Az elöregedő társadalom, a gyenge lábakon álló öngondoskodás, a fiatalok pénzügyi ismereteinek felszínessége mind hozzájárulhat a nyugdíjrendszer összeomlásához, ami valósággá válhat, ha a kormányzat nem tesz lépéseket.
Az euróhoz is kell a reform
A magyar nyugdíjrendszer reformra szorul, nem csak magyar, az európai politikusok szerint is. Az Európai Bizottság legutóbb május eleji értékelésében, úgynevezett konvergenciajelentésében arra mutatott rá, hogy Magyarország nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy csatlakozhasson az eurót saját pénzként alkalmazó európai uniós államok övezetéhez, s ennek egyik feltétele a nyugdíjrendszer reformjának folytatása.
A kötelező magánnyugdíjpénztár intézménye nagyban segíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. A társadalombiztosító 25 százalékkal kevesebb járadékot fizet majd a nyugdíjasnak, a fennmaradó összeget pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári egyéni számláról pótolják. A pályakezdők kötelező pénztári taggá válása előszele lehet a stabil nyugdíjrendszernek, ám sok fiatal egyáltalán nem rendelkezik a kellő pénzügyi tudással ahhoz, hogy tudatos öngondoskodóvá váljon.
Évente 70-80 ezer diák jelentkezik különféle felsőoktatási intézményekbe. Az egyetemről kikerülők száma is hasonló, és döntő többségüknek nincs bejelentett munkaviszonya, így pályakezdőnek számítanak, tehát törvényi kötelezettségük, hogy magán-nyugdíjpénztári taggá váljanak. Ha a munkáltatójuk véletlenül "elfelejti" lejelenteni őket, akkor automatikus besorolás szerint válnak a területileg illetékes pénztár tagjává.
Hol, kötelező, hol nem
A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság törvényi szabályozását az utóbbi évtizedben összevissza rángatták.
1997. július 15-én - a Horn-kormány idején - az országgyűlés elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvényeket. Az új rendszerben az állampolgárok a társadalombiztosítás mellett 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztárt is választhattak. 1999. augusztus 31. és 2001. december 31. között - már az Orbán-kormány időszaka alatt - a pályakezdőknek kötelező volt magánnyugdíjpénztárt választaniuk. 2002. január 1-jétől választható lett a pályakezdők számára a magán-nyugdíjpénztári rendszer. Eszerint a pályakezdőnek a munkába állást követő 15 napon belül kellett pénztárat választania, amennyiben ezt nem tette meg, a biztosítási jogviszony kezdetét követő év december 31-éig élhetett a pénztárválasztás jogával.
A 2003. január 1-jén - a Medgyessy-kormány alatt - hatályba lépett magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény ismét kötelezővé tette a pályakezdőknek a magánnyugdíjpénztár választását.
Jelenleg a pályakezdők mellett - azaz önkéntesen - a 30 év alatti biztosítási jogviszonnyal rendelkező természetes személyek léphetnek be a magánnyugdíjpénztárba. A pályakezdők számára viszont kötelező az elhelyezkedéstől számított 15 napon belül magánnyugdíjpénztárt választani. A hatályos jogszabály pályakezdőknek nevezi mindazokat a természetes személyeket, akik a 35. életévük betöltése előtt állnak először munkába, illetve létesítnek először olyan jogviszonyt, amely tébé-járulékfizetési kötelezettséggel jár.
Abban az esetben, ha ez mégsem következne be, akkor a pályakezdő automatikusan a területileg illetékes pénztár tagjává válik, amely jelenleg az OTP magánnyugdíjpénztár. A kiválasztáskor a jogalkotó elsődleges szempontja volt az egész országot lefedő hálózat, mellyel akkor ez a pénzintézet rendelkezett. Az akkoriban született döntést azóta sem bírálták felül, így enyhén piactorzító módon az OTP évente a pályakezdő fiatalok közel 60 százalékát új, kötelező magán-nyugdíjpénztári tagként üdvözölheti.
Ügynökök ne kíméljenek!
Ha valaki mégsem elégedett a pénztár nyújtotta lehetőségekkel, akkor leghamarabb fél év elteltével válthat pénztárat, ez az esetek döntő többségében ügynök hatására következik be. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint annak, aki nem választott pénztárat, hanem automatikusan besorolták egybe, érdemes minél előbb a neki tetsző pénztárat kiválasztani. Ezzel a lépéssel is közelebb kerülhet a tudatos pénzügyekkel foglalkozó kevés magyarhoz.
Önkéntesen csatlakozhat az, aki Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét, első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, bármely ország bármely korú állampolgára, az a harmadik állam polgára, illetőleg hontalan, aki Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, vagy megállapodás megkötésével szerzett társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot.
A magánnyugdíjpénztárak között jelentős különbségek vannak. A pályakezdő számára nem lehet közömbös, hogy a befizetett összegből mennyi kerül a számlájára, hiszen a pénztárak működési költsége eltérő képet mutat. A választható portfóliót néhány pénztár már idén január 1-jétől bevezette. Ennek segítségével a tag a számára életkorban és kockázatvállalásban a legmegfelelőbbet tudja választani. Értelemszerűen a magasabb részvényhányadot tartalmazó portfóliókat a fiatalok részesítik előnyben, míg a kisebb, de biztosabb hozamokat nyújtók általában az idősebb generáció számára megfelelők.
A magánnyugdíjpénztárak között nagy verseny folyik a tagok megtartásáért és az új tagok megnyeréséért. Ezért ma már olyan ajánlatokkal is találkozhatunk, amelyekben a nyugdíjpénztári tagoknak a kapcsolódó pénzintézetnél is különféle kedvezményeket kínálnak, például biztosításhoz, folyószámlához kötődően. Az Aranykor Nyugdíjpénztár például az idén február 1-jén vezetett be a tagjai számára újabb kapcsolt kedvezményi lehetőségeket. A pénztár partnercége, a CIB Bank ingyenes folyószámla-vezetést, valamint hitelfelvétel esetén kezelésiköltség-kedvezmények elérését tette lehetővé. Ezek a kedvezmények a hosszú távú nyugdíjpénztári megtakarítás mellett a tagok számára a napi kiadásokban is érzékelhető megtakarítást eredményeznek.
A fiatalok öngondoskodásra való hajlama és képessége szerint három nagy csoport különíthető el. A fiatal munkavállalók csupán 19 százaléka számít komoly öngondoskodónak, ami azt jelenti, hogy ezek a személyek több pénztárnak is a tagjai, kedvező az anyagi helyzetük, és szívesen tartalékolnak hosszú távra. A válaszadók közel háromötödének meglenne ugyan a hajlandósága az öngondoskodásra, azonban ennek a csoportnak a kedvezőtlen anyagi helyzete nem teszi ezt lehetővé. A harmadik csoportra is kevéssé jellemző a pénztári tagság; ők a jelenlegi magas anyagi fogyasztás miatt beáldozzák a jövőbeli megélhetést. Ez a 21 százalék arányú csoport képes lenne az öngondoskodásra, de nem hajlandó rá értékválasztása miatt. Mind a magánynyugdíj-, mind az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a belépés motivációját többségében valamilyen 'külső benyomás' jelentette, így főleg a munkahely vagy egy barát, ismerős, családtag ajánlása. Pénztárválasztásnál a hozamok csak sokadik szempontként szerepeltek a döntésben.
A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a fiatalok nagyon tájékozatlanok pénzügyi-gazdasági kérdésekben, és éppen ebből kifolyólag nem is mérik fel az egyes pénzügyi szektorok jelentőségét még akkor sem, ha az az ő életüket közvetlenül befolyásolja. Komoly kihívás és egyben feladat lenne a fiatalok gazdasági oktatása, pénzügyi kultúrájuk fejlesztése, akár már a középiskolai oktatás keretében - mondta Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
A magánnyugdíjpénztárak ismertsége 90 százalék feletti, míg az önkéntes pénztáraké csak 70-75 százalékos. Ez utóbbiak esetében azonban az ismertség nem azonos az ismerettel: jó néhányan összekeverték az egyes pénzügyi csoportok tagjait (értékesítő-szolgáltató), vagy rosszul tudták a terméket, és valójában nem önkéntes nyugdíjpénztárba (hanem magánnyugdíjpénztárba, nyugdíjcélú életbiztosításra) fizettek.
