Közép- és a feletti kategóriájú autókba ma már gyárilag beszerelik, és minden taxisnak, fuvarozónak, lelkes utazónak van navigációs rendszere. Segítségével könnyebben megtalálhatjuk úti célunkat, megtervezhetjük kirándulásainkat és - Magyarországnál fejlettebb városinformatikával rendelkező országokban - kikerülhetjük a dugókat és útfelújításokat is. A nagy informatikai konvergencia jegyében - ahol többek között a telefonok kézi számítógépként és médialejátszóként, a televíziók pedig internetes böngészőként is használhatók - egyre több navigációs modell képes videókat és zenéket lejátszani, naptárként és kézi számítógépként is funkcionálni. Kellemesnek beállított férfi- vagy női hang utasít minket út közben a célunk eléréséhez szükséges kanyarokra, és szerencsére még időben figyelmeztet, hogy egy többsávos úton jobbra vagy balra kell-e sorolnunk, hogy amikor szükség van rá, biztosan el tudjunk kanyarodni.
Sokan egyszerűen GPS-nek hívják (Global Positioning System, azaz globális helymeghatározó rendszer, pedig a rövidítés csak a rendszer működési elvére utal, pontosabban annak legelterjedtebb amerikai változatára, hiszen az európai uniós Galileo, illetve az orosz Glonass (a kínai Compass vagy az indiai INSS) egyelőre még nem működik. A szerkezet a bekapcsolása után viszonylag rövid időn - a legmodernebbek néhány másodpercen - belül kiszámolja pontos pozíciónkat, és elhelyezi a térképen. A háromdimenziós térkép segítségével pedig könnyedén meg tudjuk határozni saját pozíciónkat és irányunkat.
A GPS-vevők két legdrágább alkatrésze a kijelző és a négy műhold jelét fogó antenna.
Az elmúlt években az elektronikai termékek piacán komoly áresésnek voltunk tanúi, különösen a folyadékkristályos kijelzők ára csökkent, így ma már 40 ezer forintért is kaphatunk műholdas helymeghatározót. A kijelző mérete vásárlásnál az egyik legfontosabb döntés, hiszen vezetés közben meglehetősen veszélyes hosszan nézegetni a térképet, ezért minden GPS hangvezérléssel is segíti a tájékozódásunkat, navigálás közben pedig előre "szól" a követendő irányról. A legtöbb vevő képernyője 4,3 hüvelyk (nagyjából 11 centiméter) átmérőjű, bár ennél kisebb (3,4 hüvelykes, 8,6 centis) és nagyobb (akár 8 hüvelykes, 20 centis) - ezek a modellek jobbára hordozható tv-, videolejátszóként üzemelnek - is kapható, természetesen jóval drágábban.
Jó a memóriája
A GPS-vevő további fontos tulajdonsága a memória nagysága, hiszen ezen tárolja a készülék a térképet. A legtöbb vevőben beépített memória van, ami gyorsabb elérést és betöltést tesz lehetővé, az olcsóbb modellek viszont a fényképezőgépekhez hasonlóan memóriakártyán tárolják az adatokat.
Sok internetes oldalon (Magyarországon a www.geocaching.hu-n) nézhetjük meg, hogy településünk vagy kirándulási célpontunk közelében milyen "kincsesládákat" rejtettek el, majd a koordinátákkal a GPS-vevőnkben meg is kereshetjük azokat a helyszínen. A ládák elhelyezkedését nehézségi fokozatok szerint csoportosítják, így a kezdőktől a haladókig mindenki kutathat kedvére. Igazán összetett feladatok is várnak ránk: a koordinátákat ugyanis rejtvény formájában is fel lehet adni, a számokat mi magunk rakhatjuk össze a hegyoldalban álló sziklák és fenyők számából, a kilátó magasságából és így tovább...
Ami a vásárlásnál fontos szempont még, hogy milyen kommunikációs csatornát képes használni a készülék. Természetesen USB-csatlakozóval mindegyik modell összeköthető a számítógéppel, ám számos készülék bluetooth és wi-fi segítségével is tud kommunikálni, hogy térképeinket frissíthessük, esetleg zenét vagy videót tölthessünk rá készülékünkre, vagy hogy a legpedánsabbak naptárukat és telefonkönyvüket ezen a készüléken is tárolhassák.
A térképen túlA helymeghatározó elsődleges feladata, hogy segítse a tájékozódást, ám az ügyfelek kiszolgálása nem áll meg ezen a "kezdetleges" szinten.
Kulcsszó a POI, a point of interest, azaz érdekes vagy fontos pontok. Ezek lehetnek turisztikai látnivalók, benzinkutak, éttermek és kávézók, szórakozóhelyek, hivatalok, intézmények, azaz az utazónak fontos helyszínek. A szolgáltatás látványos fejlődése éppen a POI-k és a mögöttük álló adatbázisokban megy végbe, hiszen egy hivatal nyitva tartása, egy étterem menüje, a benzinkút árai, egy-egy bolt aktuális akciója fontos információ lehet az autós számára. A közeljövőben az asztalfoglalás vagy éppen a moziban a szabad helyek száma csakúgy megjelenhetnek a térképen, mint ma az utcanevek és a házszámok.
A már említett technológiai konvergencia, tehát az egyes eszközök felhasználási területeinek állandó növekedése nem hiányzik a műholdas helymeghatározás területén sem. A GPS-vevők tudnak ma már zene és videolejátszóként, naptárként és tv-ként is üzemelni, ám a fejlődés a másik irányból is tetten érhető.
Már évek óta beindultak a mobiltelefon-gyártók, és GPS-vevőt és hozzá szükséges csipet szereltek be a telefonokba. Az IT-piac más szereplői sem akartak lemaradni: a kézi számítógépek (PDA-k) gyártói a telefon mellett GPS-kompatiblissé fejlesztették készülékeiket, ahogyan egyes GPS-készülékek is tudnak már telefonként is üzemelni. Így mindenki a maga szükségletei, kényelme és pénztárcája alapján választhat magának alternatívát a helymeghatározásra.
