Sokan magukra ismerhetnek a lapunknak név nélkül nyilatkozó vállalkozóban, akinek az idén hitelfelvételi kérelmét - 250 millió forintos projektje megvalósításához kívánt 100 millió forintnyi hitelt igényelni - elutasította a számlavezető bankja, majd egy másik bank is, annak ellenére, hogy korábban az ilyen igények teljesítésével nem volt gond. Az indok: a PSZÁF - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - megtiltotta az építőipari beruházások banki finanszírozását, mert úgy ítélték meg, hogy túl sok pénzt helyeztek ki ebbe a szektorba.
Szigorítás nincs, de szűkül a hitelezés
A PSZÁF természetesen nem tilthatja meg az egy-egy szektornak szóló hitelezést, tudtuk meg Binder Istvántól, a felügyelet szóvivőjétől. A szervezet feladata a jogszabályok betartásának ellenőrzése s a bankok pénzügyi mutatóinak vizsgálata alapján a piaci kockázatok kiszűrése. Felügyelik többek közt, hogy megfelelő-e a tőkehelyzet, a céltartalékképzés menete, az ügyfelek kockázati besorolása. Mindezt a Basel II. irányelv alapján végzik. Ha bármiben hibát észlelnek, akkor határozatban szólítják fel a bankot ennek kijavítására.
A hitelek elmaradása tehát nem az állam szigorúbb fellépésének köszönhető, hanem másnak. Sokan az Amerikai Egyesült Államokban tavaly kirobbant másodlagos jelzáloghitel-piaci válságot emlegetik. Ám mielőtt ennek hatásait vizsgálnánk, érdemes megtudni azt, hogy szigorodtak-e egyáltalán a kkv-k hitelhez jutásának a feltételei az elmúlt pár hónapban.
Az Erste Banknál nem - közölte megkeresésünkre Nemes Róbert középvállalati értékesítési igazgató. A banknál a hitelképesség kritériumai változatlanok. Ugyanez a helyzet az OTP Banknál is, ahol továbbra is gyors a hiteldinamika, a mikro- és kisvállalkozói hitelek például több mint egy harmaddal bővültek 2008 első félévében - jelentette ki Kálmán László, a bank mikro- és kisvállalati főosztályának igazgatója. Forráshiány miatt a hitelezési politikáján a CIB Bank sem szigorított, a megoldást egyelőre a forrásgyűjtésben látják, de adott esetben - ha a tendencia, a hiányra utaló jelek tovább erősödnek - elképzelhető, hogy mérlegelnek mást is.
A pénzpiaci válság elhúzódó következményei, a gazdasági növekedés lassulása, az inflációs nyomást előidéző hatások szükségessé tették, hogy a bankok szigorítsanak valamelyest a kockázatvállalásokon - állítják viszont az MKB Banknál, ami azért jelzi, hogy nem zökkenőmentes a hitelhez jutás.
A bankok forráshiányának legfőbb oka valóban az amerikai jelzáloghitel-válság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyáron közétett nyilatkozata szerint ez még mindig feszültségben tartja a világpiacot. Globálisan továbbra is ingatagok a pénzügyi piacok, a rendszerszintű kockázatok mutatói magasak, állítja az IMF a nemzetközi pénzügyi stabilitásról félévente közétett legújabb jelentésében (Global Financial Stability Report), s megisméti, hogy a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre épített, származékos értékpapírok összeomlása várhatón összesen 945 milliárd dollár kárt okoz a közvetlenül érintett bankoknak és más pénzintézeteknek, értékleírások formájában. Azonban azt is hozzáteszik, hogy a bankok világszerte már az eddigi károk háromnegyedét pótolták új tőke bevonása, részvényeladás és tőkeemelés révén. Az eddigi veszteségeket az IMF-nél 400 milliárd dollárra becsülik.
A nemzetközi pénzintézet azt is megállapítja, hogy a felújult feszültség a további tőkebevonást megnehezítette, és növelte annak eshetőségét, hogy negatív interakció alakul ki a bankrendszerek kiigazítása és a reálgazdaság között, amelynek jele a hitelezés szűkülése.
Változó hitelárazás
Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci (subprime) válság és az általa jelentős mértékben generált világpiaci forrásköltség-emelkedés egyértelműen kihat a magyar bankszektor szereplőire, azok árazási üzletpolitikájára és jövedelmezőségére - állítják a CIB-nél. Ennek hatása már 2007 második félévében tapasztalható volt, és idén várhatóan még inkább így lesz. Ugyanakkor a CIB esetében - köszönhetően az erős anyabanki háttérnek és az Intesa Sanpaolo minimális érintettségének - ennek hatása minimális. Hasonlóan vélekednek az MKB-nál is. Szerintük a hazai bankrendszer közvetlenül nem, közvetve pedig csak minimális mértékben, legfőképp a források drágulásán érezte meg a subprime-válság hatásait, amelyet esetenként az ügyfelek is tapasztalhattak.
