A biztosítási piac Magyarországon gyorsabban nő, mint a gazdaság. Egyrészt azért, mert a hazai biztosítók ügyfeleinek csak a 27 százaléka választ tudatosan élet- és 17 százaléka nem életbiztosítást, vagyis kevesebben, mint átlagosan az Európai Unió többi országában. Másrészt ez az arány folyamatosan növekszik, mert a magánszemélyek egy bizonyos jövedelem felett, a vállalkozások pedig jelentősebb vagyonfelhalmozás után már kötnek biztosításokat.
Pontosít majd az új Ptk.
A tervek szerint 2010-ben lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), ami várhatóan a biztosítók számára is változásokat hoz.
A tervezett új szabályok szerint például a járadékot a biztosítóknak évente kétszer meg kell majd emelniük a Magyar Nemzeti Bank hivatalos inflációs indexével. Ezzel szemben ma a gyakorlat az, hogy az inflációkövetést a szerződés megkötésének évfordulóján lehetőségként kínálják fel az ügyfeleknek, hogy vállalják-e a magasabb díjat, és ehhez kapcsolják a járadék valorizálását. Formailag - jogilag - azonban mindig az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, amikor elfogadja ezt a lehetőséget, még akkor is, ha a biztosító formaszerződését írja alá. A jövőben tehát fordítva lesz. A másik fontos tervezett változás, hogy ha az ügyfél késik az esedékes díj befizetésével, akkor 30 napos határidővel fel kell őt szólítani, e nélkül nem lehet a biztosítási szerződést a lejárati idő alatt felmondani, még a sorozatosan későn fizetőknek sem.
A világon a biztosítási piac koncentrálódik, mivel a fejlesztések egyre nagyobb tőkeerőt igényelnek. Magyarországon ez még nem következett be. Sőt, az öt legnagyobb díjbevételű társaság piaci részesedése 2006 végére 69,3 százalékra csökkent a 2000. évi 83,6 százalékról, mivel új cégek léptek be, ami igen éles versenyt teremtett.
A bankpiacra terjeszkedő biztosítók és a biztosítói piacra terjeszkedő bankcsoportok stratégiája alapvetően meghatározza majd a közeljövő kínálatát és a versenyben alkalmazott eszközöket. Hogy melyek ezek? Egyre fontosabb a már említett garantált hozam, továbbá a többféle szolgáltatás "kedvezményes csomagokba" szervezése, az erős ügynöki hálózat és a széles disztribúciós bázis.
A kötelező választhatósága
A biztosítások szolgáltatásait azonban még ugyanannál a terméknél sem könnyű összehasonlítani, mert tudatosan igyekeznek a konstrukciókat a versenytársakétól eltérő módon összeállítani. A kezdetekkor tapasztalt négy-öt - gyermek-, mozgáskorlátozotti, felekezeti vagy polgárőri - kedvezményfajta például száz fölé nőtt. Az idén az egyik biztosító például kétéjszakás belföldi üdülést ad a biztosítás mellé ajándékba.
Az on-line biztosítási alkuszok, brókerek speciális szerepet töltenek be ezen a területen, amikor mégis igyekeznek különböző szempontok - például fizetendő díj, szolgáltatás színvonala, a biztosító elérhetősége - alapján listákat készíteni a kínálatról, és azokat az interneten bárki számára elérhetővé tenni. A verseny élesedése a CLB Biztosítási Alkusz elemzése szerint pozitív és negatív következményekkel egyaránt járt, a bonyolultság mellett, míg korábban a legolcsóbb és legdrágább ajánlat között éves szinten általában tízezer forintnál kisebb volt a különbség, ma már akár négyszeres is lehet.
A casco piacán is éles a verseny, a kereslet azonban annak ellenére stagnál, hogy az új autók értékesítése nő. És annak ellenére is, hogy a biztosítók szerint jelenleg Magyarországon az emberek hamarabb kötnek cascót, mint életbiztosítást.
#page#
Üzletvitellel kapcsolatos biztosítások
Pedig az üzletvitellel kapcsolatos biztosítások hiánya nagymértékben megnöveli a gazdasági döntések kockázatát, és akadályozza a gazdasági aktivitást, állítják a szakemberek. Biztosítás nélkül számos szakma nem is létezhetne - olvasható az üzleti biztosítók európai szövetsége, a Comité Européen des Assurances (CEA) közelmúltban közzétett tanulmányában. A szakirodalom szerint a biztosítási iparág és a pénzügyi közvetítő szektor fejlettsége növeli a termelékenységet, mert elősegíti a tőke hatékony allokációját. A vagyon- és felelősségbiztosítási piac növekedése statisztikailag mérhető módon befolyásolja a gazdasági növekedést. Ha ugyanis a vállalkozásoknak maguknak kell a váratlan helyzetekre tartalékot képezni, akkor a rendelkezésükre álló, mobilizálható tőke - amiből jellemzően mindig kevés van - még kevesebb lesz.
Első hallásra túlzásnak tűnhet, de tapasztalat támasztja alá, hogy az a cég, amelyik rendelkezik különféle vagyoni biztosításokkal, sokkal innovatívabb, mint az, amelyik nem. Jobban mer ugyanis kockáztatni. Kitűnő példa erre mondjuk az exporthitel-biztosítás, amikor e nélkül bizonyos országok megismerése szóba se jöhetne. Ahogy biztosítás nélkül valószínűleg elmaradna egy sor új termék piaci bevezetése is.
A biztosítóknak nemcsak mint szolgáltatóknak, hanem mint befektetőknek is jelentős szerepük van, hiszen a rájuk bízott díjakat a biztonság mellett igyekeznek minél nagyobb megtérüléssel és ezáltal ügyfeleiknek minél nagyobb hozamot garantálóan megforgatni. Ezért közvetlenül és közvetve egyaránt érdekeltek egy versenyképes pénzügyi piac működésében.
Azzal, hogy a biztosítók kockázatértékelése tükröződik a díjképzésben és a vállalási feltételekben, az ügyfeleiket is arra ösztönzik, hogy - a minél alacsonyabb díjfizetés érdekében - tegyenek lépéseket a saját a kockázatuk javításért. Sajnos azonban ez a nagyon fontos hatás Magyarországon még csak korlátozottan érvényesül - mondják azok a szakemberek, akik éppen ilyen kármegelőző szolgáltatásokat kínálnak -, mert a biztosítók a standard termékeiktől és díjszabásoktól csak nehezen térnek el.
