünk kell róla. Az örökséggel kapcsolatban ugyan a döntés a hagyatéki eljárásban történik. Van azonban valami, amire mindenképp figyeljünk oda, ha nem szeretnénk kellemetlen meglepetést – hívta fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Jog blogon.

Talán a tisztánlátás érdekében kezdjük azzal, hogy mi az, hogy hagyatéki eljárás? Ha nem tudod pontosan, ne gondold, hogy veled van a probléma, hiszen arról, hogy örökös, örökség sokat hallhatunk, akár a filmekből is. Azt a szót, hogy hagyaték, már nem sűrűn emlegetik – olvasható a blogbejegyzésben.

Hagyatéknak hívjuk mindazt, ami egy elhunyt személy, az örökhagyó vagyona.

A hagyatékkal kapcsolatban a hagyatéki eljárásban döntenek. A hagyatéki eljárást pedig a törvény indoklása így határozza meg: „A hagyatéki eljárás szabályozásának célja, hogy az örökhagyó halálával az örökséget érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást – az örökség átszállását – egy erre szolgáló polgári nemperes eljárásban biztosítsa.”

Vagyis a hagyatéki eljárás során adják át hivatalosan is az örökhagyó után megmaradt vagyont az örökösöknek. A hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le. Ők azok, akik az egész eljárásért felelnek, akik döntést hoznak arról, hogy ki és mit örököl.

Fontos tudni, hogy több esetben az örökség illetékköteles!

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A hagyatéki eljárás 2 fő lépése

Bár részletesen egy cikkben nem lehet leírni minden tudnivalót a hagyatéki eljárással kapcsolatban, hiszen erről egy egész törvény rendelkezik, azért a két főbb állomást érdemes megemlíteni:

Az örökség feltérképezése: a hagyatéki leltár

A hagyatéki eljáráshoz szükség van annak ismeretére, hogy mi is tartozik majd a hagyatékba, vagyis milyen vagyon maradt az örökhagyó után. Ezt nevezzük hagyatéki leltárnak, amit fő szabály szerint az önkormányzatnál készítenek majd el. Nyilván nem maguktól fogják kitalálni, hogy mi is lesz a hagyatékban, ehhez segítségül hívják a hivatalos nyilvántartásokat, mint például a földhivatalnál vezetett ingatlan-nyilvántartást, illetve a hozzátartozókat, ismerősöket is megkérdezik.

Amikor a végrendelet is kevés…
A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kiköthetők. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is.

A hagyatéki eljárás

A hagyatéki leltár elkészülte után, a hagyatéki leltár átkerül a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőhöz. Az, hogy ki lesz majd az ügyben eljáró közjegyző, a törvény határozza meg, mégpedig az illetékességről szóló részben. Sorrendben a következők alapján döntik el, hogy ki is lesz az eljáró közjegyző:

  • az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
  • az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
  • az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,
  • a hagyatéki vagyon fekvésének helye, vagyis például, ha egy ház volt az örökhagyó tulajdonában, akkor annak helye szerinti közjegyző jár el,
  • végül, ha a fentiek közül egyik alapján sem lehetne meghatározni, hogy hol is kerüljön sor a hagyatéki eljárásra, akkor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöli ki a közjegyzőt az öröklésben érdekelt kérelmére.

Ha megvan az eljáró közjegyző, onnan már ő irányítja a folyamatot. Értesíti az érdekelteket, kitűzi a hagyatéki tárgyalást, ha erre szükség van, meghozza a hagyatéki eljárásban a szükséges döntéseket, és a legvégén – ha minden jól megy – egy hagyatékátadó végzésben rögzíti, hogy ki és mit örökölt.

Mire figyelj oda?

Bár az eljárás során sok mindenre jó, ha odafigyelsz, a végén még mindig van egy dolog, amit mindenképpen tudnod kell, ha ténylegesen is meg szeretnéd kapni az örökséged. A hagyatékátadó végzés lesz az az irat, amire mindenképpen szükséged lesz, mert ez tartalmazza pontosan, hogy ki és mit örökölt. DE!

