A belföldi vendégforgalom alakulása egy-egy ország turizmusában nem csupán üzleti, jövedelmezőségi, hanem nemzetgazdasági és szociológiai jelzőszám is. Ott, ahol a gazdaság fejlettebb, az életszínvonal magasabb, jellemzően az egy főre eső belföldi utazások száma is jelentős. Európában Svájcban a legmagasabb az egy lakosra jutó belföldi utazások száma, de Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország és Olaszország is az élvonalban szerepel.

Az elmúlt másfél évtizedben a belföldi turizmus egyre jelentősebb szerepet tölt be Magyarországon - derül ki a Magyar Turizmus (MT) Rt. közelmúltban készített és publikált tanulmányából. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1991 és 2004 között a belföldi vendégek száma több mint a kétszeresére, 1,7 millióról 3,7 millióra nőtt. A belföldi vendégéjszakák száma ebben az időszakban csaknem a kétharmadával bővült: 6,1 millióról 9,9 millióra emelkedett. Eközben a beutazóturizmus mutatószámai alig változtak. (1991-ben 3 millió külföldi vendég, 11,5 millió vendégéjszaka, 2004-ben 3,2 millió külföldi, 10,3 millió vendégéjszaka.) A növekedési tendencia nem állt meg 2005-ben sem. A legfrissebb felmérés szerint tavaly 100 háztartásból 79 vett részt a turizmusban, szemben a 2004-es 75 százalékkal.

Többször, de rövidebb időre

Az utazási "torta" tehát évről évre nagyobb, s ebből - a magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve - a belföldi utak jóval nagyobb szeletet hasítanak ki annak ellenére, hogy a diszkont légitársaságok jelenléte egyre erőteljesebb nálunk is, és a külföldi utazások relatív árcsökkenése a kiutazóturizmus dinamikus növekedését is eredményezte az elmúlt években.

Az utazási szokások alakulásának fontos jellemzője az átlagos tartózkodási idő és az egy éven belüli utazások száma is. A 15 évet átfogó tanulmány adatai szerint az átlagos tartózkodási időben jelentős csökkenés állt be. Míg 1990-ben még 5,5 éjszakát töltöttek átlagosan a magyarok belföldi úti célokon, addig 2004-ben ez a mutató 2,7 éjre csökkent.

Ez a tendencia azonban nem nevezhető egyértelműen negatívnak: hátterében ugyanis többek között az áll, hogy mind többen vannak azok, akik többször, de rövidebb időre utaznak el. 2005-ben a belföldi turizmusban részt vett háztartások 3,4 alkalommal kirándultak - éjszakázás nélkül - itthon, és 2,7 többnapos utazást tettek hazai tájakon. A hosszabb tartózkodási idejű főutazásra - gyakorlatilag a nyaralásra - 100 magyarból 61 választott hazai szálláshelyet.

Víz mellett és aktívan

A vízparti úti célok közül a Balaton, ha nem is két számjegyű, de évről évre jelentősebb növekedést könyvelhet el a belföldi vendégforgalomban mind a többnapos, mind a főutazások tekintetében. A néhány napos utazásokat nézve azonban szorosan ott van a nyomában Budapest és a Közép-Duna-vidék, amely viszont a kirándulások kedveltségi rangsorát vezeti.

Az üdülésben - akár hosszabb, akár rövidebb - változatlanul a vízpart, a napfény a legfőbb vonzerő. Háttérbe szorul viszont a "tétlen heverészés a parton" mint időtöltés. A wellness-életszemlélet terjedése, az egészséges életforma magával hozta a fitt, sportos, aktív szabadidő-eltöltés iránti igények növekedését is. Az MT Rt. és a Szonda Ipsos 2005-ös, az aktív turizmussal összefüggő kutatási eredményei egyértelműen igazolják ennek a trendnek az erősödését a lakosság körében. A természetjárás mellett a kerékpározás és a vízi sportok a horgászattal együtt a legkedveltebbek, de erősödik a golf és a lovaglás iránti érdeklődés is.

