Nem új keletű dolog a megújuló energia hasznosítása az üzleti világ számára sem. Németországban, Ausztriában a jogi-szabályozási környezet kifejezetten ösztönzi mind az energetikai eszközök gyártóit, alkalmazóit, mind a fogyasztókat - háztartásokat, cégeket, farmereket -, hogy a nap, a szél, a vízenergia kínálta lehetőségeket növekvő arányban használják. Magyarország sem megy a szomszédba, amikor deklarálni kell, hogy az uniós előírások szerint kész bővíteni a megújuló energiahordozók alkalmazását. Ám a napi gyakorlat inkább szól arról, hogy az így megtermelhető áramot - technológiai okok miatt például - nem lehet, nem szabad betáplálni a hálózatba.

Tény, hogy szedte a sátorfáját az amerikai hátterű Dunasolar. Az áramtermelő napelemeket gyártó társaság nem jutott egyről a kettőre nálunk, s ma már a Távol-Keleten boldogul. A Csillag István ex gazdasági miniszter nyilvános támogatását is megszerző német társaság pedig meghirdette, de bele sem kezdett napelemgyára megépítésébe Bicske határában.

Mégsem teljesen esélytelen kísérlet az alternatív energiahordozókkal, illetve a hasznosításhoz kellő eszközök gyártásával üzleti vállalkozást működtetni. A napelemeket gyártó ipar egyik reprezentánsa, a Sanyo már termel Magyarországon, és egy nagyvállalkozóról elterjedt: ő is belevág ebbe a mesterségbe, s meggyőző üzleti reményekkel állt oda a startvonalhoz a minap a Novotrade Befektetetési Nyrt. Bejelentették: jelentős részvénykibocsátással alapozzák meg beruházásukat, s hamarosan megkezdik a vékony rétegű napelemek gyártását.

 Nem hazai piacra

Dr. Rényi Gábor elnök-vezérigazgató, mielőtt a projektet jellemző számokat felsorolta, sietett leszögezni: a magyar piaccal nemigen számolnak, a napelemeket - mint alkatrészeket - az előszerződések értelmében a világ megannyi felhasználójának értékesítik. A Novotrade-vállalkozás 1-10 mikron vastag fóliát marat rá az üvegre. A szakmában ismertebb az a technológia, amelyik más, lényegesen drágább eljárással, vastagabb rétegű elemeket állít elő, s mint ilyen, hatékonyabban hasznosítja a napenergiát. De azt is kiszámolták, hogy a magyar társaság által jóval olcsóbb technológiával gyártandó elemek akkor adják le a legnagyobb teljesítményt, amikor a villamos áram a legdrágábban kerül a felhasználóhoz. A "csúcsidőszaka" a legnaposabb órákra esik, s ekkor termel áramot igen jó hatásfokkal az 1-10 mikronos bevonatú napelem. A Novotrade-termékek épületekbe beépítve, keretbe foglaltan pedig tetőre szerelve áramot gyártó szerkezetek, s lesznek olyan felhasználó vállalkozások is, amelyek napelemes farmokat működtetnek majd, kivált, ha olcsó termőfölddel rendelkeznek, de jövedelmező termelésre - villamos áram előállítására - adják a fejüket.

Rényi Gábor elmondta: az Alföldön 200 fős gyárat, 10 ezer négyzetméteres csarnokot építenek fel. Az elektronikai iparban jártas menedzsmenten kívül a csipgyártás technológiai körülményeihez hasonló feltételek között dolgozó, 150 kiválóan képzett szakmunkás is számíthat munkára. A tervezett termelési érték az igazi high-tech beruházás révén eléri a 200 millió eurót. A részvénytársaság - mely már a rendszerváltás előtt is ismert magánvállalkozás, s a bécsi tőzsdére bevezetett cég volt - lehetőséget akar adni a Novotrade eredeti részvényeseinek, hogy ha akarnak, a sok nehéz év után most attraktív módon kiszállhassanak több évtizedes befektetésükből.

Maga a beruházás mintegy 100 millió euróból valósul meg, melyről Rényi Gábor fontosnak tartotta kijelenteni, hogy nem új, de Európában nem eléggé elterjedt technológiát használnak majd. Ezzel azt "üzenik", hogy nem kísérletezni akarnak, hanem "csak" egy piaci lyukat tömnek be modern technológiával.

#page#

Hosszú távú megtérülés vízen

Ha lennének nálunk unokarészvények - több évtizedes távlatra veszik a nagyszülők gyermekeik gyermekeinek -, akkor azokat esetleg vízerőmű-társaságok beruházásai alkalmával vennék meg. De ilyen értékpapír éppen úgy nincs, mint komolyabb vízerőmű-fejlesztés. Magyarország, amint jó ideig a napelemektől, a vízerőművektől is távol tartotta magát. Ez utóbbiak esetében még vissza is lépett attól, amivel korábbról rendelkezett. A néhány kisebb, viszonylag gyors folyónkon, például a Hernádon már nyoma nincs korábbi energiatermelő létesítményeknek.

Ennek és a közönyös környezetnek a dacára ebben a szakágban is akadnak vállalkozók, akik úgy érzik, ha engedik őket, akkor nem esélytelenek jövedelmező energetikai projekteket megvalósítani. A Hydro Power Consulting vezetője, Kapuváry Gusztáv annyira stabilnak nem érzi energiagyártó programjukat, mint amilyennek a magukét mondhatja a Novotrade elnök-vezérigazgatója. Az utóbbi cég esetében "csak" egy gyártás indul el az országban, a végterméket a világ bármely pontján hasznosíthatják. A 1,5 magawattos nicki turbinával azonban, melyet a meglévő duzzasztógát mellett valósít meg, itthon akar egyről a kettőre jutni a Hydro Power Consulting. A többi projekt építéséhez, a vízgépek telepítéséhez, majd meg az áram értékesítéséhez is mindannyiszor hatóságok sorától kellett és kell jogosultságokat, engedélyeket szerezniük. A Rábán építendő erőműre a Nyugat-Dunántúlon már polgárjogot szerzett a társaság, csakhogy még két további folyón két további "áramgyárhoz" is várják a hatóságok egyáltalán nem automatikus beleegyezését.

Még engedélyt is szereztek

A hazai szabályok sosem engedték, hogy a folyókon duzzasztóművek emeljék meg a vizet kifejezetten energiatermelés miatt, de azt már lehetővé tették, hogy más - például öntözési, árvízvédelmi - célból építsenek ilyen műtárgyakat a folyókra. Ezeknél a létesítményeknél sosem futotta a pénzből a többletberuházásra, a kis vízerőművek megvalósítására. A Hydro Power Consulting - illetve több jogelődje - tehát nem minden ok nélkül gondolta, hogy a már meglévő építményekhez ésszerű, üzleti értelemben kifejezetten praktikus energiatermelő alkalmatosságokat utólag elhelyezni. A Rábán a nicki duzzasztómű szinte már él is, hiszen itt az erőműhöz már nemcsak a létesítéshez kapott zöld utat a beruházó, hanem a Magyar Energia Hivataltól az úgynevezett összevont kiserőművi engedélyét is megszerezte. Végül pedig az e.on-os hálózati csatlakozásról szóló pecsétes papírral is rendelkeznek már. Amikor ez a cikk megjelenik, a gépek akár már dolgozhatnak is, de - pontosította feltételezésünket Kapuváry Gusztáv - az építést végző masinák, nem a vízgépek. Azok üzemszerűen jövő novemberben kezdik el szolgálni az áramtermelést.

A vállalkozás azonban nem egy, hanem három áramgyárban gondolkodott és gondolkodik, három kiserőműben. Most még "csak" 9 millió kilowattóránál tarthatnak a Rábán készülő erőművel, arra pedig nem tudja a választ Kapuváry Gusztáv, hogy Békésszentandráson, a Körösön megengedik-e nekik az év teljes egészében az üzemeltetést, vagy csak akkor, amikor duzzasztanak. Ott is van már engedélyük egy úgynevezett zárt csatornás megkerülőrendszerre, magyarán, áramgyárra. A harmadik erőművet a Hernád kapná, Hernádszurdoknál. A tervben az szerepel, hogy az onnan induló, de használaton kívüli Bársonyos-öntözőcsatornának az első másfél kilométerét kibővítik, a fenékgátat pedig magasabbra építik. Egyelőre azon a folyórészen nincs semmilyen duzzasztás, a vállalkozásnak tehát meg kell építenie azt a szintkülönbséget, amelyet fel lehet használni energiatermelésre. A Hydro Power Consulting, mert belevágna a helyi áramgyártásba, több energiát kénytelen felhasználni az engedélyeztetésre, papírok beszerzésére, szakmai állításai igazolására, mint amennyit Pakson egy év alatt gyártanak.

A Kapuváry Gusztáv vezetette cég jogelődje sok évvel ezelőtt piacot látott a magyarországi megújuló energia hasznosításában, s a kis folyókon tizenkilenc helyre kidolgozták vízerőművek létesítésének lehetőségeit. Elvi engedélyeket általában kaptak is, de a Hydro Power Consulting praktikusan megmaradt a jelenlegi háromnál. Főképp azért, mert ezeknél az állam vagyonkezelője el tudja adni a duzzasztott víz helyzeti energiáját az erőművet megépítő és működtető cégnek. Az államnak így már eleve csurran-cseppen valami. Ezt az állapotot is igen nagy becsben tartja a Hydro Power Consulting, hiszen ennek eredményeként a Rábán belátható időn belül, a másik két folyón pedig az engedélyeztetések után bizonyítani tudják: hosszú távon hasznot hozó értékekkel rendelkezik az ország, még akkor is, ha azok kicsiny vízerőművek.