A hagyatékátadó végzések ellen lehet fellebbezni, így azok nem válnak azonnal végérvényessé, amit jogi nyelven úgy mondunk, hogy jogerőssé. A jogerő jelenti azt, hogy egy döntés végleges. És itt jön egy nem várt fordulat, amit bizony lehetett volna jobban is szabályozni.

Az tehát egyértelmű, hogy az eljárás tényleges lezárásához egy jogerős hagyatékátadó végzésre van szüksége az örökösöknek. Ezzel mehetnek ugyanis például ahhoz a bankhoz, ahol az örökhagyó számlája volt, és ezzel tudják majd a számlán mindaddig zárolt összeget megkapni.

Kiküldi a közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést?

A józan ész azt diktálná, hogy igen, hiszen ki más tudná jobban, hogy egy végzés jogerőre emelkedett-e vagy sem, mint az eljáró közjegyző. Ő látja ugyanis, hogy azt mikor és kinek küldték meg, mikor és ki támadta meg fellebbezéssel, ami megakadályozná, hogy a végzés jogerőssé válhasson. Minden adat a közjegyzőnél van. Ez alatt értendő a dátum is, hogy egyáltalán mikor válhat jogerőssé a végzés. Ez ugyanis attól függ, hogy azt az érdekeltek közül ki mikor vette át.

Mit tegyünk, ha nem akarunk örökölni?
Több okból is előfordulhat, hogy valaki nem szeretne örökölni. Ilyenkor többféle lehetőség is van annak megoldására, hogy az illető ne örököljön az örökhagyó után. Az egyik lehetőség az öröklésről való lemondás. Míg a másik gyakran alkalmazott út az örökség visszautasításának lehetősége. Miként lehet lemondani az öröklésről? Mi a lemondás jogi hatása? Mi a különbség az örökség visszautasításához képest? Szakértőnk segít!

Ám valamiért – ki tudja, hogy miért? – a jogalkotó mégis úgy rendelkezett, hogy bár a jogerőre emelkedést a közjegyző állapítja meg, DE „a jogerőre emelkedésről az érdekelteket külön értesíteni nem kell”. Érdeklődjön, járjon utána az örökös, ha mindenáron szeretné megkapni az örökségét. Ha kitartó volt, többször érdeklődött, nyilvántartotta, hogy mikor is lehet esélye annak, hogy a végzés jogerőre emelkedhet, akkor szépen fáradjon be a közjegyzőhöz, vigye magával a végzését, amit ő kapott, és majd arra rápecsételik neki, hogy a végzés jogerős.

Ha némi cinikus hangvételt fedeztél fel az utóbbi sorokban, akkor az nem véletlen. Mert honnan tudhatná egy „átlag polgár”, aki nem járt jogi egyetemre, és nem is merült el a törvények dzsungelében, hogy itt lenne az ideje a döntés jogerőre emelkedésének? Miért nem a hivatalból eljáró szakember az, aki idejében megteszi ezt, és értesíti a polgárt? Mint ahogy az a peres ügyekben történik, aminek a szabályait egyébként maga a törvényhozó rendeli a hagyatéki eljárásra is alkalmazni, persze csak akkor, ha nincs egy azt „felülíró” sajátos előírás. Esetünkben pedig sajnos van ilyen.

A lényeg tehát, hogy ha örökölsz, figyelj oda arra, hogy a hagyatékátadó végzés, ami nálad van, jogerős-e, és ha nem, keresd fel az eljáró közjegyzőt, hogy a megfelelő pecsétet a te példányodra is rányomják. Különben mindhiába várhatsz, míg az örökölt pénz a banknál „pihen”, vagy ki tudja, mi is történik ott vele.

Ha részletesen is szeretnéd átrágni magad az egész folyamat minden csínján-binján, akkor a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt kell elolvasnod és megértened, amit megtalálhatsz a Nemzeti Jogszabálytár oldalán. Mi kikerestük neked, szóval csak kattints ide: Nemzeti Jogszabálytár.

Szerző:

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Érthető jog

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek