Egyszerűnek tűnik: ha valaki nem fizeti ki a villanyszámlát, s még a felszólításra sem reagál, számolnia kell azzal, hogy a szolgáltató idővel kikapcsolja az áramot, és ha ebből baja származik, csak magára vethet. Vagy mégsem ilyen egyszerű?
Az eset
Egy betéti társaság bérbe vett egy üdülőövezetben lévő, vízparti ingatlant, amelyen szállodaként üzemeltethető épület állt. A bérbeadó és a bérlő megállapodtak abban, hogy a bérlő a villamosenergia-fogyasztásmérőt átíratja a bérbeadó nevéről a saját nevére, és maga fizeti a fogyasztása után az áramdíjat.
A közüzemi szolgáltató a bt. mint fogyasztó nevében eljáró egyik tagjával megkötötte a bérleményre mint fogyasztási helyre az áramszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződést. Ebben a bt. székhelyeként a bérelt ingatlan tüntették fel, pedig az valójában több száz kilométerrel távolabb lévő helységben van.
A fogyasztó a közüzemi szerződésben havi fizetési kötelezettséget vállalt. A tél közeledtével a bérlő a szállodaként üzemeltetett épületben a villamos energiával működtetett központi fűtést automatikára kapcsolta, és a szállodát a téli időszakra bezárta.
Az áramszolgáltató viszonylag csekély összegű villamosenergiadíj-hátralék megfizetésére írásbeli felszólítást küldött a fogyasztónak a fogyasztási helyre. A szállodában azonban senki nem tartózkodott, így a posta a felszólítást a szálloda címéről "nem kereste" jelzéssel visszaküldte a feladóhoz.
A díjfizetés elmulasztása miatt a tél közepén az áramszolgáltató a szállodát kikapcsolta az áramszolgáltatásból, és a közüzemi szolgáltatási szerződés felmondásáról szóló értesítést a szállodánál lévő postaládában elhelyezte.
A bérlő csak a tavaszi szezonkezdésre észlelte, hogy a szállodában a fűtés- és a vízvezetékrendszer a téli hidegben elfagyott, az épületben jelentős mértékű kár keletkezett, amely a felújítási költségekből és a felépítményben az elázásból eredő állagromlásból tevődik össze.
Ki viselje a kárt?
A kérdésre, hogy ki viselje a kárt, három álláspont lehetséges.
Az első, hogy a kár viselésére a bérbeadó mint az ingatlan tulajdonosa köteles, mert a bérlő a központi fűtés automatára beállításával az adott helyzetben általában elvárható gondossággal biztosította a szálloda fűtését, az áramszolgáltatótól nem kapta meg az áramdíj fizetésére a felszólítást, így az áramszolgáltatás kikapcsolása a bérlőnek nem felróható. Az áramszolgáltató is az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsított, és jogszerűen járt el, ugyanis a közüzemi szolgáltatási szerződésben a fogyasztó által megjelölt székhelyre megküldte a fizetési felszólítást, amely a "nem kereste" jelzés alapján szabályszerűen kézbesítettnek minősül, a fogyasztó ennek ellenére nem fizette meg az áramdíjat. Így az áramszolgáltatás kikapcsolása jogszerűen történt. Ezek alapján sem a bérlőnél, sem az áramszolgáltatónál nem áll fenn kártérítési felelősség. Ha pedig nincs olyan személy, akit a kár megtérítésére lehetne kötelezni, akkor a kárt a tulajdonos köteles viselni.
A második álláspont szerint az áramszolgáltató köteles a bérbeadó részére a kárt megtéríteni a szerződésen kívüli károkozás szabályai alapján, mert a kárt ő okozta azzal, hogy a szállodát (a bérlővel kötött közüzemi szerződésének a megszegésével) kikapcsolta az áramszolgáltatásból.
