Utazás télen

A hazai turisztikai szokások változásában az egyik legmarkánsabb trend, hogy dinamikusan növekszik a téli utazások iránti kereslet. Az utazási irodák, szolgáltatók gyorsan és rugalmasan reagáltak a kereslet növekedésre, s különféle akciókkal, különleges ajánlatokkal is versengenek a vendégek kegyeiért. Egyetlen kivétel a szilveszter. Már nálunk is divat az újévet házon kívül ünnepelni, így mind itthon, mind külföldön érdemes jó néhány hónnappal az év vége előtt lefoglalni a kiválasztott helyet, különösen ott, ahol a december 31-ei műsoros vacsorán kívül más szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget is kínálnak a vendégeknek, és azokban a nagyvárosokban, ahol a szállodákon kívül is zajlik az élet.

Tél vagy nyár?

Egyre bőségesebb kínálat várja azokat, akik munkájuk, üzleti elfoglaltságuk miatt nyáron kénytelenek voltak elmulasztani a napfény, a tengerpart élvezetét. Van olyan utazási iroda, amely az előző évhez képest 30 százalékkal növelte e szegmensben a kínálatát. Míg néhány éve is elsősorban menetrend szerinti járatokkal, akár többszöri átszállással lehetett csak megközelíteni a napsütötte, meleg tájakat, az idei téli szezonban - a már megszokott, ám még mindig divatos Thaiföld mellett - már Mauritiusra, a Maldív-szigetekre, Dubaiba és Kubába is indulnak charterjáratok Budapestről. A kedvelt enyhe éghajlatú téli célpontok közé tartozik Egyiptom és Törökország is - ide menetrend szerinti járatokkal lehet utazni -, és vannak a kínálatban olyan különlegességek is, mint a teljes napfogyatkozás megtekintése a Földközi-tengerről 2006 márciusában.

A többség azonban a téli hónapokban az igazi telet keresi: síelni indul. Miután a hazai tájakon egyelőre csak erőtlen próbálkozások tapasztalhatók, hogy hóbiztossá tegyék a síelésre alkalmas lejtőket, az itthoni terepek még nem igazán tudnak versenyre kelni a bőséges külföldi kínálattal. Ennek ellenére a Magyar Sí Szövetség bizakodó: a több mint félmillióra becsült magyar síelő 2-3 százaléka növekvő mértékben használja ki az utóbbi években bővülő hazai lehetőségeket is. Ám a döntő többség azért inkább a környező országok magas hegyeit és korszerű sípályáit választja. Gyakorlatilag valamennyi európai síterepre utaztatnak az irodák akár egy napra, akár egy- vagy kétheti üdülésre, tetszés szerint egyénileg vagy busszal, síoktatással, sítáborral fűszerezve.

Kedvelt irányok

Csak becsülni lehet a rendszeresen síelő magyarok számát, ám a legóvatosabbak szerint is legalább 400-500 ezren vannak, akik évente síelni indulnak. S míg a többségük az előző évtizedben egy-két napos síhétvégékre ment, addig az utóbbi években egész hetet tölt el az Alpokban vagy a Kárpátokban. Nem ritka az egy szezonban többször is sítúrázó magyar család, november végétől áprilisig ugyanis bőven találnak alkalmas pályákat akár pár száz kilométerre is.

A Magyarországról nyugati irányba indulók legnagyobb része Ausztriát választja a közelsége miatt, Olaszország pedig az árai miatt közkedvelt. Franciaország és Svájc többnyire hóbiztos síterepei több mint egynapos autózással közelíthetők meg, ami megemeli az utazás költségeit. Tőlünk északra a kevésbé kiépített infrastruktúrájú Szlovákia csábítja a téli sport szerelmeseit relatíve alacsonyabb árfekvésű szállásaival. Szlovénia is egyre népszerűbb. A téli szabadidősportok szerelmeseit egyes országok, például Ausztria, nagyobb médiavisszhanggal és marketingkampánnyal édesgetik, akadnak azonban olyanok is, mint Szlovénia, ahol még várat magára a turistacsalogatás.

