Munkavállalónként közel egymillió forintnyi adó- és járulékmentes béren kívüli juttatás adható 2008-ban. S bár a vállalatok kiadásainak tetemes hányada - szektortól függetlenül - a bérek és azok járulékai, még mindig csupán a munkaadók mintegy 54 százaléka alkalmazza ezt a javadalmazási formát. Annak ellenére, hogy ez nemcsak a leginkább költséghatékony megoldás, hanem többféle módon is nyújtható, s nem utolsósorban növeli az alkalmazotti elégedettséget, és megerősíti, illetve javítja a munkaadó munkaerő-piaci pozícióját. Magyarországon még mindig igen kevéssé elterjed ez a módszer, bár egyre több cég ismeri fel előnyeit, többek között azt, hogy ha nem béren kívüli juttatásként nyújt kedvezményeket alkalmazottainak, akkor a ráfordításainak csupán a 38-42 százaléka jut el azokhoz.

Előny a cafeteriánál

A flexibilis dolgozói juttatásoknak nálunk három jellemző módja terjedt el: két tiszta és egy vegyes modell jellemzi a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalatokat. A tiszta modellek közé tartozik, amikor minden dolgozójának ugyanazt adja egy vállalat. Ez ma a legelterjedtebb. A másik, ugyancsak tiszta modellnek nevezhető megoldás az úgynevezett cafeteriarendszer, ahol minden munkavállaló szabadon gazdálkodva maga állíthatja össze a költségkeretéből a neki leginkább megfelelő, saját béren kívüli juttatási csomagját. A harmadik, a vegyes forma az, amikor a munkáltató cafeteriát is üzemeltet, de bizonyos elemeket fixen mindenkinek nyújt.

Az alapvető különbség a béren kívüli juttatások és a cafeteria között a választás szabadsága. Amíg ugyanis az előbbinél az egyéni igényeket figyelmen kívül hagyva minden munkavállaló ugyanazt kapja - vagy rosszabb esetben nem is tud igénybe venni egy juttatást, mert ha például nincs gyermeke, akkor kimarad az egységesen adott iskolakezdési támogatásból -, az utóbbinál egy előre meghatározott éves keretből gazdálkodhat a munkavállaló, és így építheti fel magának a saját juttatási csomagját. Ez a cafeteriarendszer nagy előnye, hiszen minden munkavállaló mást szeretne: az idősebb, közeledve a nyugdíj felé, biztosan szeretne nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítást, a fiatalabbak sok esetben az előtakarékosság elé helyezik például az internettámogatást, a középkorúak általában életbiztosítást is igényelnek, a családosak pedig legfőképp a beiskolázási segélyt, az étkezési jegyeket és az egészségpénztári hozzájárulást favorizálják.

A béren kívüli juttatások és ezzel együtt a cafeteriarendszerek térhódításához egyfajta szemléletváltás is szükséges. Korábban a munkavállaló csak a készpénzt, a nettó fizetést tartotta jövedelemnek, a juttatásokat nem kalkulálta hozzá a fizetéséhez, napjainkra azonban ez kezd megváltozni. Míg korábban egy munkavállaló jobban örült a bruttó 10 ezer forintos fizetésemelésnek vagy egy egyszeri bónusznak, ma már a sokkal inkább a kedvére való lehet egy egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjátvállalás.

Törvényes kiskapu

Ez a paradigmaváltás - túl azon, hogy egy jól megtervezett cafeteriarendszer szinte minden igényt ki tud elégíteni, hiszen választható elemei széles skálát ölelnek fel a hideg-, melegétkezési utalványoktól az egészségpénztári, önkéntes pénztári befizetéseken át az internettámogatásig vagy utazási bérletig - leginkább e juttatások járulékmentességének köszönhető, ami a cég és a munkavállaló számára is kedvező, a két fél járulék- és adómegtakarítása együttesen elérheti a 60 százalékot is.

Ez a törvényes kiskapu nem csak a nagy cégek kiváltsága. A cafeteriát már egy háromfős cégnél is érdemes lehet bevezetni, egy háromszáz fős vállalkozás esetében pedig pénzügyi öngyilkosság nem alkalmazni. Igaz, egy pici cégnél sokkal egyszerűbb megegyezni a juttatásokról, éppen ezért körükben még kevéssé elterjedt a cafetéria. A Piac és Profit által megkérdezett szakértők szerint a kkv-szektorban a rendszert könyvelni és nyilvántartani képes megoldások hiánya is az okok között szerepelt. Ám mára a piaci igények hatására erősödött verseny a könyvelőirodák között, s azok a kisebb vállalkozások, amelyek alkalmazni kívánták a béren kívüli juttatásokat vagy könyvelőt váltottak, vagy megkövetelik a cafeteria ismeretét.

Az egy munkavállalóra szánt cafeteriakeret alsó pénzügyi határa évi 60-70 ezer forint körül mozog kisvállalkozások esetében, ez azonban a cég méretétől és az egyedi döntési folyamatoktól függően változhat. Közepes méretű cégeknél az éves átlag elérheti a 150-200 ezer forintot is. Valamilyen béren kívüli juttatás számos felmérés szerint összességében a vállalatok 54 százalékánál található meg, további 16 százalék pedig mérlegeli a bevezetést.

A pénztári szféra tapasztalatai alapján az is elmondható, hogy a cafeteriarendszerben a munkavállalók kb. 70 százaléka választ egészségpénztári és 25-30 százalékuk nyugdíjpénztári tagdíjátvállalást magának juttatásként.