A szabadidő aktív eltöltésének tekinthető a kulturális és szórakoztató programok látogatása is. Budapest kedveltségében nyilvánvalóan fontos szerepe van a főváros gazdag kulturális kínálatának. Ráadásul - bár a főutazásokban még mindig dominálnak a nyári hónapok - a belföldi utazásokra egyre inkább jellemző a szezonális kiegyenlítettség.

Turizmusösztönző fejlesztések

A központi és a regionális fejlesztési stratégiákban mindinkább elsőbbséget kap a turizmus, és nem elhanyagolható az sem, hogy az infrastrukturális fejlesztések is elősegítik fejlődését.#page#

Az utazási döntést jelentősen befolyásolja a célpont megközelíthetőségének minősége és időtartama. Így a közúti és vasúti hálózat, a vízi közlekedés kiemelten fontos a turizmus szempontjából, bár önmagában nem elegendő egy-egy térség vonzerejének növekedéséhez. Kapcsolódnia kell ehhez a települések infrastruktúra-fejlesztéseinek is, elsősorban a közterületek rendezésével, településközpontok kialakításával, kereskedelmi-szolgáltatási koncepció kidolgozásával, amely nem csupán a helyi lakosság, hanem a megnyerni kívánt turisták igényeire is figyelemmel van. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia mellett, ahhoz kapcsolódóan, éppen ezért sorra születnek meg a regionális turizmusfejlesztési stratégiák.

A 2006. évi költségvetés különböző regionális célelőirányzataiban közel 2 milliárd forint szerepel közvetlen turisztikai fejlesztések támogatására a kerékpárút-hálózat bővítésétől a strandok felújításán át a kiemelt térségek infrastrukturális fejlesztéséig. A pályázatok alapján kiosztható támogatások fontos gerjesztői az önkormányzati és vállalkozói fejlesztéseknek.

Ígéretes lehetőségek

A korábbi évek infrastrukturális beruházásai és a fejlesztési stratégiák alapján a turizmus különböző üzletágaiban több, ígéretes befektetési lehetőség is kínálkozik a vállalkozások számára.

A Széchenyi-terv keretében lezajlott fürdőberuházások és -felújítások több, korábban alig ismert fürdőhely nevét írták fel az érdeklődésre számot tartó kínálati listára. Ám - mint azt dr. Gellai Imre, egészségturisztikai szakértő egy korábbi interjú keretében elmondta (lásd Piac és Profit 2006/4. szám) - ezeknek a fürdőhelyeknek a jó részén a hosszabb-rövidebb idejű tartózkodás és így a vendégéjszaka-szám, valamint a fajlagos költés emelkedésének gátja a megfelelő mennyiségű és színvonalú szálláshely, valamint az egyéb szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek hiánya. Dr. Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) elnöke is hangsúlyozta egy januári sajtótájékoztatón, hogy - főleg vidéken - szükség van a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére ahhoz, hogy a turizmus az egyes régiók, települések valódi gazdasági fellendülését hozza.

A fürdőhelyi településfejlesztésekben tehát komoly lehetőségek kínálkoznak a vállalkozások számára, de nem csak a szálláshelyek terén. A kialakuló sétálóutcákban a kereskedelmi, vendéglátó-ipari üzletek és egyéb szórakozási lehetőségek is növelik a vonzerőt, s az így növekvő turistaszám biztos vásárlókört is jelent. Az MTH elnöke lehetőségként említette még a világörökségi helyszíneken a turisztikai szolgáltatások fejlesztését, amellyel hosszabb tartózkodásra és nagyobb mértékű költésre lehet ösztönözni a turistákat.

Az üdülőhelyi fejlesztések mellett az autópályák mentén létesítendő magas színvonalú, egyedi kínálatú egységek is jó befektetési lehetőséget jelenthetnek a vendéglátásban vállalkozni kívánók számára.