Egyre jobban megfigyelhető az a tendencia is, hogy az utazási irodák csomagban megvásárolható wellness-szolgálatásokat nyújtó síterepeket vagy éppen extrém helyeket ajánlanak az üdülni vágyóknak.

A legkedveltebb célpont

Az Osztrák Idegenforgalmi Iroda adatai szerint egyre több honfitársunk keresi fel a szomszédos ország síparadicsomait, és egyre több éjszakát is eltölt ezeken a helyeken. A téli látogatók száma az elmúlt években évente 14-17 százalékkal nőtt, a 2004-2005-ös téli szezonban például 210 ezer magyar érkezett, átlagosan négy éjszakára.

Osztrák marketing

Az idegenforgalmi adatokat látva nem véletlen, hogy idén ősszel Magyarország-szerte találkozhattunk mind az osztrák tartományok, mind pedig maga Ausztria vendégcsábító kampányaival, amelyek az erősödő magyar turizmusnak további lendületet hivatottak adni. Budapest belvárosában is egyre gyakrabban bukkannak fel a "Végre! Ausztria" - pingvines országimázs-kampányainak óriásplakátjai, és egyre több a nagyszabású kampányhoz kapcsolódó plakát vagy újsághirdetés. Az osztrák idegenforgalmi szakemberek magyar nyelvű, Ausztriát bemutató www.ausztria.info című honlapja minden információt megad az utazni és sízni vágyóknak. A "sógorok" egyre intenzívebb marketingjelenlétének egyik bizonyítéka, hogy az idei 15. Hó-Show díszvendége az osztrák Sölden volt. A fővendég Ötzi a "jégember" egykori lakóhelyéről, de turisztikai szempontból a gleccsersízésre is alkalmas Sölden "Ötztal arénájáról", azaz sí- és snowboard-paradicsomáról is híres. A közel 20 ezer látogatóval büszkélkedő rendezvényen a részt vevő 11 ország között idén Ausztria volt a főszereplő.

A leginkább vendégmarasztalónak Tirol bizonyult - ebben az egyik legmesszebbre fekvő tartományban átlagosan öt éjszakát töltöttek el a magyar sízők -, ezt Karintia, Salzburg és Stájerország követi. A közelsége miatt népszerű Alsó- és Felső-Ausztriában már több a hétvégi vagy akár a határ innenső oldalán megszálló turista. Bécs és Burgenland inkább a vásárlás és a városlátogatás miatt látogatott - ám a nyári hónapokhoz képest ide november és április között arányaiban kevesebb magyar érkezik -, Vorarlberg pedig a legtöbb síelni vágyónak minden bizonnyal túl messze van.

A magyarok számos tartományban a negyedik helyet foglalják el az "érkezési" ranglistán és a "szegény szomszéd" imázsa is megszűnőben van. Egyre többen szállnak meg felső kategóriás szállodákban, és ami a turizmusból élő osztrák vállalkozásoknak talán még fontosabb, a magyarok 40 százaléka maga szervezi meg utazását. Márpedig ha sikerül pénztárcájának és sítudásának megfelelő terepet találni, akkor a magyar a tapasztalatok szerint konzervatív: szívesen visszamegy a következő évben is a már bevált síparadicsomba. A síelés pedig nem kevés bevételt hoz az osztrák idegenforgalomnak: a heti síbérletek átlagosan 25 ezer forintos (100 eurós) áron válthatók, a főszezonban egy hét apartmanban 40-50 ezer forintba kerül, a négycsillagos szálloda pedig ennek körülbelül a duplája.

Északtól délig

Az osztrákok mellett idén Szlovákia is rástartolt a magyar síelőkre: minél több magyar turistát szeretnének elcsábítani Ausztriától. A szlovák kormány a síközpontok modernizálására és infrastrukturális fejlesztésére több mint 850 millió szlovák koronát, azaz 5,5 milliárd forintot szánt. Ez rá is fért a pályákra, hiszen a nálunk "besízési programként" is népszerű Donovaly, Chopok vagy Tátralomnic nemcsak kígyózó sorban álló sportolóiról híresek, hanem már majdnem nyugati áraikról is, szolgáltatásaik azonban még nem nyugati színvonalúak.

Éppen ezért a szlovákok idén már semmit sem bíznak a véletlenre: a pályákat üzemeltető cégek közel 50 millió szlovák koronát fektettek be hóágyúkba és 63 milliót karbantartó gépekbe. Az új sífelvonók és kötélpályák fejlesztésére pedig 740 millió szlovák korona jutott. A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal szerint a síbérletek mégsem drágulnak, sőt! Több síbérlet árengedménnyel is igényelhető: például a 2000. január elseje után született gyermekek ingyenesen síelhetnek, 12 éves korig pedig 40 százalék kedvezményt kapnak.

A magyarok közül sokan Olaszországot választják téli kikapcsolódásként, ez a második legnépszerűbb úti cél. Az olasz hegyekig ugyan többet kell utazni, de szállásárai némiképp kompenzálják ezt. Az olasz Alpok síközpontjai családbarát beállítottságúak, sok helyen ingyenes a gyermekek síbérlete. Éppen úgy, mint Svájcban, de a kantonok országa jóval magasabb áron kínálja színvonalas síterepeit. Igaz, egyre több olyan utazási ajánlattal találkozhatunk, ahol a vastagabb pénztárcájú síelőket csalogatják extrém helyekre: például a törökországi 2500 méter magas Bakirli hegy síkörzetébe, ahol kora tavasszal a délelőtti siklás után akár már a tengerparton is lehet vacsorázni.

Relax itthon

Bár a hazai szállodák kapacitásainak a kihasználásáról, jövedelmezőségéről még mindig főként a külföldi vendégek gondoskodnak, a téli időszakban egyre jelentősebb a belföldiek aránya is, különösen a wellness-szállodákban. Sajátos, ám a vendégek számára mindenképpen kedvező, hogy a vendéglátásban a november-márciusi időszak utó-, illetve előszezonnak minősül, s így nem csupán az alapárak kedvezőek, hanem ezekhez különféle akciók is járulnak. A Danubius Hotels kilenc vidéki szállodájában az elmúlt öt évben 48-ról 63,4 százalékra nőtt a belföldi vendégek aránya a téli időszakban. A Hunguest Hotels szállodáiban ez az arány már évek óta 70-80 százalék körüli, az egyetlen vidéki ötcsillagos szállodában, a Kastélyhotel Sasvárban pedig 95 százalékos az elő- és utószezonban. Az átlagos tartózkodási idő viszont még mindig 2-4 nap, így az általánosan elterjedt néhány éjszakás wellness-, relax- és más, hasonló elnevezésű, lényegében szinte azonos tartalmú ajánlatok mellett az egyes szállodák, szállodaláncok egyedi ajánlatokkal is igyekeznek versenyezni egymással és a külföldi célpontokkal a vendégek kegyeiért és a hosszabb tartózkodásért. A Danubius például a dolgozó, független hölgyeket célozza meg egyedi ajánlatokkal, illetve az üdülési csekkel utazókat igyekszik szállodáiba csábítani különleges kedvezménnyel. A Hunguest Hotels Ajándékkártya kedvező az ajándékozónak, s természetesen jótékonyan hat a szállodák értékesítésére is. A téli "Csillagjegyes" kiadvány külön, kiemelten tartalmazza az ünnepekhez - karácsony, szilveszter - és az iskolai szünetekhez kapcsolódó ajánlatokat. A Kastélyhotel Sasvár azzal is igyekszik vonzerejét növelni, hogy nem csupán egyéni vendégeknek kínálja a téli időszakban "all inclusive" ajánlatát, hanem céges rendezvényekre, valamint karácsonyra és szilveszterre is.

Lovas Katalin - Rajczy Gábor