A világpiaci változásokat az OTP-nél sem hagyták figyelmen kívül. A bankcsoport menedzsmentje korábban olyan belső árazási és finanszírozási rendszert alakított ki, amely hatékonyan közvetíti a külső környezetben bekövetkezett változások hatását a leánybankok és a többi a csoporttag felé. Ennek köszönhetően már tavaly megkezdődött a hitelek átárazódása. Mostanáig csak a nagyvállalati hitelezés esetében vannak jelei annak, hogy a magasabb felárak a hitelezési dinamika lassulását okozzák. A mikro- és kisvállalkozói ügyfélkörben semmilyen módon nem változtatták meg a hitelek kockázati feltételeit a forrásköltségek emelkedése miatt. A portfólióminőség ebben az ügyfélkörben is stabil. A megnövekedett forrásköltségeket kizárólag a hiteldíjakban - ez a kamat mellett például a rendelkezésre tartási jutalékot is tartalmazza - érvényesíti a bank. A termékek túlnyomó részénél az átárazás az ügyfelek által átlátható módon valósul meg: a hitel devizanemétől függően BUBOR-hoz, LIBOR-hoz vagy EURIBOR-hoz kötött kamatláb egy-három havonta, a referenciajellegű pénzpiaci kamatlábaknak megfelelően automatikusan változhat.
A kkv-k hitelhez jutása az Erste Bank állítása szerint sem változott a jelzálogpiaci válság következtében, változatlanul a hitelképesség a hitelhez jutás fő kritériuma. Az ingatlanpiaci lufi kidurranása azonban a hitelek árazására egyértelműen hatással van. A bankok forrásköltségei ugyanis növekedtek, és ez megjelent a hitelek felárában is. Bizonyos devizanemekre ez különösen igaz, például a svájci frank alapú hitelekre. Emiatt előtérbe kerülnek a refinanszírozott hitelek, például a CEB- és az EIB-, az Európai Unió fejlesztési és beruházási bankjához, valamint az MFB-hez kapcsolódó konstrukciók. Ezekhez a refinanszírozott hitelekhez azonban a hitelfelvevő cégeknek a megfelelő programokhoz igazodó hitelcélokkal kell rendelkezniük.
A hitelek elmaradását a gazdasági környezet romlása is előidézhette - kereste az okokat az elutasított hitelkérelmekre Nemes Róbert. Szerinte a megszorítások a cégek pénzügyi mutatóira is negatívan hatottak, aminek következtében elképzelhető, hogy nem felelnek meg minden esetben a hitelképesség feltételeinek. Egy bank számára ugyanis fontos, hogy egy vállalkozás az adósságszolgálati kötelezettségét úgy teljesítse, hogy az ne okozzon sem fennakadást a termelésben, sem likviditási zavarokat. A bankok célja a hitelnyújtással legtöbbször az, hogy elősegítsék a cég jövedelemtermelő-képességének fokozását.
Forráselszívó hatás?
Amerikai jelzáloghitel-válság ide, gazdasági visszaesés oda, a bankok hatalmas pénzeket fordítanak reklámokra, amelyben hitelfelvételre buzdítanak. Ennek egyik eredménye, hogy a hazai lakosság elég komoly mértékben eladósodott az utóbbi néhány évben. A szakemberek ezt az eladósodottságot összességében nem tartják veszélyesnek, bár egy háztartásra jutó mértéke - a rendelkezésre álló jövedelem és az adósságszolgálati teher aránya - 13 százalék, ami meghaladja a 11 százalékos uniós átlagot. A PSZÁF 2008. április végi adatai szerint a lakosság banki devizaadóssága jelentősen emelkedik, míg a forinthitelek állománya csökkenő tendenciát mutat. Összességében a lakosság hiteleinek értéke forintban mintegy 5769 milliárd forint volt, ami hozzávetőleg 30 százalékos növekedés egy év alatt.
A kérdésre, hogy a lakossági hitelkihelyezés ugrásszerű növekedése befolyásolhatja-e a kkv-k hitelhez jutását, a CIB-nél határozott választ kaptunk: a retail üzletág nincs hatással a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásához. Az MKB-nál is ez a helyzet, a két szegmens eredendően eltérő termékeket vesz igénybe, és a banki hitelbírálat gyakorlata is különböző lakossági és vállalati ügyfelek esetében. Az Erste Banknál is ugyanez a válasz, sőt Nemes Róbert szerint a cégek közvetve jól is járnak a magánszemélyek pénzhez jutásával, hiszen a lakossági finanszírozás növekedése élénkíti a fizetőképes keresletet, ami pedig fellendítheti a cégek teljesítményét, így pénzügyi mutatóit és hitelképességét is.
