Elsősorban személygépkocsit vásárolunk lízingbe - derül ki a szakmai szövetség adataiból -, majd teherjárműveket. A kettő együtt az egymilliárd (!) forint teljes lízingpiac 84 százalékát tette ki 2005-ben. Annak ellenére ennyit, hogy a gépek és berendezések lízingbeadása és finanszírozása több mint 60 százalékkal emelkedett tavaly, így részesedése elérte a 10 százalékot. Az ingatlan - bár 2005 végén több új ajánlat jelent meg a cégek után immár a magánszemélyek számára is - csak 4 százalékot jelent a teljes lízingforgalomból. Ami egyébként éppen a duplája az egy évvel korábbi 2 százaléknak. De maga a lízingpiac is jelentős mértékben megnőtt az elmúlt öt évben: míg 2000-ben a hazai beruházások 13,4 százalékát finanszírozták így, 2005-ben több mint a 20 százalékát.

Zárt és nyílt

Bár a lízing mint finanszírozási megoldás éppen húszéves - a nyolcvanas évek közepén kezdett terjedni Magyarországon -, a mai napig sokan keverik az egyes típusait, és nincsenek tisztában az egyik vagy másik fajta előnyeivel, de hátrányaival sem. Például azzal, hogy a nyílt végű formánál a futamidő végén az ügyfél döntheti el, hogy ő maga vagy valaki más vásárolja-e meg a maradványértéken az addig lízingelt gépet, ingatlant, egyebet, míg a zárt végűnél csak ő veheti meg.

És ez azzal jár együtt, hogy például ingatlan lízingelésekor már a futamidő elején meg kell fizetni a vásárolt épület nettó értékére jutó 20 százalékos általános forgalmi adót. A nyílt végűnél ezzel szemben fokozatosan, a törlesztés részeként kérik az áfát is. Igaz, az áfabevallás és -befizetés rendje szerint az előre befizetett adó vissza is igényelhető, de ennek átfutási ideje még a negyedéves bevallók esetében is több mint fél év. Vagyis ennyi időre kell likvid pénzt erre a célra lekötni.

Vannak persze hátrányai is a nyílt végű változatnak. Maradva az ingatlanlízingnél: a lízingcégnek 10 százalék illetéket kell fizetnie az ingatlan megszerzéséért (amit persze továbbhárít az ügyfelére), majd újabb 10 százalék illeték terheli közvetlenül az ügyfelet is, amikor ő válik végül tulajdonossá. A zárt végű lízing esetében a lízingcégnél csak 2 százalék, kedvezményes illeték merül fel, ha két éven belül az ügyfélhez kerül a tulajdonjog. Az ügyfél ekkor is 10 százalék illetéket köteles leróni.

Kicsikre szabottan

Nem véletlenül a kis- és közepes vállalkozások közül kerül ki a lízing- és finanszírozó társaságok üzleti partnereinek túlnyomó többsége - vonhatjuk le a következtetést a Lízingszövetség adataiból -, hiszen a konstrukció az ő tőkeszegénységükre lehet megoldás. Nagy előnye ugyanis, hogy kicsi vagy nulla önrészt kérnek a pénzintézetek, és a törlesztés terhe évekre előre ütemezhető. Más oldalról viszont a lízing, csakúgy, mint a sokféle kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja annak a vállalkozásnak a pénzügyi egyensúlyát, amelyik a fejlesztéseit nem alapozza meg piaci tervekkel, és nem rendelkezik a versenyképességhez, a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges értékű saját vagyonnal. Igaz, a lízingdíj meg nem fizetése esetén annyiban kisebb a baj, hogy "csak" a lízingelt eszköz vész el, amit ráadásul addig használhattunk is.

Ezért ha egy korábban bérelt gépre, berendezésre vagy irodára, üzlethelyiségre jó eladási ajánlatot kap egy cég, mindenképpen érdemes számolgatnia. Hiszen gyakran kisebb a havi lízingdíj, mint a bérleti költség, a lízingeléssel a futamidő végén tulajdont is szerezhet.

Miért előnyös a pénzügyi lízing?

• A vállalkozás a beruházási szándékait hosszú távú, idegen forrással tudja megoldani, kímélve ezzel a saját forrásait. • A lízingdíjrészletek ütemezése igazodhat a bevételeihez mind időben, mind összegben. • A lízingdíjak a lízingtárgy által megtermelt bevételből is fizethetők, ezáltal a beruházás önfinanszírozóvá válik. • A lízingügylet biztosítéka lehet részben vagy egészben a lízingelt tárgy is.

Verseny itt is

A gazdasági elemzők szerint az idén és jövőre a lízingpiac további bővülésére lehet számítani. A termelőszféra igényeinek növekedésével egyidejűleg bővül a lakossági lízingbe vevőké is. Párhuzamosan azzal, hogy erősödik a pénzintézetek érdeklődése is mind a lakosság, mind a kis- és közepes nagyságú vállalatok iránt, ami a lízingpiacon is növeli a már amúgy éles versenyt.