A harmadik álláspont az lehet, hogy a bérlőnek kell a kárt megtérítenie a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályai alapján, mert a szállodát nem rendeltetésszerűen használta, ebbe ugyanis az is beletartozik, hogy télen a megfelelő hőmérsékletet biztosítja, és az áramdíjat a közüzemi szerződésben foglaltak szerint határidőben kifizeti. A kárt azzal okozta, hogy vállalt fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesítette, aminek jogszerű következménye volt a szálloda kikapcsolása az áramszolgáltatásból.
Ki jogosult képviseletre?
A bt. képviseletét az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el, képviseleti joguk törvényen alapul. Harmadik személy nem köteles vizsgálni, hogy a konkrét ügyben eljáró vezető tisztségviselőnek az ügyre van-e képviseleti jogosultsága. Sajátos fajtája a képviseletnek a cégvezetői képviselet. A cégvezető - akit a társaság legfőbb szerve választ meg - olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését, tehát általános képviseleti joggal rendelkezik. A képviseleti jog írásbeli megjelenése a cégjegyzés, ez lehet önálló vagy együttes; a képviselet és a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A képviseletre jogosultakat a cégbíróság bejegyzi a társaság cégjegyzékébe, így a közhiteles és nyilvános cégnyilvántartásból e személyi kör bárki által megismerhető. A képviseleti joggal rendelkező természetes személyek a képviselet módjának megfelelően adhatnak harmadik személy részére konkrét eseti ügyre vonatkozóan képviseleti jogot. A képviseleti jogot a konkrét ügyben történő eljárásban kell igazolni.
A bt. cégjegyzékében nem szereplő, nem üzletvezető tagja a társaság képviseletére nem jogosult, ezért a társaság nevében nem tehet jognyilatkozatot, illetve csak akkor, ha arra a konkrét jognyilatkozatra az üzletvezető kifejezetten feljogosította.
Ha valamely szerződést a betéti társaság nevében egy képviseleti joggal nem rendelkező tag - úgynevezett álképviselő - köt meg, akkor a szerződést létre nem jöttnek kell tekinteni, és a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
A cég székhelye a központi ügyintézés helye, amelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie úgy, hogy a cég a székhelyén személyesen is felkereshető legyen (ezért sem lehet postafiók a székhely). A székhelyen a képviseletre jogosult személynek a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban az üzleti partnerek és a hatóságok rendelkezésére is kell állnia.
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a fióktelepe pedig olyan telephely, amely más városban vagy községben van, mint a cég székhelye. A cég székhelye, fióktelepe és telephelye is cégjegyzékben szereplő adat, azok megváltozását 30 napon belül be is kell jelenteni a cégbírósághoz. Így ezek is bárki által megismerhetőek a cégnyilvántartásból.
#page#
Az áramszolgáltató mulasztása
Az ismertetett esetben az adatait cégnyilvántartási okiratokkal nem igazoló betéti társaság nevében a közüzemi szerződést képviseleti joggal nem rendelkező tag kötötte meg, és a cég adatait a valóságtól eltérő tartalommal jelölte meg. A szerződés létre nem jöttére azonban egyik fél sem hivatkozott, ezért nem kellett tisztázni, hogy az álképviselő által kötött ügyletet a képviselt jóváhagyta-e, a közüzemi szerződést érvényesnek lehetett elfogadni. Más tartalmú jogvitában - például ingatlan-adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben - a szerződés létre nem jöttének és egyáltalán a természetes személy által képviselt jogalany kiléte (például az eladó gazdasági társaság) megállapításának komoly szerepe lehet.
A cég neve, székhelye, a képviseletére jogosultak neve és lakóhelye mint cégjegyzékben szereplő adat bárki által megismerhető, a cég részére szóló küldeményeket ide kell címezni annak érdekében, hogy a kézbesítéshez - például az átvételhez és a "nem kereste" jelzéshez - jogkövetkezmények kapcsolódhassanak. Ha a cég a székhelyén a küldeményt nem veszi át, ennek jogkövetkezményeit maga viseli. Jelen esetben azonban az áramszolgáltató nem küldött fizetési felszólítást a cég nevére és székhelyére, a cégjegyzékben telephelyként nem szereplő szálloda címén megkísérelt sikertelen kézbesítés pedig nem minősül szabályszerűnek, így ahhoz jogkövetkezmény nem kapcsolódhat. Az áramszolgáltatónak lehetősége lett volna - mint bárki másnak - a cégnyilvántartásból a fogyasztó pontos adatainak beszerzésére annak érdekében, hogy a fizetési felszólítás kézbesítése szabályszerűen megtörténjen. Ezt az áramszolgáltató elmulasztotta, ami neki felróható.
