A Magyarországon működő kis- és középvállalkozások (kkv) közül - beleértve az egyéni vállalkozókat is - mintegy 220-230 ezer, azaz a 30 százalékuk rendelkezik felelősségbiztosítással a szakma becslése szerint. Ez nem kevés. A biztosítási kultúra azonban változik, így ügyvédi és szaktanácsadói irodák szakosodtak már kártérítési ügyekre, mert azok száma egyre nő.

Uniós pályázatokhoz is kell

Azaz manapság egyre nagyobb kockázat egy vállalkozásnak felelősségbiztosítás nélkül működnie, s erre egyre többen ébrednek rá. De milyen érvek szólnak amellett, hogy a kkv-knak is szükségük lenne felelősségbiztosításra mint biztonsági tényezőre üzletvitelükbe?

- Egyrészt a károsultak kárigény-érvényesítésének növekvő tendenciája figyelhető meg az utóbbi időben - segít a válaszok megfogalmazásában az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezető kockázatvállalója, dr. Tóth Krisztina -, továbbá egyre több jogszabályi előírás, mint például a környezetszennyezési felelősségbiztosítás is növeli az igényeket. S a globalizációval, a határok átjárhatóságával, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkülésével - az EU-csatlakozás után különösen - megnőtt az esélye annak, hogy a kkv-któl mint beszállítóktól kérik ügyfeleik a felelősségbiztosítás bemutatását, például a termékfelelősség-biztosítást.

Közbeszerzések, uniós pályázatok kapcsán is legtöbbször követelmény a felelősségbiztosítás megléte. S talán a legfontosabb, hogy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb a biztosítást előre meghatározott ütemezésben és díjjal finanszírozni, mint egy nem várt káreseményre egy egyszeri, sokkal nagyobb összeget - mint rendkívüli tételt - kifizetni, mondja a szakember.

Bátrabb, üzletibb szemlélet

A hatályos jogszabályok a korábbiakhoz képest nagyobb felelősséget rónak a vezető tisztségviselőkre, emiatt a vezetői döntéseik a cégük vagyonára, speciális esetben pedig a sajátjukra is hatással lehetnek.

A céges üzletvitel, illetve a személyes vagyon védelmére létezik a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása, amelynek megkötése nagyban hozzájárulhat a cég kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetének eléréséhez, illetve a bátrabb, üzletibb szemléletű vezetői döntések meghozatalához.

A biztató statisztikai adatok ellenére nincs még igazán tudatosság a felelősségbiztosításokkal kapcsolatban, inkább valamilyen előírás miatt kötnek a lehető legalacsonyabb limitekre és legszűkebb fedezetre, és ennek következtében legalacsonyabb díjra biztosítást. A biztosítók munkatársai ezzel szemben azt tartanák jónak, és ezt javasolják ügyfeleiknek is, hogy az alapfedezetekkel mindenképpen rendelkezzenek.

Ilyen alapfedezet az általános felelősség és munkáltatói felelősség. Attól függően, hogy az ügyfél termék gyártásával vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozik, szüksége van termékfelelősség vagy szolgáltatói felelősségbiztosításra is. Amennyiben a tevékenysége annyira speciális, hogy külön jogszabályok vonatkoznak a tevékenység végzésének feltételeire, akkor az adott szakma sajátosságait figyelembe vevő, úgynevezett szakmai felelősségbiztosítást is szoktak javasolni. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának elterjedését pedig azért tartanák jónak, mert ezzel is elejét lehetne venni a piaci körbetartozások kialakulásának, illetve a számtalan csőd- és felszámolási eljárás megindításának, ezáltal kiszámíthatóbb piaci környezet jöhetne létre.

Ügyvédi segítséggel

A biztosítási díj alacsonyan tartása érdekében gyakran csak kisebb kártérítési összegre kötnek biztosítást.

- Magyarországon is már elindult az a tendencia, hogy a felelősségi károk károsultjai egyre tudatosabban lépnek fel a kárigényük érvényesítésekor, és ügyvédek segítségét is egyre inkább igénybe veszik - hívja fel a figyelmet a növekvő kockázatra dr. Tóth Krisztina.

S hogy milyen konstrukciók állnak a rendelkezésre, s melyiket, mikor, milyen típusú cégnek érdemes főként igénybe vennie? A termékskála széles, a hagyományos - általános, munkáltatói, szolgáltatás-, termék-, környezetszennyezési - felelősségbiztosításoktól a különböző szakmai - egészségügyi szolgáltatói, tervezői, könyvvizsgálói, könyvelői, ingatlanértékelői, személy- és vagyonvédelmi - felelősségbiztosításokig terjednek. Vannak kis- és középvállalkozásoknak szóló, hagyományos felelősségbiztosítási csomagok is, így egyetlen szerződéssel cégre szabott védelmet lehet kialakítani. Általánosságban a cég méretének, tevékenysége jellegének, kárveszélyességi fokának, illetve kárbekövetkezés esetén a kár nagyságának megfelelő, ahhoz egyedileg igazodó biztosítás megkötése a javasolt.

A magyarországi biztosítási piacon a leggyakrabban választott biztosítási összegek felelősségbiztosítás esetén 5-10 millió forint/káreseményre szólnak, a felzárkózás az uniós biztosítási kultúrához azonban már ebben a szegmensben is jelentkezik. Egy uniós üzleti partner ugyanis több millió eurós felelősségbiztosítást is előírhat, megkövetelhet.

A kkv-szektor tagjai - a többi vállalkozáshoz hasonlóan - a cég tevékenységével okozott károkra kötnek felelősségbiztosítási szerződést. Ez tartalmazhatja a harmadik személynek vagy a megbízónak okozott károkat, a munkabalesetekre fedezetet nyújtó munkáltatói vagy akár a környezetszennyezési felelősségbiztosítást is. A vagyonbiztosítás területén ez a kör jellemzően a tűz- és elemi károkra, betöréses lopásokra és rablásra, üvegtörésre köt biztosítást; kevésbé jellemzőek például a balesetbiztosítások, üzemszünet-biztosítások vagy a kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosításai.