A tavasszal még reálisnak látszó bevételi várakozások sok vállalkozásnál mára utópiává váltak. Szakértők úgy vélik, egyes területeken akár 15-30 százalékos piacszűkülésre is lehet számítani. Különösen a konjunktúrát és dekonjunktúrát általában is azonnal közvetítő építőipari cégek, a beszállítói területeken működő vállalkozások, valamint a kereskedelmi és szolgáltatóvállalatok kerülhetnek nehéz helyzetbe. Miután a hazai kis- és középvállalati kör amúgy is az egyik legsebezhetőbb szegmense a hazai gazdaságnak, a negatív piaci hírek hatására máris számos kisvállalkozás jelezte az érdekképviseleteknek - elsősorban a körbetartozásokkal nehezített építőipari ágazatból -, hogy likviditási gondok miatt 2009-től nem folytatja tevékenységét. A szegmens összeomlása viszont komoly társadalmi és politikai válsághoz vezetne.

Szűkülnek a fogyasztási és a beszállítói piacok, a kereskedelmi bankrendszer pedig szigorítja hitelezését, növeli a biztonsági tartalékok követelményét, emeli a fedezeti elvárásokat, vagyis várhatóan jelentősen korlátozódik a kis- és középvállalkozások számára elérhető piaci feltételű hitelek köre. Ráadásul a recessziós kilátások elbizonytalanítják a vállalkozókat, és a negatív hangulatban esetleg elállnak beruházási, fejlesztési szándékaiktól. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint ez utóbbi az ország növekedése és a vállalati szegmens termelékenysége szempontjából sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint adott esetben a piacok zsugorodása vagy a finanszírozási korlátok. A szakember úgy véli, ma mind a kormányzatnak, mind a bankrendszer szereplőinek elsődleges feladata az, hogy meggyőzzék a vállalkozókat arról, hogy érdemes, szabad, sőt kell beruházni. Az elhalasztott invesztíciók következménye ugyanis további piacszűküléshez és hosszabb távon komoly versenyhátrányhoz vezethet.

- A pénzpiacok előbb-utóbb megnyugszanak, és a mindennapok finanszírozásához szükséges forgóeszközhitel-kínálat helyreáll, így, bár picit drágábban, lesz rövid lejáratú forrás. A ma elhalasztott fejlesztési beruházások viszont 2011-2012-ben - amikor más országok már túl lesznek a recesszión - hoznak majd piaci visszaesést, ami komoly nehézséget jelentene az ország újbóli növekedési pályára állása szempontjából. Ezzel szemben a most megvalósuló fejlesztések stabilizálják a vállalkozások pozícióját, élénkítik a beruházási piacot azáltal, hogy más beszállító vállalkozásoknak is keresletet és munkahelyet teremtenek, s fogyasztást generálnak magának a fejlesztő cégnek is - mutat rá az "ördögi körre" a szakember.

Miután a magyar gazdaság számár elsősorban az európai piac a meghatározó, az exportra termelő vállalatok is bevételük szűkülésére számíthatnak. Számukra a veszteségek mérsékelésének egyik nyilvánvaló lehetősége, ha nyitnak új, távolabbi - ázsiai, esetleg dél-amerikai - piacok felé; de szakemberek ma egybehangzóan a hazai piaci rések felkutatásában látják a túlélés esélyét.

- A kkv-k 85 százaléka eddig is elsősorban a hazai piacra termelt, 2009-2010-ben pedig egész biztosan a helyi keresletre kell koncentrálniuk: megtartani és szerencsés esetben növelni meglévő részesedésüket úgy, hogy ugyanazon az áron magasabb minőségű terméket vagy szolgáltatást kínálnak. Egy vállalkozás stratégiájának fókuszában ma nem állhat a nyereség növelése, az életben maradásra kell koncentrálni - vélekedik dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke.

Az MFB vezérigazgató-helyettese is úgy látja, a mostani recessziós időszak felülírja a korábbi gazdaságpolitikai törekvéseket, és legfontosabb célként a belső piac gyors élénkítését említi. Ehhez viszont nem a komoly innovációt igénylő, hosszú évek alatt forgalomba helyezhető termékfejlesztések támogatására van most szükség, hanem arra kell ösztönözni a vállalkozásokat, hogy az üzletmenetbe illeszkedő, lokális keresletet kielégítő, gyors sikerrel kecsegtető újdonságokkal igyekezzenek piacra lépni. A hatszázezer magyar kkv számára a legfontosabb a belső fogyasztás élénkülése és a GDP gyors növekedése.

Az MFB kész a beruházások finanszírozására, és látszanak a kormányzat törekvései is, hogy további ablakokat nyisson a kisebb cégek fejlesztésének támogatásához. Olyannyira, hogy újabb hiteltermékek és átcsoportosított uniós források nyíltak meg az ágazat számára, és módosultak a korábban sokakat a forrásoktól elzáró növekedési elvárások is.