A kártérítés szempontjai
A törvény szerint az, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni. A kártérítés iránti perben a károsultnak kell bizonyítania, hogy a károkozó jogellenes és felróható magatartásából eredően, azzal okozati összefüggésben kára keletkezett, és az milyen összegű. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért ezt a károkozónak kell bizonyítania.
A villamos energiáról szóló törvény szerint a közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti. A díjfizetés előbbi módjában jelentkező közüzemiszerződés-szegés esetére a törvény feljogosítja a szolgáltatót arra, hogy a fogyasztót kikapcsolja a villamosenergia-szolgáltatásból, és a vele kötött közüzemi szerződést felmondja, ha a fogyasztó a fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 60 napon belül, írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget. A törvény értelmében tehát a fizetésre történő előzetes felszólítás az áramszolgáltatás kikapcsolásának előfeltétele (de ez a felek együttműködési kötelezettségéből is következik). A fizetési felszólítás fizikai átvétele azonban nem előírás a joghatályos kézbesítéshez, a "nem kereste" jelzés is elegendő a kézbesítés szabályszerű megtörténtének megállapításához. Az azonban egyértelmű követelmény, hogy a fizetési felszólítást a fogyasztó székhelyére kell megküldeni.
Jelen esetben azonban nem történt szabályszerű előzetes fizetési felszólítás, miután az áramszolgáltató nem a cég nevére és székhelyére küldte meg a fizetési felszólítást, így ahhoz jogkövetkezmény nem fűződhet. A fogyasztó nem jogszabálynak megfelelő módon történt felszólítása jogellenesnek minősül.
A megoldás
Az előbbiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az áramszolgáltató szerződésszegő magatartással, jogellenesen és felróhatóan kapcsolta ki a vele közüzemi szerződéses jogviszonyban álló fogyasztónál az áramszolgáltatást, amely magatartással a szálloda tulajdonosának kárt okozott.
Önmagában az a tény, hogy az áramszolgáltató és a bérbeadó tulajdonos között nincs szerződéses kapcsolat, még nem zárja ki az áramszolgáltató kártérítési felelősségét. A szolgáltató jogellenesen kapcsolta ki a szállodát az áramszolgáltatásból, és ezzel okozati összefüggésben az ingatlan tulajdonosának szerződésen kívül kárt okozott.
Kimentheti-e magát az áramszolgáltató a kártérítési felelősség alól azzal, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon járt el?
Az áramszolgáltató korábban az ingatlan tulajdonosával állt szerződéses jogviszonyban, és a bt.-vel kötött új közüzemi szerződésben is szerepelt az ingatlan használatának jogcíme: bérlemény. Az áramszolgáltatótól elvárható magatartás lett volna, hogy értesítse az ingatlan tulajdonosát a kikapcsolás szándékáról a díjhátralék kifizetésére biztosított határidő eredménytelen leteltét követően, ugyanis az áramszolgáltatónak tudomása volt arról, hogy a szállodában senki sem tartózkodik, és a fogyasztó az ingatlan bérlője. Az áramszolgáltató nem érdeklődött a szállodában lévő elektromos eszközökről - például hűtőszekrény mirelitáruval - és a fűtési rendszerről, azokról nem volt tudomása, így nem győződött meg arról, hogy a villamos energia kikapcsolásával milyen mértékű károkozás történhet, és az arányban áll-e a díjhátralék összegével, tehát nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A lényegében azonos tényállás mellett született jogerős ítéletben a bíróság az áramszolgáltatót kötelezte a teljes kár megtérítésére az ingatlan tulajdonosa részére.
