A magánbefektetési hajlandóság Magyarországon rendkívül csekély - derül ki a GfK Csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából készített, az egész világot átfogó Befektetési Barométer-felmérés eredményeiből.
Magyarok kedvence
A megtakarításaik kamatoztatására egyik befektetési formát sem választók aránya - a kelet-európai átlagot is felülmúlva - 75 százalék. A legnépszerűbb konstrukció pedig a döntésképes befektetők körében még mindig a bankbetét 11 százalékkal - igaz, ez az arány 2004 őszén még 22 százalék volt - és az életbiztosítás, 10 százalékkal. A Nyugat-Európában már jól bevált nyugdíjalapokba - ahová a britek 90 százaléka fektet be - a magyar befektetők mindössze 5 százaléka invesztál.
A bankbetétek kamatai tehát - természetükből adódóan - az inflációval szoros összefüggésben állnak. Ezért aki tudni szeretné, mit nyer azzal, ha a pénzét nem otthon, hanem a legegyszerűbb befektetési formában, vagyis bankbetétben tartja, számoljon át néhány példát az aktuális ajánlatokból - de ne csak a két-három hónapra ígért akciós kamatokat vegye figyelembe! -, a végeredményből vonja le a kamatadót, majd az így kapott hozamot hasonlítsa össze a KSH által közzétett inflációs adatokkal. Sőt, ha az infláció mértékszámát testreszabottá akarja tenni, akkor ne is a KSH, hanem a saját személyes "fogyasztói kosarát" vegye figyelembe.
A betétkamat szinte mindig alacsonyabb, mint az infláció. Csak a különbség mértéke az, ami bankonként eltérő.
Jó befektetés-e?
Vajon a bankbetét mindezek tükrében jó befektetés-e? Maradjunk annyiban: a legbiztonságosabb, a legkevesebb kockázatot vállaló és a legkevesebb pénzügyi ismeretet kívánó befektetés. És mivel a már idézett felmérés szerint tízből nyolc magyar magánbefektető számára a megtakarítások kamatoztatásakor fontosabb a biztonság, mint a magas hozam, számukra tekinthetjük akár jó befektetésnek is.
A kutatók kérdésére, miszerint mit kezdenének a magyar megkérdezettek 7 millió forinttal, milyen befektetési formát választanának, 27 százalékuk tanácstalan volt. Akik tudtak válaszolni, azok egyötöde a mérsékelt kockázattal, ugyanakkor mérsékelt hozammal kecsegtető bankbetétre szavaztak, és ugyanennyien kutatnának más, a felmérés során nem vizsgált, egyéb eszközök után. Kötvénybe 8 százalék, életbiztosításba és az Európában egyébként a harmadik legnépszerűbb befektetési formaként szereplő részvényekbe, részvényalapokba 7-7 százalék fektetné a pénzét. Tanácstalanságunkra már a jegybank is felfigyelt. A hiányos pénzügyi ismeretek végső soron a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetik, ezért a magyar jegybank ma már minden végzős középiskolásnak eljuttatja alapvető pénzügyi ismeretekre okító füzetét.
Aki nem szán időt a piac megismerésére, vagy nem kéri szakember tanácsát a pénzügyi lehetőségeiről, és nem hasonlítja össze a termékek és szolgáltatások minőségét, az nagyságrendbeli összegekkel rövidülhet meg. A körültekintő tájékozódás igaz a kockázati tényezőkre is. Ez a hiányosságunk pedig a gondtalan nyugdíjas évek biztonságát vagy gyermekünk továbbtanulását is veszélyeztetheti - mondják ma már oly sok fórumon a banki, biztosítási szakemberek.
Folyószámlához kötik
A bankbetéteken belül az emberek manapság főleg a folyószámlán kötik le a megspórolt pénzüket. A probléma nem is ez, hanem hogy nagyon kevesen nézik meg és hasonlítják össze más lehetőséggel ennek a konkrét körülményeit, például, hogy mikor változik a kamat vagy milyen egyéb feltételek vannak. Ráadásul az emberek általában rövid időre kötik le a pénzüket, 1, 3, 6, legfeljebb 12 hónapra. S bár az lenne logikus, ha nagyobb futamidőnél nagyobb kamat járna, mert ekkor a bank hosszabb ideig forgatja a pénzünket, nálunk ez fordítva van: maximum 2-3 hónapra jár 10 százalék feletti kamat. A kamatok ugyanis az inflációval együtt évről évre csökkennek.
Nincs olyan reklámcsatorna, ahol ne találkoznánk nap mint nap a bankok betéti akcióival. Az akciós betéteknél viszont figyeljünk arra is, hogy a magas kamat nem csak akkor jár-e, ha választanak mellé egy drága szolgáltatást is ugyanattól a banktól - például befektetési alapba is kell tenni némi pénzt. A leggyakoribb azonban az, hogy a fizetést kell az adott számlára utaltatni, illetve biztosítást is kell kötni.
A betéteknek számos formája van. Van, ami fix időre szól, így ha az lejár, és nincs szükségünk a pénzre, újra le kell kötni. Más formák szerint a lejáratkor - ha csak nem rendelkezünk közben másként - automatikusan újra lekötődik. A szakemberek ezzel kapcsolatban azt tanácsolják, hogy időről időre jó, ha felülvizsgáljuk, valóban ez a betéti forma a lekedvezőbb befektetés-e a számunkra. Önmagában egy bankbetétből meggazdagodni ugyanis nem lehet.
Jár a biztosítás
Gyakran felmerülő kérdés, mi történik a nála elhelyezett betétekkel, ha a kiválasztott bank esetleg csődbe megy. Bár ez Magyarországon nem jellemző - utoljára 2000-ben volt erre példa -, de ha megtörténik, akkor is minden betétesnek automatikusan jár biztosítás a bankban lévő pénzére. Jellemzően 6 millió forintig, illetve 90 százalékos önrészig a magyar ügyfelek védve vannak.
Mire figyeljen tehát az, aki bankbetétben gondolkodik? Az akciós kamat feltételeire (milyen magas kamatot fizetnek, és van-e egyéb kikötés, hogy megkaphassuk); az akciós futamidőre (milyen hosszú időre szól az akció); és hogy a fizetendő 20 százalékos kamatadót figyelembe véve vagy a nélkül érhető el a meghirdetett hozam.