- Az általános recessziós időszakban az eddigi növekedési feltételek irracionálissá váltak, hiszen 2009-ben a kisebb bővülés nem azt jelenti, hogy egy cég nem életképes. Igyekszünk a gazdasági realitásokhoz illeszkedő nagyobb szelekciós ablakot nyitni annak érdekében, hogy szélesebb vállalkozói kör férjen a forrásokhoz. Ugyanakkor a hitelelbírálásnál megmaradnak a szigorú követelmények: a megtérülés alapfeltétel, és körültekintően vizsgáljuk az ágazati és földrajzi piaci kockázatokat is. Az üzleti tervnek a korábbinál esetleg szigorúbb ellenőrzése nem csak a bankokat védi. A vállalkozói kör számára is megteremti a biztonságos beruházási környezetet - teszi hozzá Aladics Sándor, aki szerint a hosszabb türelmi idővel nyújtott fejlesztési hitelekkel és az uniós források nagyobb arányban történő bevonásával akár az is lehetővé válik, hogy egyes ágazatok elkerüljék a recessziót.

A magyar gazdaság talán leggyengébb láncszemét jelentő kkv-k, úgy tűnik, a figyelem középpontjába kerültek, és talán most megkapják az érdekképviseletek által évek óta hiányolt kormányzati odafigyelést. Az állami segítségnyújtás, a támogatott finanszírozások elengedhetetlen mentőövek, önmagukban azonban közel sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a szektor leküzdje a válságból eredő gondokat.

- Minden rossznak, így ennek a szituációnak jó van jó oldala - vélekedik Vadász György, aki szerint most talán megtörténnek olyan lépések, amelyek már korábban is jótékonyan hatottak volna a kkv-kör fejlődésére.

A hazai vállalati szektort tradicionálisan a mikrovállalatok magas száma és a nagyon alacsony koncentráció jellemzi. Magyarországon például az építőiparban tízszer annyi cég tevékenykedik, mint Ausztriában. Számos nyugat-európai országban ugyanis a kisebb cégek ágazattól függően különböző formájú együttműködéseket valósítottak meg. Egyes szektorokban laza klaszterekbe tömörültek, máshol a fúzió vagy a tulajdonosi kapcsolatok erősítése tűnt hatékonynak annak érdekében, hogy olcsóbban eladhatóbb terméket tudjanak előállítani, illetve hogy a bankok számára is hitelezhetőbbé váljon az ágazat. Hasonló koncentráció nyilvánvalóan a hazai kkv-k helyzetét is stabilizálná.

- A magyar cégek azonban még mindig félnek a résztulajdonosi struktúráktól. A szektort nagyfokú bizalmatlanság jellemzi, és egymásban is csupán versenytársat látnak - mutat rá Vadász György arra a szemléletbeli korlátra, amely már eddig is komoly gátja volt a kkv-k növekedésének.

A koncentrációval nem csupán a szektor finanszírozhatósága válna könnyebbé, hanem stabilizálóan hatna a foglalkoztatásra is. A krízis ugyanis elkerülhetetlenül rávilágít a vállalkozások működési struktúrájában rejlő tartalékokra is.

- Az önfenntartó reflex a cégek többségét már korábban a több lábon állás irányába terelte, de a piacok szűkülésével a szervezeti felépítés áttekintése sem elkerülhető. Biztos, hogy sokan csak jelentős leépítésekkel lesznek képesek talpon maradni - állítja a Magyar Iparszövetség társelnöke, és hozzáteszi: - A modern vállalatirányítási rendszerekkel, a hatékony foglalkoztatási struktúrákkal jelentős megtakarítások érhetők el. Hiba lenne azt gondolni, hogy az innovatív vezetési elméleteknek csak a 250 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező cégek esetében van relevanciája. Ahhoz azonban, hogy az ennél kisebb vállalkozások is előrelátóan gondolkodjanak, előbb meg kell erősödniük. Legtöbbjük most még csupán a mát nézi. A ma nehézségei azonban az előretekintő gondolkodásmód kialakulását is kikényszeríthetik.

A foglalkoztatottak számának leépítése az elkövetkező hónapokban várhatóan több vállalkozásnál is napirendre kerül. Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke szerint az élőmunka terheinek azonnali csökkentésére lenne szükség, hiszen ez a vállalkozói kör nem rendelkezik olyan pénzügyi tartalékokkal, hogy korszerű gépekkel tudná kiváltani az élőmunkát.

- Pedig a modern technológia bevezetése az energiafogyasztásban is komoly megtakarításokat eredményezne. A racionális energiafelhasználással pedig jelentős működési kiadásokat lehet megtakarítani - világít rá az IPOSZ alelnöke a költségcsökkentés egy másik módjára.

A bérköltségek mérséklése egybecseng a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Iparszövetség szándékaival is, ugyanakkor a szervezetek szakértői azt is látják, az így kieső költségvetési bevételeket pótolni kell, akár a fogyasztási adók megemelésével, akár különféle vagyonadókkal.

- Az viszont nem ütközik költségvetési korlátba, hogy az állami megrendeléseknél oldódjon az eddig jellemző koncentráció, és a kisebb cégek is piachoz jussanak, valamint hogy nagyobb arányban részesedjenek a központi műszaki fejlesztési alap által fizetett hozzájárulásokból - ismerteti Vadász György a vállalkozásokat képviselő szervezetek álláspontját.